Agrártámogatások és kifizetések: az ősz végén is jut a pénzekből

Novemberben is fontos cikkeket írtunk az agrártámogatások témájáról. Többek között arról, hogy megemelt összeggel pályázhatók az ÖKO és AKG támogatások, és hogy megjelent a rendelet a még idén kifizethető támogatási összegek nagyságáról. Beszámoltunk róla, hogy Székelyföldön támogatja a burgonyatermesztést a magyar állam és a Pro Economica Alapítvány, valamint hírt adtunk arról is, hogy kamatokat és költségeket vállal át a bajba jutott sertéstartóktól az Agrárminisztérium. Ajánljuk olvasásra a decemberi hírösszefoglalónkat agrártámogatás kategóriában!

Megemelt összeggel pályázhatók az ÖKO és AKG támogatások

Megjelent az “Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című (VP4-11.1.1-11.2.1-21 kódszámú) pályázat, valamint az „Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés” című (VP4-10.1.1-21 kódszámú) pályázati felhívás. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. október 25. napjától 2021. november 25. napjáig van lehetőség. Összegyűjtöttük az ÖKO és AKG támogatások részleteit. Az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása felhívás kódszáma: VP4-11.1.1.-11.2.1.-21. A felhívás célja a környezet megóvása, a biológiai sokféleség fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése és az élelmiszerbiztonság garantálása.

Megjelent a rendelet a még idén kifizethető támogatási összegek nagyságáról

Rendeletben jelentek meg az átmeneti nemzeti támogatások összegei: a dohánytermesztés, a hízottbika, az anyajuh, az anyatehén és az extenzifikációs szarvarmarhatartás gyakorlói juthatnak hozzá a pénzhez. Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás, az Egységes területalapú támogatás valamint a Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása összegeiről is beszámolunk. Október 21-én jelent meg a 39/2021. (X. 21.) AM rendelet a 2021. évi átmeneti nemzeti támogatás jogcímeihez kapcsolódó támogatások összegeinek megállapításáról. A számításhoz két fogalom tisztázása szükséges. A történelmi bázis a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi. A Történelmi bázis jogosultság pedig az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog.

Megújult telepen telelhetnek a szürkemarhák és a bivalyok Dévaványán

A legeltetési időszak befejeződésével visszatértek a szürkemarha- és a bivalygulyák a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megújult dévaványai állattartó telepére. A Békés megyei, telepről idén is a nemzeti park több részterületére szállítottak magyar szürke szarvasmarhákat a területek természetvédelmi kezelése céljából. Biharugrára 280 tinót, Szabadkígyósra 350 növendék üszőt, a Körös-ártérbe pedig további 96 szürkemarhát vittel ki tavasszal, a legeltetési szezon kezdetekor. Továbbá Dévaványa térségében 400 szürkemarha és 250 házi bivaly legelészett. Az állatok október végén érkeztek meg a megújult telepre, ahol a telet töltik majd. Beszállításuk, egyúttal az őszi állatorvosi kezelések is folyamatosan zajlanak. Ahogy minden évben, úgy az idén is előzetesen biztosították az őshonos állatok számára szükséges téli takarmánybázist. Mintegy 23 ezer bála lucerna- és gyepszénát készítettek, s bebálázták az almozáshoz szükséges szalmát is. Idén összesen csaknem 1500 marhaféle (magyar szürke szarvasmarha és házi bivaly) telel majd Dévaványán.

Az AKG hozza a gazdák bevételeinek harmadát, de ha véget ér a támogatás, intenzívebb technológiákra váltanak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és a Cambridge-i Egyetem munkatársai által végzett kutatás rávilágít arra, hogy a természetvédelmi célú mezőgazdasági támogatások – mint az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) – egyértelműen segítik a környezet megóvását és a gazdálkodók fennmaradását is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület támogatásával megvalósult vizsgálatok továbbá arra hívják fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság és a természetvédelem érdekeit össze lehet hangolni, azonban ennek támogatására célzott ökológiai kutatásokra van szükség. Az Európai Unió a 20. század végével egy új mezőgazdasági modell bevezetését kezdeményezte, amelynek lényege a környezet, a gazdaság és a társadalom érdekeit egyszerre szolgáló, hosszú távon is fenntartható közös agrárpolitika kialakítása. Az e célt szolgáló agrár-környezetvédelmi programot (AGK) Magyarország először 2002-ben vezette be, akkor még saját finanszírozásban, majd az EU-hoz 2004-ben történt csatlakozást követően különböző programok keretében – 2014-ben egy évnyi szüneteltetés után – még ma is zajlik.

Milliárdos fejlesztés erősíti az agrárképzési helyet: új campus épül Szarvason

Graduális képzést indított a szarvasi képzési helyén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a 2021/2022. tanévében, ezzel hozzájárul a Békés megyei felsőoktatás erősítéséhez, a helyi oktatás- és kutatásfejlesztéshez. A cél többek között az oktatói-kutatói kapacitásfejlesztésen és az utánpótlás biztosításán kívül Szarvas tudásalapú gazdasági-társadalmi fejlődésének előmozdítása. A hallgatók gyakorlati képzéséhez és kutatási tevékenységben való részvételéhez hozzájárul a szarvasi halászati és öntözési kutatóhely. 2022 végéig több mint 1 milliárd forintos fejlesztés és új campus valósul meg. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) a helyi szintű felsőoktatás erősítése céljából gyakorlatorientált alap- és mesterképzéseket hirdet meg szarvasi képzési helyén, a tanulás lehetőségének egész életpályára történő kiterjesztése érdekében. Így a szarvasi és Békés megyei fiatalok lakóhelyük közelében kezdhetik meg vagy folytathatják felsőfokú tanulmányaikat, mely hozzájárulhattöbbek között a város verseny- és népességmegtartó képességének növeléséhez.

Székelyföldön támogatja a burgonyatermesztést a magyar állam és a Pro Economica Alapítvány

Gyergyószentmiklós határában mutatták be a magyarországi állami támogatással működő Pro Economica Alapítvány által megvalósított, burgonyatermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági beruházásokat. Az alapítvány az elmúlt időszakban mezőgazdasági termeléshez és feldolgozásokhoz nyújtott támogatást a székelyföldi gazdáknak. A sikeresen pályázók száma 4659, és az alapítvány által kifizetett összeg meghaladja a 243 millió lejt, ami nagyjából 18 milliárd forint. A pályázók között azok száma, akik kizárólag pityókatermesztéssel foglalkoznak, meghaladja a 430-at. A burgonyatermesztés témájú sajtótájékoztatón három gyergyószéki gazda, Vakaria Ernő szárhegyi termelő, Gáll Árpád (Aranykalász Társas) és Ferencz Béla (Agromec SA.) mutatta be a támogatásból újonnan vásárolt betakarító gépeket, traktorokat, utánfutókat és vetőgépeket. A három gazda összesen közel 9 millió lej pályázati támogatásban részesült.

Kamatokat és költségeket vállal át a bajba jutott sertéstartóktól az Agrárminisztérium

Nagy segítséget kapnak a sertéstartók azzal, hogy az Agrárminisztérium átvállalja tőlük a kamatok és egyéb költségek teljes összegét. A megnövekedett termelési költségek miatt nehéz helyzetbe került sertéstartóknak kialakított kedvezményes hitelkonstrukció már 2021. decemberében elérhetővé válik. A tárca a KAVOSZ Zrt. koordináció­jában működő Agrár Széchenyi-kártya-folyószámlahitelhez és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által működtetett MFB Agrár forgóeszköz-hitelprogram 2020-hoz kapcsoló­dóan nyújt támogatást. A támogatás keretében a miniszté­rium a kamatot és a kezességi díjat, valamint a hitel megkötésével, fenntartásával kapcsolatos, meghatározott költségeket is 100 százalékban átvállalja. Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel akár 3 éves futamidővel, míg a Magyar Fejlesztési Bank Agrár forgóeszköz-hitelprogram 2020 keretében felvett hitelt akár 6 éves futamidővel is igénybe vehetik a termelők. Biztosítéki oldalról az Agrár Széchenyi-kártya-folyószámlahitelhez az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány legfeljebb 90 százalékos készfizető kezességvállalása kötelező elemként kapcsolódik, míg az MFB Agrár forgóeszköz-hitelprogram 2020 esetében az alapítvány készfizető kezességvállalása op­cio­nálisan igényelhető, jelentősen csökkentve ezzel a hitelnyújtó pénzügyi intézmények kockázatát, megkönnyítve a hitelek felvételét.

Támogatások tengerében: 4265 milliárd forint jut a magyar mezőgazdaság fejlesztésére

Az agráriumot a következő 7 évben a beruházások és a digitális átálláshoz kapcsolódó precíziós fejlesztések kiemelt támogatása, a technológiai lépésváltás ösztönzése jellemzi majd. Ez a gazdálkodókat versenyképességük és jövedelmezőségük növeléséhez segíti hozzá. A Magyar Ingatlantulajdonosok Szövetsége által rendezett konferencián Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára felvázolta azt a lehetőséget, fejlődési és fejlesztési irányt, amely Magyarország agráriuma előtt áll. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárának előadásában egy szakmai konferencián beszélt a magyar mezőgazdaság jövőképéről november közepén Budapesten. Mint mondta, a kormány a mezőgazdaság és élelmiszeripar ugrásszerű fejlődése érdekében eddig soha nem látott mértékű forrást biztosít, megteremtve ezzel a vidéki térségek gazdaságélénkítésének feltételét, a vidéken, agráriumból élők életminőségének javítását. Mindehhez példátlan összeg, a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 4265 milliárd forint áll rendelkezésre 2021-2027 között.

Jóváhagyták a Közös Agrárpolitika változtatásait: több pénz jut a kisebb gazdaságoknak, sok új feltételt kell teljesíteni a támogatásokhoz

Nagy többséggel jóváhagyta az Európai Parlament a Közös Agrárpolitika (KAP) reformját, amelynek célja, hogy a mezőgazdaság zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb legyen. A reformcsomagról folytatott tárgyalások során a Parlament képviselői határozottan kérte, hogy a 2023-ban hatályba lépő program központjában a biológiai sokféleség erősítése legyen, és az új szabályok igazodjanak az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályaihoz és kötelezettségeihez. Az EU közleménye szerint az Európai Bizottság át fogja nézni, hogy a nemzeti mezőgazdasági stratégiai tervek összhangban vannak-e ezekkel a kötelezettségvállalásokkal, a mezőgazdasági termelőknek pedig éghajlat- és környezetbarát módszereket kell majd alkalmazniuk, ha uniós támogatást szeretnének. A tagállamok kötelesek lesznek gondoskodni arról, hogy a vidékfejlesztési költségvetés legalább 35 százalékát és a közvetlen kifizetések legalább 25 százalékát környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre fordítsák.

8 milliárd forint értékben létesül vakcinagyár Monoron

Vakcinagyárat épít a Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. a Pest megyei Monoron 8 milliárd forint értékben. Ezzel az Európai Unió legnagyobb mélyhűtött vakcina tároló létesítménye jön létre. A francia állatgyógyászati vállalat raktárátadóján elhangzott, hogy az új vakcinagyárat zöldmezős beruházási csomag keretében építik. Ez az első ütem, amely elkészült az állam által 1,6 milliárd forinttal támogatott, összesen 8,2 milliárd forint értékű fejlesztés keretében. A projekt megkezdése óta a cég 180 új munkahelyet hozott létre Magyarországon. Az átadón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy az elmúlt 1,5 év a koronavírussal szembeni küzdelemről szólt, és “megmutatta, hogy a folyamatos fejlődés ellenére mégiscsak mennyire kiszolgáltatottak vagyunk egy-egy ilyen járvány kitörése esetén”. Mint közölte, ez az időszak emellett demonstrálta a megelőzés szükségességét is, amelynek “legfontosabb és legalapvetőbb tételeként az oltást szoktuk emlegetni”. Elmondta, hogy ez az állategészségügyben is így van, ugyanis ennek a területnek is megvan a “maga Covidja”, például a sertéspestis vagy a madárinfluenza formájában.