Alig alakult meg, máris komoly problémába ütközött a Juh- és Kecskeágazatért Egyesület

A tavaly megalakult Juh- és Kecskeágazatért Egyesület fontos lépést tesz meg annak érdekében, hogy mihamarabb létrehozzák a Juh- és Kecskeágazati Szakmaközi Szervezetet az ágazat segítése érdekében. Az egyesület tagjai az ágazatot képviselő termelők, kereskedők és feldolgozók. Viszont máris problémákba ütköztek, melyeket a koronavírus járvány idézett elő, és amelyre a lehető leggyorsabban szükséges megoldást találni. Ezzel foglalkozott a Soroló az egyik áprilisi adásában, amelyben az egyesület tagjai is kifejtették véleményüket a téma kapcsán.

Két és fél évtizedes problémát zárnak le az egyesület tagjai azzal, hogy lefektették a szakmaközi szervezet alapjait, amely később - legalábbis a tervek szerint - az ágazat szereplőinek döntő részét fogja képviselni. Az egyesület megalakulásakor még alacsony létszámmal működött, viszont a cél már akkor is a szakmaközi szervezetté való válás volt. Az elmúlt időszakban egyre több termelő, kereskedő és feldolgozó vált tagjává, amelynek köszönhetően hamarosan új elnökséget választhatnak, aminek a tagjai már az ágazat reprezentatív szereplőiből kerülnek ki. Ezt követően pedig felterjeszthető a minisztérium felé az egyesület szakmaközi szervezeti elismerése, amely több ágazati probléma megoldását is elősegítheti.

Cél, hogy a magyar juh- és kecskeágazat szakmai elismertsége nőjön a lakosság körében is, ugyanis Magyarországon nem túl elterjedt a juh- és kecsketermékek fogyasztása. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy az ágazatban szereplők számára az aktuális problémákra válasz érkezzen, amely egy ágazati egyeztető fórumon keresztül biztosítható, és a minisztériummal egyeztetett közös álláspontok és megoldások kerülnek közlésre. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecskeágazatért Egyesület elnöke kiemelte, hogy a további célok között szerepel a szerződéses jogviszony rendezése, amely biztonságos vásárlást és eladást biztosít a felek számára. Törekszenek a modern technológia használatára is az ágazaton belül, amely segíti az információ áramlását például a piaci helyzetről vagy a zajló eseményekről az egyesület tagjai számára.

Természetesen a termelők segítése is szerepel az elérendő célok között, amelyekben programok biztosítása az elsődleges szempont. Meg kívánják oldani hosszú távon az élőállat szállítás problémáit, akár magasabb feldolgozási arányú termékek előállításával.

Jelenleg máris egy súlyos problémával kell szembenéznie az egyesületnek, amely a koronavírus megjelenése miatt lépett fel. A járvány jelentős károkat okozhat a gazdáknak, ugyanis a szállítást erősen befolyásolhatja a jelenlegi állapot.

Továbbá problémát jelent, hogy a juhágazat szempontjából három főszezon van: a Húsvét, a Ferragosto valamint a karácsonyi ünnepek – árulta el Antal Gábor a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a Soroló számára. A magyar bárányexport 80 százaléka Olaszországba kerül kiszállításra, a juhászatoknak pedig ebben az időszakban van elsősorban bárányszaporulata, ami számukra nagy bevételi forrást jelent. A jó minőségű exportbárányok után befolyt pénz adja voltaképp a gazdaság fenntartásához szükséges összeget. Ha nem sikerül bárányként eladni az állatot, akkor növendék korában már nem hasznosítható, így a gazdálkodó bevételtől eshet el. Magyarországon ugyanis nincs hagyománya a bárányhús fogyasztásnak, leginkább pörkölt készül belőle, viszont sütve nem jellemző a fogyasztása. Ezért szükséges az, hogy exportra kerüljenek a bárányok, máskülönben a juhágazatnál is likviditási probléma merülhet fel.

A juhágazatból 3-4 ezer magyarországi termelőt érint a húsvéti időszakban a koronavírus miatt kialakult helyzet. Ezek a termelők 150 ezer bárányt értékesítenek külföldön 3,5 milliárd forintértékben. Az egyesület a lehetséges nehéz időszak kialakulásának megoldására szeretne javaslatot tenni, míg a szakmaközi szervezet megalakulása tervek szerint nyárra várható.

Forrás: https://hirtv.hu/sorolo/