Bioaktív hatóanyagokban gazdag takarmányadalékot állítottak elő a Debreceni Egyetemen egy 2017-ben kezdődött és most befejeződött kutatási programban. A közel 630 millió forint pályázati forrásból, 4 év alatt megvalósított projekt során az egyetem kutatói a mikrobiom speciális vizsgálatait és kutatását végezték el haszonállatokon. A kutatásban az egyetem mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kara, illetve az általános orvostudományi kar vett részt.

A kutatás időszakában a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar által nagy mennyiségben termelt melléktermékek - paprika-, paradicsom-, meggy és szőlő passzírmaradványok - további feldolgozásával magas hatóanyag tartalmú, bioaktív komponensekben gazdag takarmány adalékokat állítottak elő. Ezek az élelmiszeripari melléktermékek nagy mennyiségű, igen értékes bioaktív elemeket - karotinoidok, antociánok, flavonoidok, likopin - tartalmaznak, amelyeknek jótékony élettani, immunrendszert erősítő, antioxidáns, antibakteriális, antiallergén, rákellenes hatásuk van. Egy részüket az állati szervezet nem képes előállítani, tehát a táplálékkal együtt kell felvenni - ismertették. A passzírmaradványok ugyancsak gazdagok a vastagbél mikrobiális flórájának kialakításában fontos összetevőkben is.

Antibiotikum nélküli nagyüzemi állattartást eredményezhet az új debreceni takarmányadalék - képünk illusztráció

A takarmányadalék elkészítésének menete

A programban a kutatók átfogóan tanulmányozták a kísérleti állatcsoportok - broiler csirke, sertés, ponty - élettani paramétereit, és a bélsárminták metagenomikai jellemzőit. Ezek alapján javaslatot tudnak tenni arra, hogy milyen paramétereket kell mérni az állatok véréből és bélsármintáiból, amelyek jól mutatják a szervezet egészségi állapotát. Ezen túlmenően mérési eljárást tudnak javasolni, amely akkreditálható lesz a mérő laboratóriumok számára - közölte az egyetem.

Erősíti az immunrendszert

Mindez lehetőséget teremt a legyengült immunrendszer aktiválására, ezáltal a fertőzések, gyulladások kialakulásának megelőzésére, amivel minimálisra lehet csökkenteni az antibiotikum használatot. Sőt, akár teljesen antibiotikum-mentesen is fel lehet nevelni nagyüzemi körülmények között az állatokat - ismertette az egyetem a takarmányadalék kutatás eredményeit.

A szakemberek broiler csirkén végzett megfigyelései szerint a vizsgált növényi hatóanyagok csökkentették a gyulladásos állapotot, javították a bél mikroflóráját és segítették a tápanyagok felszívódását. A DE kutatói által összeállított, bioaktív anyagokkal dúsított takarmány az intenzív termelésben tartott pontyok mikrobiom- állományára is jótékony hatással volt– hangzott el a projektzárón.

A kidolgozott monitoring rendszer segítségével a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló vizsgálatokat végeznek a DE kutatói a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) kötött megállapodás keretében– mondta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A kutatás részletei és számai

A programban az ÁOK és a MÉK több mint 30 kutatója vett részt, 26 angol nyelvű D1/Q1 besorolású tudományos publikáció és több PhD- és szakdolgozat született. Az eredményekre alapozva tovább kutatási projektek is indultak, melyek a baromfi fajok (tyúk, pulyka, kacsa) és a sertés nagyüzemi takarmányainak fejlesztését célozzák. Ezek vállalati partnerekkel együttműködésben valósultak meg, illetve vannak folyamatban. A fejlesztés a GINOP-2.3.2-15-2016-00042 azonosítószámmal nyilvántartott, „Mikrobiom metagenomikai és metaproteomikai vizsgálata takarmányozás hatására gazdasági haszonállatoknál” című projekt keretében valósult meg, mintegy 629 921 035 forint európai uniós támogatással.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás