Átalakul az agrártámogatási rendszer - Pro és kontra

1200 hektár terület felett 100 százalékos lesz a területalapú támogatás elvonása. Ezt a forrást többek között az állatjólét támogatására, a koca, a baromfi és a hízott bika tartásának segítésére fordítják; mindez 50-70 ezer új munkahely létesítését jelenti. A MOSZ szerint viszont hosszú távú, visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrofális károkat okoz a mezőgazdaságban a változtatás.

A vidékfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak kifejezetten a munkahely- és a lehetőségteremtés lesz a célja a következő hét évben, a kormány ennek jegyében rendezi át a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert - jelentette ki Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten újságírók előtt. A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel és Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón a kisgazdaságok támogatását és az erről szóló uniós irányelvet emelték ki.

A mostani program az állam szándéka szerint a nagygazdaságok helyett a kis és közepes - családi - gazdaságokat kívánja támogatni. Azért, hogy több munkahelyet és több támogatást kapjanak a vidéken élők. Ezt a földforgalmi törvény megalkotásával, az ehhez igazított agrártámogatási rendszerrel, valamint adópolitikai döntésekkel is segítik. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az agrártámogatási rendszer részleteit ismertetve elmondta: a magyar mezőgazdaság célja, hogy megélhetést nyújtson a vidéken élő embereknek, továbbá biztosítsa az ország élelmiszer-ellátását, valamint minél több magyar élelmiszer legyen a bel- és külföldi piacokon.

Különösen az állattenyésztés, a kézimunka-igényes növénytermesztés, vetőmagtermesztés esetében növekednek az agrártámogatások. Ennek alapján megduplázódnak az állattartók kiemelt támogatásai: 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak a következő hat évben. A finanszírozás nemzeti forrásból történik, ez jövőre 33 milliárd forintot jelent. A további munkaerő-igényes ágazatok támogatására megteremtette a kormány korábban azt a mozgásteret, amely lehetővé teszi, hogy a nagybirtokok területalapú támogatásából 20 milliárd forintot kapjanak az állattartók. Ez azt jelenti, hogy 1200 hektár terület felett 100 százalékos lesz a területalapú támogatás elvonása. Ezt a forrást többek között az állatjólét támogatására, a koca, a baromfi és a hízott bika tartásának segítésére fordítják; mindez 50-70 ezer új munkahely létesítését jelenti.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (b), Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (k) és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) az agrártámogatási rendszer átalakításával kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2014. július 21-én. Fotó: Illyés Tibor (MTI)

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke azt emelte ki: mivel az elmúlt hét évben az állatállomány drasztikusan csökkent, az állatok számát növelni kell, főként a kis gazdaságokban, hogy erősödjön a vidék népességmegtartó ereje. Ez utóbbit segítheti még a munkaintenzív ágazatok - például az öntözés, a kertészet - fejlesztése, ezért a NAK támogatja a kormány által elfogadott programot. Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta: a mostani uniós költségvetési időszakban a területalapú támogatásra várhatóan mintegy 350 milliárd forint jut évente, vidékfejlesztésre mintegy 1100 milliárd forint költhető 2020 végéig, és nemzeti forrásból mintegy 220 milliárd forint többletforrása lesz a mezőgazdaságnak.

MOSZ: károkat okoz a mezőgazdaságban a bejelentett kormánydöntés

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint hosszú távú, visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrofális károkat okoz, rontja az agrártermelés versenyképességét az intézkedés. Az elmúlt 20 év legsúlyosabb döntésének titulálják, aminek következménye a '90-es évek elejei agrártermelés és foglalkoztatás visszaeséséhez hasonlítható. A MOSZ szerint illúzió azt hinni, hogy bővül az állatállomány, sőt a döntés végső csapást mér az állattenyésztésre. Az állattartók ugyanis a földtörvény miatt elvesztik a területeik egy részét, továbbá egyik évről a másikra a támogatásaik jelentős részét is.

A MOSZ úgy véli, az állattartók - nemzeti forrásból való - kompenzálásra szánt évi 30-35 milliárd forint jó része már ma is létezik. Így többletforrás alig - kevesebb, mint 10 milliárd forint - kerül az ágazatba. Ez az összeg az érintettek többségének nem több mint egy szépségtapasz. A MOSZ állítja, hogy a most meghozott kormánydöntés éles ellentétben áll a kabinetnek a foglalkoztatás növelésére és az állattenyésztés fejlesztésére irányuló törekvéseivel, nem szolgálja sem az ország, sem az ágazat és különösen nem a vidék fejlődését.

Máhr András, a MOSZ főtitkár-helyettese az MTI-nek elmondta: tudomása szerint - ez a szaktárca közlése - a támogatás teljes megvonása 525 nagygazdaságot érint. Ezek a gazdaságok adják a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy a negyedét, mintegy 600 milliárd forintot. Egyes állatfajokból - például sertésből - pedig itt tartják az állomány mintegy felét - közölte.