Hirdetés
AKIT – kutatások a termőtalaj egészségéért
Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettese, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) főigazgatója a termőtalaj egészségére fókuszáló tanácskozás megnyitóján arról beszélt, hogy a klimatikus változások állandó kutatói témákat adnak az agrárszakembereknek. Ezért fontos, hogy a vetőmag-előállítás, az öntözésfejlesztés vagy a precíziós mezőgazdaság területén folytatott legújabb eredményeket a kutatók megosszák egymással és a gazdálkodókkal.
Kiemelt kutatási terület a talajdegradációs folyamatok feltárása és a megoldási lehetőségek bemutatása. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság stratégiai szerepet tölt be az agrárképzésben, mivel amellett, hogy helyet ad a gyakorlati képzésnek, tudományos, kutatói hátteret nyújt az oktatásnak.
![](/public/agronews/an_article_inner/1105/677789c7b9b2787b5dee08410ec640c8_1.jpeg)
Olyan ismereteket, tudásanyagot biztosít, amelyek folyamatosan beépülnek az egyetemi képzésbe, támogatva ezzel azt, hogy a leendő agrárszakemberek a legfrissebb ismeretekkel rendelkezzenek – mondta Harsányi Endre.
Hirdetés
Ahol eltűnik a termőtalaj
Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke szerint hazánkban évről évre nő azoknak a területeknek a nagysága, ahol eltűnik a termőtalaj. Ennek oka az erózió mellett többek között a nem megfelelő agrotechnológiai, talajkezelési módszer alkalmazása.
A talajdegeneráció csökkentésének egyik eszköze lehet a zöldtrágyanövények alkalmazása. A DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében több éve vizsgálják a vetésforgóban a csillagfürt, a tavaszi bükköny, az olajretek és a pohánka talajregeneráló, terméshozam-növelő tulajdonságait. E növények alkalmazása illeszkedik az Európai Unió környezetvédelmi cselekvési programjába is, amelynek kiemelt célja a talajdegradáció kezelése, valamint a talaj védelmének és fenntartható használatának biztosítása.A vizsgált pillangós és hüvelyes növények nagy mennyiségű szenet és szerves anyagot kötnek meg a talajban. Egy tonna búza termelése során 0,25-0,35 tonna szén-dioxid keletkezik. Ennek 67-75 százalékát a nitrogén műtrágya alkalmazása adja.
Több tonna szén-dioxidot meg lehet kötni
Megfelelő mennyiségű biomassza, zöldtrágyaként használt növény termesztésével azonban több tonna szén-dioxidot lehet megkötni. Egy 7 tonnás búzatermés esetén, egy zöldtrágyázási periódust követően ez 5 tonna lenne, ami már ellensúlyozná a termelés negatív környezeti hatását – fejtette ki Pál Vivien, a Nyíregyházi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa.
Az őszi vetésű növények esetében a zöldtrágyák használata nagyobb gazdasági kockázattal jár. A tavaszi vetésű növényeknél a pillangósok, illetve az olajretek zöldtrágyák vetésével a hatékonyság hasonló a nitrogén műtrágyáéhoz. A csillagfürt, a tavaszi bükköny, az olajretek és a pohánka kedvezően hat a talaj nedvességtartalmára is. A zöldtrágya használatával – a pozitív környezeti hatások mellett – csökkenthető a műtrágya-felhasználás is – sorolta Zsombik László.
A talajdegradációs folyamatok csökkentését segítő regeneratív szemléletű gazdálkodásról szóló tanácskozáson szó volt még a takarónövények helyes alkalmazásáról, a szennyvízöntözés talajtani hatásairól és a hulladékalapú, talajjavítást célzó adalékok hatékonyságáról is.
(Forrás: hirek.unideb.hu)
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés