Állatok-növények 10:1

Hirdetés

Az Európai Bizottság 154 millió eurót fordít az állatbetegségek és járványok megelőzésére, az állatról emberre terjedő kórok (zoonózis) megfékezésére, valamint a növényi károkozók legyőzésére. Az állategészségügyre tízszer akkora keretet biztosítanak, mint a növényvédelmi feladatokra. 2018-ban olyan programokat finanszíroznak a keretből, mint az afrikai sertéspestis, vagy az egyik legsúlyosabb növényi karantén károsító, a Xylella fastidiosa baktérium elleni védekezés. Az unió társfinanszírozásában megvalósuló állategészségügyi és növényvédelmi programoknak köszönhetően drasztikusan csökkent az olyan fertőzések száma, mint a szalmonellózis. Ennek következtében pedig javult a fogyasztók bizalma is a mezőgazdasági termékek iránt - mondta Vytenis Andriukaitis, az unió egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztosa.

A zoonózis megfékezésére tízszer több jut, mint a növényi károkozók ellen

A közösség idén állategészségügyre 134 program keretében 141 millió eurót fordít. Olyan megbetegedésekre költik ezt az összeget, mint a tuberkulózis, a veszettség, a brucellózis, az afrikai sertéspestis vagy a bőrcsomósodás. A növényvédelem területén pedig idén 46 programra csaknem 13 millió euró jut a közös kasszából. A hírt az Agrárszektor oldal írta meg.

Az afrikai sertéspestis elleni védekezéshez elkél a segítség és a támogatás

A védekezésben hazánknak is nagy szerepe van. Ahogy azt korábban megírtuk, az országos főállatorvos március 8-án megjelent határozatában egységes szerkezetben, új intézkedésekkel kiegészítve foglalta össze betegség elleni védekezési feladatokat. A határozat célja, hogy az érintettek még hatékonyabban végezhessék el a megelőzést és a korai felismerést szolgáló teendőket. Az új, átfogó dokumentumban meghatározták például a magas-, a közepes- és az alacsony kockázatú területeket és az azokon szükséges intézkedéseket. Az ASP ugyan emberre nem veszélyes, ám esetleges magyarországi megjelenése rendkívül komoly gazdasági kárt jelentene. A korai felismerése érdekében hozott intézkedések eredménye attól függ, hogy a sertéstartók és vadászok eleget tesznek-e a bejelentési kötelezettségüknek. Ugyanígy kiemelten fontos, hogy a sertéstartók betartsák a moslékkal etetés tilalmát. A betegséget nemcsak a fertőzött vaddisznók hozhatják be az országba, hanem az Ukrajnából, Oroszországból származó sertéshús, húskészítmény révén is megjelenhet Magyarországon. Ezért kiemelten fontos, hogy még poggyászban se hozzon be senki ezekből az országokból sertéshúst vagy húskészítményt.

Témák a cikkben

afrikai sertéspestis zoonózis