A szántóföldi növénytermesztés aszálykárkockázata nem újkeletű és az elmúlt években egyre többet foglalkozunk a lehetséges károk megelőzésével, az időszakos száraz periódusok hatásának mérséklésével. A globális felmelegedés, a szélsőséges időjárási viszonyok gyakorisága egyértelműen jelzi, hogy alkalmazkodni kell a gazdálkodóknak.

A nyári szárazság a Kwizda „Terepszemle” kukoricakísérletünkben is látványos volt 2022-ben és a kiértékelések egyik fontos szempontjává vált. A nyári csapadékmennyiség terméspotenciálra gyakorolt hatását az alábbi képekkel illusztráljuk, miszerint a szinte azonos napon készített fényképek szerint 2020 augusztusának elején közel 100%-ban zöld, míg az aszályos 2022-ben ugyanekkor 100%-ban száraz, kényszerérett kukoricaállományt látunk.

Terepszemle parcellák kedvező évjáratban 2020.08.09-én
Terepszemle parcella szárazságban 2022.08.06-án

Az elmúlt 4 kísérleti évünk több mint 400 kukoricaparcellájának kiértékelésekor azt állapíthatjuk meg, hogy az általunk vizsgált starter-, lombtrágya-, fungicid- és egyéb növényvédelmi összehasonlító kezelések közül a legnagyobb termésre gyakorolt hatása a talaj vízkészletével közvetlenül és érthető módon összefüggő gyomirtásnak volt. Ezt követte a gyökértömeg növelésének közvetett módján a diagrammban bemutatott mikrogranulált starter kezelések termésnövelő hatása.

A Pannon Starter Mega termésnövelő hatása az aszálykáros 2021- és 2022-es években kisebb mértékű, mint a megelőző csapadékos évjáratokban, de egyértelműen kimérhető volt. Az arthrobacter chlorophenolicus metabolizáló talajbaktériumos kombinációja, a Pannon Starter Vital készítmény a féldózisnyi mikrogranulált foszfortartalom ellenére is a két száraz évben meghaladta a Pannon Starter Mega termésnövelő hatását, míg a 2019- és 2020-as magas termésszint esetén alatta maradt. A szélsőségesen különböző évjáratok eredményei hasznos, újabb információkat adtak a mikrogranulált starterezés alkalmazásáról. Az aszályos évjáratokban hatékonyabb Pannon Starter Vital tápanyag-metabolizáló mikrobiológiai hatóanyaga számos igazolt talajkondicionáló hatással bír és ezt megelőzően elsősorban az őszi búza kísérleteinkben ért el jó eredményeket. A részletes termékinformációkért kattintson ide!

A szárazság elleni védekezésben az agrotechnikai tényezők szerepe köztudottan nagy. A vetésszerkezet, fajtaválasztás, vetésidő, a tervezett növénysűrűség, a talajelőkészítés vagy a tápanyag-visszapótlás szakmai döntései teljes mértékben a termelő kezében vannak, és mindegyikük szorosan kapcsolódik az időjárás szeszélyeihez és általában növényvédelmi vonatkozásaik is vannak. Ezek közül néhány gyakorlati példa:

  • A nyári szárazság az őszi vetésű kultúráinkat rövidebb időszakban és általában a fontos virágzás-kötődési periódust követően veszélyezteti csak. A kalászosok korai vetésidő választása termésnövelő lehetőség, de a vírusvektorok elleni védekezés szerepe megnő!
  • A tavaszi kultúrák közül a napraforgó „szárazságtűrése” híres. A vetésforgón belüli sűrítése viszont kórtani kockázatokkal jár, az aszályosabb régiókban a macrofominás hervadás fertőzési forrása és a betegség kártétele megnövekedhet. Jó hír viszont, hogy a mikrobiológiai készítmények közül a Xilon WP fungicid mikrogranulátum engedélyokiratát elsőként terjesztették ki a sclerotiniás szártőpusztulás mellett a macrofominás korhadás mérséklésére is.
  • A fajtaválasztás a legrégebbi és leggyakorlatiasabb szempont a szárazság elleni védekezésben és minden fajtának hathatós segítséget adhatunk a gyökeresedési időszakban a magárokba juttatott, könnyen és tartósan felvehető mikrogranulált foszforral vagy foszfor-lombtrágyázással. (A Kwizda terepszemle kísérletekről bővebb információt ide kattintva talál)
  • A kapás növényeink vetésidejének megválasztása annál jobb, minél egységesebb kelést és homogén kezdeti fejlődést érünk el vele, amit a talajunk nedvességtartalma és hőmérséklete együttesen befolyásol. A nyári hőségnapok közeledtét figyelembe véve az április közepi vetésidő megnyugtatóbb, mint a május elejei.
  • A szárazabb évjárathoz alkalmazkodás fontos és gyakorlatban is alkalmazott eleme a tőszám csökkentése. 2022-ben a Terepszemle kísérletünkben 68000 csíra/ha növénysűrűséggel vetettük a kukorica parcelláinkat és a 3-ismétlésben tesztelt 85000 csíra/ha sűrítés 270 kg/ha terméscsökkenést eredményezett.
  • A talajelőkészítésről: szinte minden szakmai fórum a lazításos, forgatás nélküli alapművelést, a mulcsos felszínű magágyat tartja jobbnak és egyik fő érvük a talajnedvesség minél hatékonyabb megőrzése. A termelők egyik fele így is csinálja és ők az elégedettebbek.
  • A tápanyag-visszapótlás kérdését a műtrágya árak drágulása alaposan felforgatta az elmúlt évben. A magas termésátlagok eléréséhez a terméssel kivont makroelemek és az esszenciális mezo- és mikroelemek pótlása nélkülözhetetlen. A szárazabb régiókban a talaj jó káliumellátottságát feltétlenül biztosítanunk kell, hiszen ez a növények vízháztartásának legfontosabb szabályozója! A talaj vízgazdálkodásának közvetett javításához annak mésztartalmáról sem feledkezhetünk meg a kalciumban szegény talajtípusokon, hiszen általa a talaj fizikai szerkezete, a kolloidtartalma közvetlenül is befolyásolja a talaj porozitását, ezáltal a vízkapacitását és víz megtartóképességét.
  • A mezo- és mikroelem lombtrágyázások szerepe is nagyobb, amikor a talajnedvesség csökkenése miatt felvételük gátolt. Az olajosoknak a bórlombtrágyák, míg a gabonaféléknek inkább a réz és az általánosan hiányzó cinklombtrágyák hasznosak. A túladagolást kerülni kell, viszont a nem reuritizálható tápelemeket esetenként többször is érdemes használnunk! (lásd Wuxal Réz és Wuxal Boron Plus kísérleti eredmények, aminek a megismeréséhez kattintson ide!

Bízunk benne, hogy 2023-ban az összehasonlító eredményeinket sok-sok csapadékos adatsorral bővíthetjük ki az ország minden tájáról.

Fehér Tamás
Kwizda Agro Kft.

(x)

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás