Hirdetés
Aszály, gombák, betegségek az erdőben - a csertölgy is áldozat
Hirdetés
A szárazság miatt gyengülnek le és betegednek meg a fák
Az eredmény a több éve tartó súlyos aszályokat jelölte meg a betegség elsődleges kiváltó okaként. A legyengült állományokban a Biscogniauxia mediterranea gomba felelős a fák pusztulásáért. Nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis a kórokozó által kiváltott tünetek jellemzően súlyos aszályok után, illetve a lombfogyasztó rovarok tömeges megjelenését követően mutatkoznak - írja a cikk.Észak felé halad a gomba
A Biscogniauxia mediterranea gomba a mediterrán országokban a paratölgy és a cser ismert, jelentős kórokozója. A 2000-es évek elejéig az olaszországi Toszkánától északra nem tapasztalták kártételét, 2003-ban azonban Szlovéniában okozott hatalmas károkat, melynek kapcsán a szlovén szakemberek felhívták rá a figyelmet, hogy a klímaváltozás következményeként a faj tőlük északabbra is károsíthat.Több fafaj már biztosan eltűnik a klímaváltozás hatására
A Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettesét, Horváth Ivánt a Metropol kérdezte arról, hogy mi történik a magyar erdőkben, ezt az interjút szemlézte az Erdő-Mező oldal, még 2014-ben. Mi gyakorolja a legnagyobb hatást hazánk erdőire? A klímaváltozás hatásai az egész életet befolyásolják, de a legnagyobb hatással az erdőkre vannak. A fák nem képesek helyet változtatni, ki vannak téve a viszontagságoknak, legyen szó sok esőről, szélről, vagy éppen az eső hiányáról. Évmilliók óta léteznek időjárási szélsőségek, de ezek gyakorisága korábban egyenletesebben oszlott el. Az elmúlt 150 évről vannak pontos adataink, ezek egyértelműen bizonyítják azt, hogy a klímaváltozás hatására egyre melegebb az átlaghőmérséklet, egyre kevesebb a csapadék, és annak eloszlása egyre szélsőségesebb. Mely fajok sínylik meg mindezt igazán? – Egyre hosszabbak a száraz periódusok a vegetációs időszakokban, ami a felmelegedéssel és a szárazsággal együtt próbára teszi a fafajok alkalmazkodóképességét. A folyamat már hosszú ideje tart, az erdőpusztulás azonban tömegessé vált. Elsőre azt gondolhatnánk, a klíma-változást elsőként azok a fafajok sínylik meg, amelyek a nedvesebb klímát kedvelik, de a szárazságtűrő fajoknál is érezhető a veszély. Jó példa erre a Keszthelyi-hegység, melynek déli oldalán főként feketefenyő, cseres és molyhos tölgyes található. Ezek a szárazságot leginkább tűrő fajok, ennek ellenére a feketefenyő pusztulása megállíthatatlan. A térségből el fog tűnni: tömegesen, a hegység képét meghatározó módon nem lesz már itt jelen. Mi történik a fákkal? Egyre hosszabbak az eső nélküli, meleg időszakok, aminek hatására a fa már nem olyan vitális, életerős. Ha ez évtizedekig tart, a fák legyengülnek. Nem a szárazság vagy a meleg öli meg őket közvetlenül, hanem a kórokozók és károsítók, mert a fák legyengült szervezetét a mikroszkopikus gombák könnyen megtámadják. A rovarok adják meg a kegyelemdöfést a fáknak. Ilyen például a szú. A probléma pedig tömeges: a feketefenyőn túl említhetem az egész országot érintő lucfenyőpusztulást. 30 év szakmai tapasztalatának birtokában jelenthetem ki, hogy keresztet lehet vetni erre a fafajra. El fog tűnni egész Magyarországról: ez nem azt jelenti, hogy kertekben, parkokban, foltokban nem marad meg egy-egy példány, de lucfenyvesek már nem lesznek. Más jelei is tapasztalhatók a klímaváltozásnak? Pusztulásnak indult a szárazságkedvelő cser is, ha ő sem találja meg életfeltételeit, ez azt jelenti, hogy óriási a probléma. Fel kell készülnünk a változásokra, miközben a tudomány nem áll olyan szinten, hogy pontos előrejelzéseket adjon. Különböző mértékű változásokkal számolnak az elméletek, ezek közül a közepes veszélyességű forgatókönyvvel számolva is óriási lesz a változás. A leginkább nedves és párás körülményeket jelentő bükkös klímaosztály e szerint a jelenlegi 9-ről 1%-ra zuhan vissza, míg a legszárazabb erdős sztyepp klímaosztály aránya, mely jelenleg 25%-ot képvisel, akár 70% fölé is nőhet. Az ország 21,5%-os erdősültsége is visszaeshet. Mit tudnak tenni? – A megoldás nem egyszerű. Lehet gondolkozni azon, hogy milyen fafajokkal válthatók ki az eltűnőben levők. A Keszthelyi-hegységben a feketefenyvesek helyén természetes úton megjelent már a virágos kőris és a molyhos tölgy, ezekre lehet alapozni. Általánosságban véve egy klímaosztállyal melegedett minden terület: a bükkösből gyertyános-tölgyes klímaosztály lett, a gyertyános-tölgyesből cseres, a cseresből pedig erdős sztyepp. Erre kell a fafajválasztásnál gondolni, miközben a veszélyeztető fafajokat, a gyomfákat nem szabad hagyni megtelepedni. Az erdő természeti erőforrás is, olyan erdőket kell létrehozni, amelyek faanyagot is tudnak szolgáltatni.Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Vulcan Profi Smax – granulált elemi kén - Mindenkinek használni kellene?!
Az elmúlt években a kénhiány állandósult a növénytermesztésben. Sok és egyoldalú a kijuttatott nitrogén, miközben egyre magasabb fehérje- és olajtartalmú növényeket termesztünk. Granulált kén használatával több évre elegendő ként tudunk kijuttatni.
Nem csak értékesít és szolgáltat, hanem drónok üzemeltetésében is segít a PlantaDrone
A Kukorica Kör Egyesület dunapataji Szakmai Napján Gyovai Szabolcs, a PlantaDrone Kft. ügyvezetője, a dróntechnológia lehetséges felhasználási módozatairól tartott előadást. Az elhangzottak szerint az értékesítésen túl már az üzemeltetésükben is segíti a dróntulajdonosokat a cég, az általuk létrehozott Drón műveleti központ által.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.300 hirdetés 104 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés