Állattenyésztés és húsfogyasztás – meghatározó trendek a világban

A Wikipédia szerint „A trend a kollektív viselkedés olyan formája, amelyben emberek egy csoportja rövid ideig lelkesen követ egy impulzust”. A Pig Progress szerkesztője, Vincent ter Beek az állattenyésztés és a húsfogyasztás 12 trendjében mélyedt el. Az így szerzett tapasztalatait május 31-én a görögországi Szalonikiben megrendezett ESPHM-en osztotta meg az állatorvosok közönségével.

A sertéstenyésztés világa állandó mozgásban van. Folyamatosan történnek fejlesztések, mindenféle irányból történnek hatások, és nagyobb képek jönnek és mennek. Amikor felkérték Vincent ter Beeket, hogy azonosítsák az állattenyésztés és a húsfogyasztás „trendjeit”, azok hirtelen bőségesnek tűntek.

A kollektív viselkedésre való utalás eléggé leszűkítette a keresést, mivel különbséget kellene tenni a témák és a trendek között. A témák általános, mindenki számára fontos témák, amelyek meghatározhatják a cselekvést és a gondolkodást. Gondoljunk olyan fogalmakra, mint élelmezésbiztonság, népességnövekedés, növekvő jólét, takarmánybiztonság, infláció, háború Ukrajnában vagy állategészségügy. Mindezekre a trendek adják meg a választ.

Ehhez az áttekintéshez összesen 12 trend került kiválasztásra. Egyesek helyi szinten, míg mások globálisan érvényesek. Némelyik mélyreható hatással lesz a jövő sertéstenyésztésére és -fogyasztására, mások pedig más megközelítésre adnak majd inspirációt. Számos trend ellentétes lehet egymással, és ezek egyike sem tekinthető a termelőknek szóló tanácsnak. A lista az angol ábécé szerinti sorrendben készült, így egyik sem fontosabb a másiknál.

 Az éghajlatváltozás előrejelzése

Ez a téma meglehetősen széleskörű, de tagadhatatlan – és olyasmi, amit a világ minden termelőjének meg kell tanulnia, hogyan kezeljen a maga javára. Egyes termelők csak korlátozott hatást érezhetnek, míg másoknak vizes lesz a lábuk, vagy jobban érzik a hőséget, mint korábban. Jó, ha a termelőknek kész tervük van arra, hogy mit tegyenek annak érdekében, hogy a víz vagy az energia továbbra is bőségesen rendelkezésre álljon, ha a takarmány elérhetősége és a takarmányárak emelkedni fognak – és ellenkezőleg, hogyan válhatnak sokoldalúbbá a napelemek segítségével a további napsütéses órákból profitálva.

 A precíziós technológia alkalmazása

A precíziós technológia lehet a válasz arra, hogy minden egyes sertés kiélje a benne rejlő lehetőségeket. Már nem az átlagos sertés ellátása, hanem személyre szabott, sertésspecifikus odafigyelés kerül előtérbe. A technológia segíthet az irányítási oldalon, ahol ötletes programok gondoskodnak a szellőztető- és takarmányozási rendszerekről, de a megfigyelési oldalon is, ahol az érzékelők jóval az előtt érzékelik a sertéstelepről érkező jeleket, hogy az ember észlelné azokat. A precíziós takarmányozás biztosíthatja, hogy minden egyes sertés pontosan a korának és fajtájának megfelelő mennyiségű takarmányt kapja, a precíziós egészségügyi alkalmazások sokkal könnyebben felismerhetik a betegségeket, Kínában pedig a mesterségesintelligencia-megoldások még az egyedi sertésfelismerésbe is belevágnak.

 Többszintes épületek építése

Egy viszonylag modern megoldás, amelyet a mai napig leginkább Kínában alkalmaznak. Egymásra helyezett sertésházak – az eddigi legmagasabb projekt összesen 26 réteget számlál. A kezdeményezések bőségesnek tűnnek, és országszerte felbukkannak. Kínában nagy a zsúfoltság, a lakosságot biztonságos élelemmel kell ellátni, miközben nem kell hatalmas földterületeket felhasználni, a többszintes épületek építése logikus megoldásnak tűnhet. De mit jelent ez a biológiai biztonság szempontjából? Trágyakérdések? Nyugati nézőpontból a társadalmi elfogadottság is kérdéses lenne. Úgy tűnik, hogy Kínában az etikai kérdések kisebb szerepet játszanak, így ők úttörők ebben a fejlesztésben.

A biológiai biztonság fokozása

Az elmúlt években a PED, a PRRS vagy az ASP kristálytisztán megmutatta, hogy a biológiai biztonság dönthet egy gazdaság sikeréről. Még az olyan meglehetősen egyszerű intézkedések is, mint a rovarháló használata, jó első lépés lehet a fertőzések távoltartásában. A biológiai biztonság sikere azonban a gazdaságban dolgozók mentalitásával, tudatosságával és átláthatóságával jár együtt. Jó ismeretekre és annak megértésére van szükség, hogy mi az „ellenség”, és hogyan mozog. Enélkül a biológiai biztonság fokozására tett minden kísérlet kudarcot vall. Egy másik kihívás az olyan országok számára, ahol a szólásszabadság néha más megfontolások áldozatává válik. A biológiai biztonság nemcsak a sertéstelepekre vonatkozik, hanem a feldolgozó létesítményekre is, ahogy azt mindannyian láthattuk a Covid-19 során.

 Biológiai gazdálkodás

A fent leírtakkal ellentétes tendencia, hogy a termelők biogazdálkodásba kezdenek. Nyilvánvaló, hogy egy olyan piacon, ahol a sertéstenyésztés szervezése egyre kritikusabbá válik, egyes sertéstenyésztők arra a következtetésre jutnak, hogy számukra az a legjobb, ha a sertések kint lehetnek a szabadban, széttárhatják a lábaikat, és csak biotermesztett alapanyagokkal etetik őket. A trend a biotermesztett hús értékesítésével jöhet egészen a fogyasztókig, akik szívesen fizetnek felárat, ha tudják, hogy a sertések jó életet élhettek. Az, hogy ez a módszer táplálja-e a Föld bolygót, kérdéses, de tanulságai és inspirációi minden sertéstenyésztő számára üzenetet hordozhatnak.

 A farok és a herék megtartása

Főleg Európában megfigyelhető tendencia, amely talán nem tűnik olyan fontosnak, de a sertéstenyésztők számára a jövőbeni „termelői engedély” tekintetében támpontot adhat. A farokdokkolás és a herélés kérdései egyre nagyobb figyelmet kapnak Európában, és rengeteg kutatást végeznek, hogy megpróbálják elkerülni ezeket a gyakorlatokat. Az előrelépés lassú, mivel ez a farokharapás és a vaddisznófolt megoldását jelenti. Mindez azonban arra a kérdésre vezethető vissza: ha a sertések nem fejlődnek jól a rendszerünkben, akkor talán nem a sertések, hanem a rendszer szorul kiigazításra. A végeredmény a gazdaságok kialakításában, takarmányozásában és irányításában eltérő döntésekhez vezethet.

 A kibocsátások csökkentése

A jövő sertéstenyésztésében nemcsak az állatjóléti mozgalmak játszanak szerepet, hanem a környezetvédelem is. A sertéstelepeknek ugyanis a húson kívül van egy másik kimenete is – ez pedig a kibocsátási rész. Porszemcsék, szagok, ammónia, túlzott cink, foszfor, amit csak akarsz. Az utóbbi években ez a lista csak bővült, mivel a sűrűn lakott területeken a nitrogénkibocsátás egyre nagyobb problémát jelent – erről a belgiumi és hollandiai sertéstenyésztők tudnak mesélni. Talán azt mondhatnánk, hogy – na és, ez csak egy olyan helyzet, amikor sok ember él együtt túl sok szabályozással. Mégis, létfontosságú, hogy megfigyeljük.

 Antibiotikummentes (és ZnO nélküli) termelés

Ez a tendencia körülbelül 20 évvel ezelőtt kezdődött Észak-Európában azzal a törekvéssel, hogy csökkentsék az antibiotikumos növekedésserkentők használatát, mivel azok használata elősegítené az antibiotikum-rezisztenciát. Világszerte egyre inkább tudatosult, hogy az antibiotikumok körültekintő használata elengedhetetlen – és egyre inkább még a gyógyító antibiotikumokat is a lehető legkörültekintőbben alkalmazzák. A fejlemények azonban országonként eltérőek. Míg egyes országokban szigorítják a használatot, és átlátható modellekkel rendelkeznek, más országokban az antibiotikumok még mindig szabadon kaphatók a pulton kívül. A fejlődés az elválasztott sertéseknél éreztette a legnagyobb hatást, ahol az antibiotikumok használata hagyományosan a legmagasabb volt. Európában, Új-Zélandon és Kanadában a cink-oxid farmakológiai szintjének csökkentése kiegészítő komponensként játszik szerepet. Mindent egybevetve, a fejlesztések továbbra is a (z elválasztott) sertések tartásának és takarmányozásának megfelelő újragondolásához vezetnek.

 Hely biztosítása a kocák számára

Egy másik, évek óta tartó és a következő évtizedben tovább terjedő tendencia, amely nagyon komoly hatással van a gazdaságok kialakítására. Az egész a vemhesítő ládák használatának betiltásával kezdődött – hogy a kocák szabadon járhassanak. Az Egyesült Államokban a Prop 12 véget nem érő vita forrása. A tendencia mostanra a laktációs ketrecekre is kiterjedt, és az európai irányelvek is abba az irányba mutatnak, hogy a kocáknak a laktációs ólban töltött idejük nagy részében szabadságot kell biztosítani. Ennek az a következménye, hogy az ellető ólaknak nagyobb méretűeknek kell lenniük, ami arra kényszeríti a termelőket, hogy csökkentsék a kocák számát a gazdaságukban – vagy bővítsék, hogy minden kocának helyet biztosítsanak. A kutatások folyamatban vannak annak kiderítésére, hogy miként lehet leküzdeni a zúzás problémáját.

A hús helyettesítése

Egy trend, amely egyesek számára aggasztónak tűnhet, mások számára pedig lehetőséget kínál. A növekvő világnépességgel a kérdés már nem az lehet, hogy: „hogyan tudnánk mindannyiukat állati fehérjével etetni?”, hanem inkább: "hogyan tudnánk mindannyiukat fehérjével etetni?". Ebben az esetben a különböző fehérjeforrások a hús helyettesítése helyett inkább csak kiegészíthetik egymást. Talán ez oda vezet, hogy a sertéshús inkább luxustermékké válik? Lehet, hogy alapvetően megváltozik az, ami a szupermarketek polcain található.

 Szójaalternatívák keresése

Ez a téma egy kicsit mélyebbre nyúlik, mint csupán a környezetvédelmi érv. A szója sertéstakarmányban való használatának megszüntetése mellett szól az is, hogy a szóját Latin-Amerikából kell kamionokkal szállítani. Az, hogy a világ másik felén állítják elő a takarmányt a sertések számára, talán nem a legfenntarthatóbb, de ha ez erdőirtáshoz is vezet, akkor az iparágnak komoly imázsproblémája is van. Ráadásul háborúk és bizonytalanságok idején, mint amilyen a mostani ukrajnai helyzet, és az egyre növekvő takarmányárak miatt nem lenne sokkal több értelme annak, ha megnéznénk, hogy az állatállományunk fehérjeforrásait nem lehetne-e inkább helyben beszerezni? Ha a sertéshústermelés olyan területeken folyik, ahol nem áll rendelkezésre szója, miért ne próbálnánk meg alternatívákat választani?

 A közösségi média használata

Végül, de nem utolsósorban egy alábecsült, de mégis nagyon fontos téma. A közösségi médiát egyre gyakrabban használják arra, hogy valaki megossza a véleményét. A sertéságazat számára a közösségi média veszélyt és lehetőséget is jelent. Itt az ideje, hogy az iparág megragadja ezt a lehetőséget, hogy megossza, amit tesz, és ezt büszkén tegye. Nyilvánvalóan ez nem jelenti azt, hogy mindenki szívét meg fogják nyerni, de az átlátható jelentéstétel azt jelenti, hogy a termelők elkötelezettek és büszkék. És hogy szívesen mutatják meg a külvilágnak mindazt, ami a sertéstelepen belül történik - ez meggyőző érv amellett, hogy hosszú távon létfontosságú: az ágazatnak fel kell hagynia a kasztrálással, a farokrögzítéssel és a ketrecek használatával.

Érdekes módon Kína a közösségi médiában teremtett magának egy sajátos légkört. A WeChat és a Weibo kifejezetten a kínai piacra jellemző karaktereket használ. Maguk a kínaiak nem férnek hozzá az olyan platformokhoz, mint a Facebook, a Twitter vagy az Instagram, így el vannak zárva a Kínán kívüli fejleményektől. Ezzel szemben, mivel karaktereket használnak, a kínai közösségi média világa a külvilág számára is viszonylag ismeretlen marad.

Ez a 12 trend határozza meg, hogy merre tart az iparág az elkövetkező években. Van néhány általános megjegyzés:

- A sertéstenyésztés lehetőségei világszerte bőségesek, sok területen egyre nagyobb a kereslet a hús iránt.

- Ugyanakkor a növekedésnek vannak korlátai. A sertéstenyésztés egyre inkább felismeri, hogy a sertéstenyésztés mélyreható hatással van a körülötte lévő világra, és ennek tudatosítása elengedhetetlen a termelési engedély megtartásához.

- Jobb az önkontroll, mint az ellenőrzés.

- A jobb gazdálkodáshoz szükséges ismereteket meg lehet osztani másokkal.

- Végül, de nem utolsósorban: Kína más irányba halad, mint a világ többi része.

(Forrás: pigprogress.net)