Milyen kihívások várnak a hazai mezőgazdaságra a következő évtizedben, és milyen növények fogják túlélni a klímaválság miatt bekövetkező változásokat? Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője az intézet kutatásairól, a biológiai növényvédelemben, a tájfajtákban valamint ősi gabonafajokkal rejlő lehetőségekről adott interjút a Tudatos Vásárlók Egyesületének portáljának.

Mit érezni a mezőgazdaságban a klímaválságból?

Már a jelenlegi termelési módszereket is érinti és a termeszthető növényekre is hatással van a klímaváltozás. Elég csak visszagondolni az idei tavaszra és nyárra: szélsőséges időjárási körülmények váltották egymást. A hosszú aszály és a hirtelen lezúduló csapadék stresszt jelentenek a növények számára. Egyre kevésbé tudunk meglenni öntözés nélkül, egyre többször mossa el a termést egy vihar, vagy egy hirtelen jött nagy zuhatag. Ám mindeközben persze maga a mezőgazdaság is hatással van a klímaváltozásra.

Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője az intézet kutatásairól, a biológiai növényvédelemben, a tájfajtákban valamint ősi gabonafajokkal rejlő lehetőségekről beszélt - Fotó: ÖMKi

Mekkora teher a környezetnek a mezőgazdaság?

A mezőgazdaság felel az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 9 százalékáért. A gépekben használt üzemanyag, a talajból lebomló szerves anyagok, és az ezáltal a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok mind terhelik a környezetet. A sajtóban is nagy figyelmet kapott, hogy az esőerdőkben égetik a fákat, hogy így vonjanak be mezőgazdasági területeket. Ám nem kell ilyen messzire menni, hogy környezetkárosító gyakorlatokat találjunk. Még mindig vannak olyan országok a térségünkben is, ahol a megmaradt tarlót égetéssel próbálják meg eltüntetni. Ez egy régi, környezetszennyező gyakorlat, amit jó lenne elhagyni. Nem csak az előírások szintjén, hanem a valóságban is. A helyes mezőgazdasági gyakorlat talán egy unalmasnak tűnő kifejezés, mégis fontos, hogy ne terheljük feleslegesen a környezetet. Minél inkább hat ránk a klímaváltozás, annál égetőbb a jó mezőgazdasági gyakorlatok adaptálása. 

Megoldás lehet a biogazdálkodás?

A szerves trágya, a vetésforgó, a jól megválasztott fajta olyan alapvető agrotechnikai eljárások, amiket a biogazdálkodók erőteljesen használnak. Azonban fontos lenne visszavezetni őket a konvencionális gazdálkodásba is. Fontos a diverzifikáció is. Ez azt jelenti, hogy nem monokultúrában termeljük ugyanazt a növényt évről évre az adott területen, hanem változatos növénysorrenddel, esetleg kisebb mozaikos parcellaelosztással vagy köztesvetéssel, másodvetéssel dolgozunk. A termesztett fajtákat is úgy választhatjuk meg, hogy fokozzuk az agro-biodiverzitást. A tájfajták, fajtakeverékek és a heterogén szaporítóanyagok tökéletesek erre. Mi elsősorban kutatásokat végzünk ezekben a témában, de ezek a kutatások mind gyakorlatközpontúak.

A kutatások között foglalkoznak tájfajta növényekkel is. Miért fontos ez?

A klímaváltozás miatt foglalkozunk ősi gabonafajokkal is: a tönkével és az alakorral. Ezek a tönkölyhöz hasonlóan a mai modern búza ősei. Nagyon extenzív körülmények között termeszthetők, vagyis bírják a szárazságot, kifejezetten nem kedvelik a magas tápanyagellátottságú földet, és nem igényelnek különösebb növényvédelmet. Olyan helyre is el lehet ezeket vetni, ahol már nem terem meg a búza. A kiskunsági homokhátságon, Bugacon például, szélsőséges körülmények között, a homoktalajon is megállják helyüket. A kutatás során kiválasztott tájfajtáikat szaporítjuk, és ezek visszakerülnek a gazdákhoz kipróbálásra. Főleg biogazdákkal és olyan termelőkkel vagyunk kapcsolatban, akik nyitottak a kísérletezésre. A tájfajták előnye, hogy nem azonos az egyes egyedek génállománya. Változatos a populáció, a gabona esetében gyakorlatilag minden kalász más. Emiatt az ellenállóképességük együttesen nagyobb a stresszhelyzetekben. Foglalkozunk tájfajta paradicsomokkal is. A köztermesztésbe visszavezetett tájfajta paradicsomokat a tápiószelei génbankból (Növényi Diverzitás Központ) kapott 35 tételből válogattuk ki, a 2012-2017 között végzett on-farm és kisparcellás vizsgálatok alapján.

A tájfajta paradicsomok az egyik kutatási irány az ÖMKi munkái között - képünk illusztráció

2018-ban 6 különböző karakterű tájfajtát mutattunk meg a nagyközönségnek. Gasztronómiai szakemberek, gazdák tesztelték a terméseket, sőt, az egyik diszkontáruház árult is a palántákból. Jó visszajelzések érkeztek.

Milyen kihívások várnak a mezőgazdaságra a következő 10-20 évben?

Az extrém időjáráson túl az új kártevők és kórokozók megjelenése biztosan nagy kihívás lesz. Elég csak a zöld vándorpoloskára, vagy a szőlőket fitoplazmás betegséggel fertőző amerikai szőlőkabócára gondolni. Láthatjuk, már ma is zajlik ez a folyamat. A globalizáció miatt behurcolt kártevők sokszor azért is maradnak könnyebben életben, mert ritkábbak a téli tartós fagyok, a forró nyarak pedig kedveznek az elszaporodásuknak. Itt nagy lehetőségeket látok a biológiai növényvédelem kutatás-fejlesztésében. Tervezzük, hogy hamarosan ebbe az irányba is indítunk kutatásokat. Az ÖMKi vezetőjével készített teljes interjút ide kattintva lehet elolvasni a TVE oldalán.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás