Alacsony nyugdíjra számíthatnak az őstermelők és az egykori TSZ-dolgozók is

A 2010-es évek közepére tömegesen érték el a nyugdíjkorhatárt a Ratkó-korszak gyermekei. Ide tartoznak a vidéken élő őstermelők, a volt TSZ-dolgozók és napszámosok is. A nem megfizetett járulékok, a pontatlan nyilvántartások és a hibás elszámolások következtében közülük sokaknak volt nagyon kellemetlen meglepetésben része. Ugyanis rendkívül alacsony havi nyugdíj összegből kell(ene) valahogy megélniük.

A Kecsup.hu írta meg, hogy az őstermelők és volt TSZ-dolgozók az elmúlt években kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy sokuk kifejezetten alacsony nyugdíjat kap. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2018-as adatai szerint annak a 156.488 őstermelőnek, aki bevallásköteles összeget elérő bevételt szerzett, kevesebb, mint 1/3-a, vagyis 47 ezer fő fizetett valamilyen összegű járulékot. A havi átlagban 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetők száma még ennél is kevesebb, 44.138 volt. A főállású őstermelők között ez a befizetett összeg átlagosan csupán 16.347 forint volt - írja a cikk.

Milyen összegű nyugdíjra számíthatnak az őstermelők és volt TSZ-dolgozók?

Az 1990-es években, a rendszerváltást követően gyökeresen átalakult a magyar mezőgazdaság, ezzel együtt természetesen a vidéken élő emberek élete is. Az állami gazdaságok és termelő szövetkezetek, TSZ-ek megszűnése miatt tömegek veszítették el az állásukat. Akik találtak új munkát, ingázók lettek, egy részük pedig vállalkozásba kezdett. A főként mezőgazdasági régiók azonban nem sok lehetőséget tartogattak. Ott, ahol város és munkalehetőség sem volt a közelben, sokan kényszerből lettek őstermelők. Azoknak, akiknek az őstermelői tevékenységük mellett főállásuk is van, a munkáltatójuk fizeti be a megfelelő járulékokat. Így nyugdíjba vonuláskor ez alapján fogják kapni a járandóságukat. Teljesen más helyzetben vannak azok az őstermelők, akiknek nincsen biztosítotti jogviszonya. Nagyobb családoknál gyakran alkalmazott gyakorlat, hogy több családtag is kiváltja az őstermelői igazolványt. Ezáltal egyenként, az adómentes 600 ezer forintos bevételi határ alatt tudnak maradni. Náluk is erősen kérdéses, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatnak majd - írja a cikk.

Az őstermelők gyakran tévednek a nyugdíjjogosultságról

Sok őstermelő nincs tisztában azzal, hogy esetükben a nyugdíj-jogosultságnak a járulék fizetésén túl egyéb felétele is van. Ezek egyike, hogy a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 évet tegyen ki. Tehát a nyugdíjjárulék megfizetésével az őstermelő önmagában még nem válik biztosítottá, ehhez szükséges az is, hogy az előírt 20 éves szolgálati időt a nyugdíjba vonulásáig meg tudja szerezni. Ezért a nem jól tájékozott őstermelők meglepődve tapasztalják, hogy a korábbi járulékfizetés ellenére is csak alacsony összegű nyugdíjra jogosultak.

A volt TSZ-dolgozók nyugdíjával is vannak bajok

A termelőszövetkezetek 1970-es és 80-as évekbeli nyilvántartásai néhol tévesek, és nem pontosan követhetőek. A TSZ-dolgozók körében gyakori volt, hogy a házaspárként dolgozók esetében utóbb kiderült, hogy a háztartásbeliként is tevékenykedő, idénymunkákban besegítő nők jogviszonya rendezetlen volt, vagy be sem jelentették őket. Ők ugyancsak nagyon kevés nyugdíjra számíthatnak, mindössze a 28.500 forint havi nyugdíjminimumra lesznek jogosultak - írja a cikk.

Róla kapta a nevét a Ratkó-korszak