Agrártámogatások júliusa: fejlesztések, pályázatok és eredmények is érkeztek

Pörgős volt a július 2022-ben az agrártámogatások témájában, számos fontos tartalommal jelentkeztünk az elmúlt hónapban is ezekhez kapcsolódva. Sok támogatás komoly fejlesztéseket és előrelépést eredményezett, ezekről számoltunk be agrárhíreink között. Megírtuk, hogy nyilvánosak “Az európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” rendszerben gyűjtött adatok eredményei, hogy együttműködésért kínál 50 és 100 millió forint közötti támogatást az Európai Innovációs Partnerség, valamint azt is, hogy ok pénz érkezik a magyar kertészetekbe, milliárdokat kaptak a gazdák, mégis csökken a termőterület. Jó olvasást kívánunk az agrártámogatások kapcsolódó újdonságairól beszámoló hírösszefoglaló anyagunkhoz!

Az agrártámogatások pénzeit is aratják a hazai növénytermesztők. Az agrárágazatok között a szántóföldi növénytermesztés támogatása volt a meghatározó 2022 első negyedévében is, a támogatások több mint 40 százaléka jutott ide, míg az állattenyésztők a források alig egyötödét használhatták fel. Idén agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra több mint 800 milliárd forint áll rendelkezésre, ami 6,6 százalékos növekedést jelent az előző évi keretösszeghez képest – írtuk az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) pénzügyi összefoglalója alapján készített anyagunkban.

Együttműködésért kínál 50 és 100 millió forint közötti támogatást az Európai Innovációs Partnerség

A Közös Agrárpolitika 2023-2027. közötti időszakára szóló Nemzeti Stratégiai Tervének vidékfejlesztési intézkedései között szerepel az Európai Innovációs Partnerség (EIP) együttműködések támogatása. A támogatott innovációs együttműködések révén a különféle agrárágazatok gyakorlati szereplői és az ágazati kutatói műhelyek közösen, partnerségben – úgynevezett EIP operatív csoportok keretei között – kereshetnek megoldásokat egy-egy aktuális gyakorlati problémára, kihívásra. Egy-egy projektre jelentős, akár 50-100 millió forint összegű támogatást lehet elnyerni. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara híre alapján számoltunk be róla részletesen, hogy az eredményeket a projektekben egyrészt a közreműködésben résztvevő gazdálkodók, vállalkozások maguk alkalmazzák, másrészt tudásátadás keretében megosztják más ágazati szereplőkkel. Így a saját technológiai előrelépésük és a költséghatékonyságuk növelésén túl a magyar mezőgazdaság fejlődését is segítik az agrártámogatások alkalmazásával.

Fontos magyar agráradatok a támogatások felhasználásáról

A (nagyobb részben) uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 2018. január 1. és 2020. december 31. között összesen 508 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A KSH által az Agrárcenzus (az ország valamennyi gazdaságát érintő, tízévente ismétlődő teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtés) során összeírt 241 ezer gazdaság 18 százaléka, összesen 42 ezer részesült támogatásban. Ezek a gazdaságok használták 2020. június 1-jén az ország teljes mezőgazdasági területének 70 százalékát (mintegy 3,5 millió hektárt), és tartották a teljes állatállomány 72 százalékát. Az agrártámogatások eloszlását is részleteztük.

A hazai gazdaságok 18 százaléka, összesen 42 ezer részesült vidékfejlesztési támogatásban 2018 és 2020 között – olvasható a statisztikai hivatal Vidékfejlesztés című kiadványában. Náluk képződött a mezőgazdaság teljes termelési értékének 67 százaléka, amihez a teljes mezőgazdasági munkamennyiség 44 százalékát használták fel. A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, itt minden ötödik gazdaság érintett volt – szemléztük részletesen a vonatkozó KAVOSZ elemzést.

Új biotechnológiai labor és kertészeti kísérleti telep segíti Tarnabod gazdasági és társadalmi fejlődését

Példaértékű mezőgazdasági modellé válhat a Heves megyei Tarnabod község programja. A Kukorica Kör Egyesület szervezésével tartott rendezvényen bemutatták a hátrányos helyzetű, nagyrészt romák lakta településen az elmúlt időszakban megvalósuló agrárfejlesztéseket. Az érdeklődők betekintést kaphattak a biotechnológiai laborban valamint a mintagazdaságban folyó munkába. A már megvalósult és tervezett paprika, paradicsom, hagyma, saláta és uborka termesztésből ez évben 40 millió forint bevételre számítanak.

Vecsei Miklós társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke emlékeztetett, a Felzárkózó Települések program mintegy három évvel ezelőtt indult, melybe első körben 300 falut vontak be, köztük Tarnabod községet is. Az elmúlt időszakban számos fejlesztés már megvalósult. Vecsei Miklós szerint azonban a település hatalmas fordulat előtt állhat, ugyanis a piaci helyzet alakulása miatt az agrárium az elmaradott térségek húzóágazatává léphet elő, amely a Tarnabodhoz hasonló települések jövője szempontjából meghatározó –  írtuk a Magyar Mezőgazdaság és a Magyar Távirati Iroda anyagait részletezve.

Sok pénz érkezik a magyar kertészetekbe: milliárdokat kaptak a gazdák, mégis csökken a termőterület

Jelentős fejlődési lehetőség előtt áll a kertészeti hajtató ágazat, azon belül hazai paradicsomhajtatás. A termésmennyiségben elért jó eredmények az új beruházásokkal tovább nőhetnek – mondta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára az első alkalommal megrendezett “Magyar paradicsom napja” nevű szakmai találkozón a Csongrád-Csanád megyei Mórahalmon. A politikus közölte, hogy Magyarországon a növényházi paradicsom hajtatásterülete mintegy 350 hektárra csökkent, ám közben a termésmennyiség jelentősen nőtt. 

Az MTI-n megjelent közlemény szerint Juhász Anikó a “Magyar paradicsom napja” nevű szakmai találkozón elmondta, hogy a 350 hektárnyi területből mintegy 120 hektáron már a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák a kertészek. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára azt is megjegyezte, hogy az elmúlt 10 évben változtak a fogyasztói igények. Egyre népszerűbbek a különlegességek, például a fürtös koktélparadicsom vagy a szilvaparadicsom. A paradicsom exportpiaca is nő, a külföldi értékesítéshez az agrártárca támogatásokat biztosít a továbbiakban is – fogalmazott.

Nyilvánosak “Az európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” rendszerben gyűjtött adatok eredményei, közöljük is

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság igyekezett felmérni a mezőgazdaságról és a KAP-ról alkotott közvéleményt annak érdekében, hogy megértsék, hogyan tekintenek a polgárok általában ilyen kérdésekre, és felmérjék a szakpolitikai fejleményekre adott reakcióikat. Az Eurobarométer 2005 óta méri a mezőgazdaságról szóló véleményt, és ez a felmérés új eredményeket mutat be arról, hogy mit gondolnak az európaiak erről a témáról.

Az Eurobarométer az Európai Bizottság nevében közvélemény-kutató cégek által minden tagállamban évente kétszer folytat standard felméréseket. A közvélemény–kutatások eredményei alapján mérhető az állampolgárok szakmai helyzetének és ismereteinek állapota. A 336. sorozatban “Az európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” rendszerben gyűjtött adatok eredményeit ismertették, ezek grafikáit szemlézzük anyagunkban részletesen.

Új takarmányfajtával készíthet spanyol típusú sonkát a tiszafüredi húsüzem

Újfajta takarmány kifejlesztésére, ezzel spanyol típusú sonka előállítására nyert el csaknem 309 millió forint uniós támogatást a tiszafüredi Hegedűs-Hús Bt. Lajtosné Zobolyák Andrea üzemvezető az MTI-nek elmondta, hogy a támogatást a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (Ginop) keretéből nyerték el, a támogatási intenzitás 61,74 százalékos. A sonkát hagyományos körülmények között, hosszú érleléssel állítják elő, a termékkel szeretnének a külpiacokon is megjelenni. A 2025 március végéig tartó kutatás-fejlesztési programban a debreceni Permex-Vet Kft.-vel újfajta takarmányt fejlesztenek ki, amellyel spanyol, úgynevezett iberico jellegű sonkát lehet előállítani. A projektvezető megjegyezte, az iberico sonka előállításához eredetileg makkal etették a sertéseket – írta az MTI. A sonkát hagyományos körülmények között, hosszú érleléssel állítják elő, a termékkel szeretnének a külpiacokon is megjelenni.