Agrártámogatások, pályázatok és pénzek híreivel jövünk

Októberben is számos, az agrártámogatások témájához kapcsolódó hírről cikkeztünk a weboldalunkon. Ezekből kiderült, hogy megtermelhető-e még a termőföld ára 2023-ban? Írtunk róla, hogy a traktorvásárlás után a munkagépek jöhetnek az új precíziós pályázatban, továbbá arról is, hogy olcsó hitel érkezett a gazdáknak, forgóeszközökre költhetik. Szeretettel ajánljuk olvasásra a pályázatokhoz, a beruházásokhoz és a támogatásokhoz kapcsolódó havi hírösszefoglalónkat!

Olcsó hitel érkezett a gazdáknak, forgóeszközökre költhetik. Az ukrán-orosz háború következtében kialakuló gabonaválság okozta piaci nehézségek áthidalásában hatalmas segítséget jelent a magyar mezőgazdaság számára a most elindult Agrár Széchenyi Kártya MAX+ folyószámlahitel konstrukció. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára beszélt a részletekről. Az új konstrukció a forgóeszköz-finanszírozás megfizethető szintjének biztosításában segítség a gazdálkodók számára.

A traktorvásárlás után a munkagépek jöhetnek az új precíziós pályázatban

Kiemelkedő forgalmat érhet el 2023-végére a hazai mezőgéppiac, ezt követően azonban visszaesés várhat az ágazatra. Bár a gyártók számos, forradalmian új megoldással várják a gazdálkodókat, a bizonytalan piaci helyzet és a támogatások hiánya miatt a legtöbben kivárnak a beruházásokkal. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) szerint az új pályázati lehetőségek megjelenése visszahozhatja a termelők beruházási kedvét.

Megtermelhető-e még a termőföld ára 2023-ban?

Már a 2022-es évben ötödével kevesebb föld cserélt gazdát, mint a korábbi évben, ezért nem volt váratlan, hogy az idén meghirdetett állami földárverés első licitkörében is szerény volt az érdeklődés a területek iránt. A földpiac azonban nem állt le, aki vásárolni tudott, sokat költött a termelőeszköz megszerzésére. Mennyire jó befektetés a föld? Kinek éri meg? Az első ütemben több mint 12 ezer hektárnyi, elsősorban szántó, rét, legelő művelési ágú földrészletet kínáltak megvételre. A Nemzeti Földügyi Központ tájékoztatása szerint ebből csak 5300 hektárra érkezett érvényes ajánlat.

Jelentős javítást jelent az EuroSheep program a magyar juhágazat versenyképességének

A magyar juhágazat helyzetét javítja az Európai Unió HORIZON2020 programja keretében támogatott EuroSheep projekt. A program három éve alatt számos nemzetközi jó gyakorlatot ismerhettek meg a juhágazat szereplői. A nemzetközi projektben való részvétel és az összegyűjtött jó gyakorlatok bemutatása hatékonyan hozzájárulhat a hazai juhtenyésztés fejlesztéséhez és a versenyképességének javításához. A projektben nyolc ország − Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Írország, Magyarország, Olaszország, Spanyolország és Törökország − vett részt.

 A Francia Állattenyésztési Intézet (Idele) által koordinált, 2020 januárjában indult EuroSheep projekt célja egy olyan nemzetközi juhtenyésztési tematikus hálózat létrehozása volt, mely fő fókuszterületein, a takarmányozáson és az állomány-menedzsmenten, valamint az állategészségügyön keresztül célozta meg a juhágazat jövedelmezőségének fokozását. Három kiemelt korcsoportban, melyek az anyajuhok, bárányok és a növendékek. A részletekről itt írtunk.

Végre módosulhat a megújuló energia szabályozása, gyorsabb lesz az engedélyeztetés

Az Európai Parlament szeptember 12-én megszavazta a megújuló energia-irányelv módosítását, ezzel is segítve az európai zöld megállapodásban és a REPowerEU tervben vállaltak teljesítését. A Parlament által elfogadott, a tagállamokból álló Tanáccsal már informálisan egyeztetett jogszabály-módosítás célja, hogy 2030-ra 42,5 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások aránya az EU végső energiafogyasztásán belül. Gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is.

Egyetemi Innovációs Hét: felértékelődtek az agrár- és élelmiszeripari fejlesztések

Harmadik alkalommal rendezte meg az Egyetemi Innovációs Hetet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) október 3-5. között. A fő cél az volt, hogy bemutassák a pályázati és innovációs életet serkentő jó gyakorlatokat, hogy a kutatók és az oktatók otthonosabban tudjanak mozogni az innovációhoz kötődő területeken. Az elmúlt években kicsúcsosodó globális problémák következtében rendkívüli módon felértékelődtek az agrár- és élelmiszeripari innovációk.

Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a megnyitón elmondta, hogy olyan kitartással, küzdelemmel, kreativitással kell dolgozniuk a magyar kutatóknak, ahogy a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikusnak, Karikó Katalinnak sikerült. Így ugyanis olyan tudás jöhet létre, ami az élet nagy kihívásaira ad megoldást. Az idei Nobel-díjas igen magasra tette a lécet, mi pedig próbáljuk ezt követni – tette hozzá az Egyetemi Innovációs Hét első napján.

Gyarapodásnak indulhat a magyar mangalica, növekedhet a támogatás

A mangalica sertésből készült termékek a prémium kategóriába tartoznak, ezért az elmúlt időszakban a fogyasztók sokszor inkább más árut tettek a kosarukba. Az igények egy időre visszaestek, de mostanra úgy tűnik, az exportpiacok és belföldi kereslet is kezd megélénkülni. Spanyolországba átlagosan évente mintegy 30 ezer mangalicasonka kerül. Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnöke 20-25 százalékos növekedést remél a tenyészkocánkénti támogatásokban.

A Corteva Agriscience a magyar női gazdálkodóknak nyújtott támogatást – a TalentA program nyertesei

A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat a 8. ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja Konferencián bejelentette a vállalat által alapított TalentA program projektpályázatának győzteseit. Három növénytermesztési területen gazdálkodó nő kap támogatást a Cortevától vállalkozásaik és közösségeik fejlesztéséhez.

A TalentA programot a Corteva Agriscience globális mezőgazdasági vállalat hozta létre 2019-ben Spanyolországban és azóta több mint 1200 agráriumban dolgozó nőnek biztosított fejlődési lehetőséget világszerte. A program alapját a vállalat 2030-as Fenntarthatósági Stratégiája adja, melynek egyik célkitűzése a nők mezőgazdasági szerepvállalásának erősítése és támogatása.

Fejlesztettek az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatóján

A Nébih a gazdálkodók igényeit figyelembe véve a leggyakoribb kérdések alapján frissítette az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatóját, valamint bővítette a gyakran ismételt kérdések (GYIK) gyűjteményét is. A módosításokkal a hivatal többek között az őszi vetésű főnövény rögzítésével és a tápanyag gazdálkodási terv beküldésével kapcsolatos hasznos információkat foglalta össze. Az évszakra való tekintettel kifejezetten időszerű az őszi vetésű növények kapcsán az a kérdés, hogy melyik évhez kell felvezetni azokat.

Méhészeti kifizetést sürget Nagy István: be kell vezetni a méhcsaládalapú közvetlen támogatást

A magyar és az európai méhészek védelmére hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter és Hidvéghi Balázs európai parlamenti képviselő a franciaországi Strasbourgban. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel együtt szervezett kiállításon Nagy István kiemelte: jelenleg a közös uniós mezőgazdasági politika költségvetéséből mindössze 1 ezrelék jut a méhészeti szektor támogatására, “ez sem azt mutatja, hogy az EU számára fontos lenne az ágazat. Hangsúlyozta: minél előbb be kell vezetni a méhcsaládalapú közvetlen támogatást.

A miniszter beszédében rámutatott arra, hogy a magyar méz a harmadik országokban termelt mézekkel versenyez. Az EU több piactorzító lépése következtében a mézpiac igen kedvezőtlen az unió termelői, benne a magyar termelők számára. Mint mondta, uniós vizsgálatok is kimutatták, hogy a hamisított méz leggyakrabban Kínából származik, azonban az EU nem lép fel szankciókkal, így a hamis méz továbbra is forgalomban van.

A tavalyi ötszöröse volt az aszálykárra kifizetett 50 milliárd forint

Pénzügyi és időjárás-történeti szempontból is fontos hatásokról számol be az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése a hazai mezőgazdaság kockázatkezelési rendszerének tavalyi évéről. A 2022-ben bejelentett káresemények száma meghaladta az 51 ezret, 181 százalékkal volt nagyobb, mint 2021-ben. A jogosnak ítélt kérelmek száma több mint 22 ezer volt, ami 286 százalékkal több a 2021-ben megítélt 5780 befogadott kérelem. A káresemények nagy száma döntően – 93 százalékban – a történelmi aszály következménye volt. 

Új, agrárdigitalizációs mezőgazdasági tankönyvet írnak Makón

Országos konferenciának adott otthont a Galamb József nevét viselő makói agrártechnikum, a téma a jövő mezőgazdasága és az intelligens növénytermesztési technológiák oktatása volt. Az ehhez szükséges tankönyvet az intézmény vezetésével, nemzetközi együttműködésben dolgozzák ki. A tananyag célja, hogy az agrárszakképzésben részt vevő szakoktatóknak segítséget nyújtson a korszerű, digitális alapú, mesterséges intelligenciát is alkalmazó agrártechnológiák, mindenek előtt az intelligens növényházakkal kapcsolatos ismeretek oktatásában.