Magyarországon keveset tudni a citrusfélék mezőgazdasági termeléséről. A boltok és a piacok viszont telítve vannak a citrommal, naranccsal, mandarinnal és grépfrúttal. Sokat hallani arról, hogy nem csak a termesztés során, de szüret után, szállítás előtt és alatt, ill. a boltokba kerüléskor is kezelik őket. A legjobb esetben ezek csak különböző viaszos készítmények. A Biokultúra oldal utánanézett, hogy mik az elfogadott kezelési módszerek a citrusféléknél és miért is nem ajánlott elfogyasztani a nem bio citrusfélék héját.
Egészséges vagy nem a citrusfélék héja?
Citrusfélék szépségápolási tippjei: színezés, viaszolás, gázosítás
A hagyományos citrus termesztéséhez használt agrokemikáliák csak az egyik része azoknak a vegyszereknek, amiknek a gyümölcsöket és az azokat elfogyasztó embereket teszik ki. További betakarítás utáni kezeléseken is átesnek a narancsok, citromok és egyéb gyümölcsök. Mivel a citrusfélék nem utóérő gyümölcsök, akkor kell leszedni őket, amikor megértek. Nem lehet utólag érésre kényszeríteni őket, mint az almát, a körtét, az avokádót vagy a banánt. Azt, hogy a gyümölcs megérett-e a betakarításra, különböző módszerekkel ellenőrzik: megnézik például a savtartalom és a gyümölcsben lévő cukortartalom arányát.
Utólagos gyümölcsfestés
A kiszámíthatatlan időjárás és a mikroklimatikus tényezők hatására előfordulhat, hogy a gyümölcsök már annak ellenére érettek, hogy egyáltalán nincs „érett színük” (érett a narancssárga szín a narancsnál és az élénk citromsárga a citromnál). A teljesen érett narancs is lehet zöld színű vagy zöldes elszíneződésű (a boltokban ezzel találkozunk inkább). Ez teljesen normális, viszont a fogyasztók idegenkednek tőle. Amikor a fogyasztó vásárol, a színeket az érettség mércéjeként használja. Néhány országban megengedett a citrusfélék, leginkább a narancsok színezése, bár országon belül is előfordul eltérő a szabályozás. Az Egyesült Államokban például Kaliforniában és Arizonában nem engedélyezett, Floridában viszont igen, ezért ott rendszeresen használják is ezt a technikát. Biotermesztésben a gyümölcsök festése tilos.
Zöldtelenítés vagy elgázosítás
A gyümölcsök érésekor természetes folyamat a felszabaduló etilén gáz képződése, ezzel együtt változik a gyümölcs színe is. Az etilén gázt szabályozott körülmények között alkalmazva a konvencionális gazdálkodásban használhatják a gyümölcsök színének változtatására is, ahogyan az utóérés kikényszerítésére is. Bár az etilén gáz használatának káros következményeit eddig semmilyen tanulmány nem igazolta, azért sokan óvakodnak attól, hogy a gyümölcsöket gázzal érleljék be. Bár az etilén fent van a biogazdálkodásban engedélyezett szerek listáján, sok gazda és kereskedő utasítja el ezek használatát. Ugyanakkor például Magyarországra is kerülhet olyan biocitrus, amit etilén gázzal kezeltek.
Viaszozás a tartósságért
A viaszozás, vagyis a gyümölcsök viaszos réteggel való bevonását konvencionális és biogazdálkodásban egyaránt engedélyezik. Azonban itt is van különbség. A gyümölcsök ettől a rétegtől nem csak fényesebbek lesznek, hanem a vízveszteség és a gombák ellen is védetté válnak. A citrusféléken természetesen is előfordul viaszréteg, de a szedésüket követő alapos mosás és tisztítás során ez sérül. A citrusfélék hosszú utat tesznek meg az olyan országokba, mint Magyarország, ezért sérült viaszréteggel nagy valószínűséggel nem a legszebb állapotukban kerülnének a vevők szeme elé. Konvencionális gyümölcsöknél a viasznál gyakran használnak kőolaj származékokat, amit még gombaölő szerekkel kevernek a hatékonyabb védelem érdekében. A gombaölő szerek a viaszban feloldódhatnak és az emberi szervezetbe juthatnak. Ezért is hallani olyan sokszor, hogy ne együk meg a citrusfélék héját, még alapos mosás után sem. Más a helyzet a bio gyümölcsöknél. A sérült viaszréteget ugyanis a bionál természetes, emberi szervezetre ártalmatlan anyagokkal pótolják, mint a méhviasz, növényi alapú olajok, karnaubaolaj (pálmalevélből kinyert olaj). Természetesen biotermesztésben a gombaölő, mesterségesen előállított vegyszerek használata termelés alatt, után és utókezelésként is tiltott. A témáról itt írtunk korábban, kattintson, és megtudja, hogy gyógyul génmódosítással a citrus.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Rendkívül kártékony rovar, az őszi sereghernyó lehetséges megjelenéséről jött figyelmeztetés

2024.12.03.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinens melegigényes őshonos faja, amely kiemelten veszélyes zárlati károsítóként szerepel az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1-es karanténlistáján.

13 éve nem volt ilyen hideg Magyarországon

2024.12.03.

Az idei november középhőmérséklete a legalacsonyabb volt 2011 óta. Emellett ez volt az első hónap 2023 májusa óta, amelynek középhőmérséklete országos átlagban az éghajlati normál alatt maradt.

Az aszály hatásai ellenére is lesz elég magyar karácsonyfa az idén

2024.12.03.

Az aszály ugyan megviselte a fiatal ültetvényeket, mégsem kell hiányra számítani fenyőfából a karácsonyi időszakban.

Több változás lép életbe az adótörvényekben

2024.12.03.

Az Országgyűlés elfogadta és kihirdette a 2024. évi LV. törvényt, amely számos adótörvény módosítását tartalmazza.

Tudja, mióta nem érkezett uniós forrás Magyarországra?

2024.12.03.

Június 26-a óta Magyarország nem kapott újabb európai uniós támogatást, bár a 2021–2027-es pénzügyi ciklusban hazánknak járó 21,8 milliárd eurós keret 56 százaléka jelenleg hozzáférhető.

Karácsony közeledtével nem haszontalan tudni, melyek lettek az Év Szaloncukra 2024 díj legjobbjai

2024.12.03.

Az idei fődíjat a maklári Stühmer Körtezselés-muskotályos szaloncukor érdemelte ki.

Partnerhírek
Partner

Védjük a gyökereket az Agrováció termékével

2024.12.03.

A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.

Partner

AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?

2024.11.29.

Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 1.100 hirdetés 102 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás