Az erdőirtás, az invazív fajok és az éghajlatváltozás több mint 1400 madárfaj eltűnéséhez járult hozzá. Egy friss tanulmány szerint az ember mintegy 1400 madárfajt irtott ki, ami kétszer annyi, mint korábban gondolták. A UK Centre for Ecology & Hydrology (UKCEH) szerint ez azt jelenti, hogy a modern emberi történelem során minden kilencedik faj 12 százaléka eltűnt.

Az erdőirtás, a túlvadászat és az invazív fajok behurcolása az ember által a késő pleisztocén időszak óta, mintegy 130 000 évvel ezelőtt bevezetett fő veszélyek közé tartozik.

Mára mindössze 11 000 madárfaj maradt, amelyek közül további 700 faj kihalása fenyegethet a következő néhány száz évben. (Fotó: Pixabay)

Túlhalászat, betelepítések

„Az ember az élőhelyek elvesztése, a túlhalászás, valamint a patkányok, sertések és kutyák betelepítése révén gyorsan pusztította a madárpopulációkat. A betelepített állatok fosztogatták a madarak fészkeit, és versengtek velük a táplálékért” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Dr. Rob Cooke, az UKCEH ökológiai modellezője.

Az éghajlatváltozás, az intenzív mezőgazdaság és a környezetszennyezés az elmúlt évszázadban tovább fokozta ezt a veszélyt.

A madárpusztulás „jelentős hatással van” a biológiai sokféleség válságára

A kutatók az ismert madárpusztulásokon alapuló statisztikai modellezéssel becsülték meg a fel nem fedezett kihalásokat, Új-Zélandot használva esettanulmányként.

Az országban élő összes madár jól megőrzött maradványainak köszönhetően ez az egyetlen hely a világon, ahol az ember előtti madárfauna vélhetően teljes egészében ismert.

„Megmutatjuk, hogy sok faj már az írásos feljegyzések előtt kihalt, és nem hagyott nyomot, eltűnt a történelemből” – mondja Cooke.

Ennek „jelentős következményei vannak a biológiai sokféleség jelenlegi válságára nézve” – teszi hozzá a tanulmány társszerzője, Dr. Søren Faurby a Göteborgi Egyetemről.

„A világ nemcsak sok lenyűgöző madarat veszíthetett el, hanem sokrétű ökológiai szerepüket is, amelyek valószínűleg olyan kulcsfontosságú funkciókat is magukban foglaltak, mint a magszórás és a beporzás” – magyarázza.

„Ez kaszkádszerűen káros hatással volt az ökoszisztémákra, így a madarak kihalásán kívül sok olyan növényt és állatot is elveszítettünk, amelyek túlélése ezektől a fajoktól függött.”

Mely madarak haltak ki?

A kihalt madárfajok között van a mauritiusi ikonikus Dodó, az észak-atlanti nagykócsag és a kevésbé ismert Saint Helena-i óriáskakukk.

A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány szerint 640 olyan madárfaj ismert, amely a késő pleisztocén korszak óta kihalásra kényszerült, és 90 százalékuk az emberek által lakott szigeteken élt.

A becslések szerint további 790 ismeretlen faj csatlakozott hozzájuk. Cooke szerint ezek közül csak mintegy 50 halt volna ki természetes úton.

A 14. században a tanulmány becslése szerint 570 madárfaj veszett ki, miután az emberek megérkeztek a Csendes-óceán keleti részén fekvő szigetekre, például Hawaiira és a Cook-szigetekre. Ez a természetes kihalási arány közel százszorosa, és a kutatók szerint ez lehet a történelem legnagyobb, ember okozta gerinces kihalási eseménye.

Rajtunk múlik

Mára mindössze 11 000 madárfaj maradt, amelyek közül további 700 faj kihalása fenyegethet a következő néhány száz évben.

„Hogy további madárfajok fognak-e kihalni, az rajtunk múlik” – mondja Cooke. „A közelmúltban a természetvédelem megmentett néhány fajt, és most fokoznunk kell a madarak védelmére irányuló erőfeszítéseket, a helyi közösségek által irányított élőhely-helyreállítással.”

(Forrás: euronews.com)

Megosztás

További híreink

Nyáron is jönnek a támogatások és pályázatok hírei

2024.07.04.

Júniusban is több cikkünk szólt a támogatások és a pályázatok témáiról, ebben a hírösszefoglalóban pedig összegyűjtöttük a legfontosabb kapcsolódó anyagokat az elmúlt hónapból.

Tisztul Békés: 10 ezer tonnányi illegális hulladéktól szabadították meg a vármegyét

2024.07.04.

Összesen mintegy 10 millió kilogrammnyi, vagyis 10 ezer tonnányi elhagyott, jogellenesen elhelyezett hulladéktól szabadították meg tavaly Békés vármegyét, csaknem 400 bejelentést vizsgáltak ki.

Partner

A Corteva innovációi a hatékonyságra és fenntarthatóságra fókuszálnak

2024.07.04.

A magyarországi gazdálkodók 2024-es mezőgazdasági tevékenységét továbbra is befolyásolják az elmúlt évek nehézségei; a klímaváltozás és az aszályos időjárás, a szomszédos országban zajló háború és annak gazdasági hatásai, valamint a terményárak hektikus változása. A hatékonyság továbbra is központi szerepet játszik a gazdálkodásban, és a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat olyan fenntartható megoldásokon dolgozik, amelyek segíthetnek a magyar gazdáknak a jövedelmezőség és a termelékenység javításában még egy ilyen kihívásokkal teli időszakban is.

A magyar földeken is fontos a vadriasztó lánc használata

2024.07.04.

A magyar földeken is fontos a vadriasztó lánc használata, érdemes figyelni a szabályokra és a környezetre.

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás