Attól függ, honnan nézzük…

Hogy alakult a kukoricatermés mennyisége; eredményes-e a borok ellenőrző jegye; mennyi támogatás jut 2020-ig a szőlészeti ágazatba; kell-e a Redentin; hol áll a gmo-ügy; hogyan segítik a háztáji gazdaságokat és a helyi termelőket; mi a helyzet a nemzetközi piacon? Részletekért olvassa el agrárhír-összefoglalónkat!

Bár az időjárás miatt átnyúlt az idei évre a kukorica betakarítása, így is rekordot ért el a 2014-es termés mennyisége. 42,3%-kal nőtt 2013-hoz képest. A többi őszi betakarítású növény hozamára sem lehet panasz, magasabb volt az ezt megelőző szezonnál. A KSH adatai szerint 20,5%-kal több gabona termett közel azonos területen.

Az elmúlt 1 hónap tapasztalatai alapján eredményes a földrajzi jelzés nélküli borokra bevezetett ellenőrző jegy alkalmazása. Az indulás óta közel 1,4 millió liter borra érkezett alkalmazási igény, eddig több mint 560.000 ellenőrző jegyet adott ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). Az ellenőrzési díj megkerülésére irányuló szándékot nem tapasztaltak még. Az ellenőrzőjegy ára visszajár, ha Magyarországon kívül hozzák forgalomba. A jegy optimális méretével, a ragasztóanyag erősségével kapcsolatban még zajlanak az egyeztetések. A kizárólag magyar szőlőből készült borok literje után 22 Ft-ot ad a HNT.

Az ellenőrző jegyek ragasztóanyagáról még folynak az egyeztetések.

Nagyrészt a kutatási intézetek és főiskolák, egyetemek tudományos munkájának köszönhetően innovatív a szőlészeti-borászati ágazat Magyarországon. Az európai versenyképesség növeléséhez azonban a tudásközpontoknak és a termelőknek szorosabban kellene együttműködniük. A NAIK legfontosabb feladata a minőségi szaporítóanyag előállítása, emellett szolgáltató intézmény is kíván lenni. 2020-ig mintegy 150 millió euró is rendelkezésre áll majd, amelyet kutatásfejlesztésre és a szőlőültetvények megújítására is lehet fordítani.

Az időszakosan, a mezei pocok elszaporodása miatt engedélyezett Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer erdőterületeken, erdőfelújításokban nem használható. Amennyiben azt a helyzet súlyossága indokolja, a hatóság később felülvizsgálhatja a környezeti kockázatokat az erdőket illetően. Pont ilyen helyzet állt elő Gyulajon. Egy erdészet több tízmillió forintos kárt jelentett a mezei pockok miatt. A rágcsálók cser és kocsánytalan tölgyek gyökerét rágták meg. A károsodás pontos mértéke még nem látható, legkorábban a lombosodás idején, májusban derülhet ki. De nagy veszélyt jelenthet, évekre előre visszavetheti a fiatal erdők fejlődését. A pocok terjedésének kedvez az enyhe tél és a nagyszámú populáció.

Nem csak a mezőgazdasági területeken, de az erdőkben is okoz károkat a mezei pocok.

Nagy erőbedobással készülhetünk GMO-mentes táplálkozás alapjául szolgáló termékek (tej, hús és tojás) előállítására is, miután a tagállamok egyénileg dönthetnek a génmódosított növények termesztéséről. A cél a teljes GMO-mentesség, amihez a feltételek adottak, és a költségek sem növekednek meg számottevően. Hogy ezt elérjük, elsőként a hazai állati takarmányozás alapját képező import szóját kell kiváltani. A többségében Dél-Amerikából származó génmódosított növény helyett új fehérjeforrást kell találni. Ez nem lesz nehéz, mivel a Kárpát-medencében több mint 100 féle növény is alkalmas erre. Fejtörést a tejtermelést biztosító tehénállomány fehérjeellátása okozhat. De erre is van megoldás, az extrahált napraforgódara/repcedara, a kukoricaglutén, és a kukorica alapú bioalkohol mellékterméke (DDGS) is jó fehérjeforrás lehet. A teljes GMO-mentesség komoly piaci előnyt jelenthet a hazai piac számára.

Ennek ellenére Magyarország összefogást kezdeményez a többi, GMO-t elutasító tagországgal, annak érdekében, hogy az EU GMO-mentes övezet legyen. Jelenleg a 28 tag közül 13 országban tiltják a GMO-k alkalmazását, a többi ország viszont még nem foglalt állást.

A háztáji gazdaságokat kívánják erősíteni egy Veszprémben most aláírt együttműködéssel. A „Pannon háztáji sertésprogram” elnevezésű szándéknyilatkozat a munkahelyek számát, és a kisgazdaságok rendszerének minőségét, szakértelmét és hatékonyság hivatott megemelni. A cél az, hogy ez a nagygazdaságokéhoz hasonló legyen. A programot uniós és hazai forrásból finanszíroznák, de csak a következő hónapokban derül ki, hogy elnyeri-e a kezdeményezés a támogatást. A magyar termelés és vágóhidak hatékonysága elmarad a nyugati országokétól. Hollandiában és Dániában szaktanácsadói hálózat is működik, itthon viszont nem kapnak ilyen segítséget a gazdák.

Pécsen a helyi termelők könnyebb piacra jutását segítő együttműködés született a NAK, a pécsi önkormányzat és a város vagyonkezelését végző cég között. A megállapodás értelmében

• több lehetőség (alkalom és hely) nyílik majd a környéken működő termelők kereskedésére.
• negyedévente tematikus kampány is indul egy-egy termék népszerűsítésére.
• kamarai ajánlási rendszer alapján bizonyítványt állítanak ki a helyi termelők számára, amely kiemeli őket a többiek közül.

A Pécs környéki termelőknek több lehetőségük lesz közelebb kerülni a fogyasztókhoz.

Nemzetközi lehetőségek

Hazánk és Németország is törekszik arra, hogy minél hamarabb megnyíljon az orosz piac a cégek előtt. Érdemes a több hónapja tartó tiltás ellenére is megjelenni az oroszországi mezőgazdasági szakkiállításokon, például a február 9-én kezdődő Prodexpón. Az orosz piacon komoly hagyománya van a magyar termékeknek és kifejezetten a prémium kategóriának.

A nyugati-balkáni országok között kiemelt partnerünk Szerbia. Amely ország az uniós csatlakozásra készül jelenleg, több konkrét programban is együttműködött hazánkkal. A közös munka a jövőben is folytatódik az állategészségügy terén, az élelmiszerbiztonság, az intézményrendszerek fejlesztésében és az EU támogatások lehívása ügyében.

Kialakítás alatt áll egy transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény az EU és az USA között. Ami versenyt generál és a fogyasztónak segít, valamint erősíti a gazdaságot. Hazánk meg kívánja őrizni a magyar értékeket (GMO-mentesség) és a transzparenciát.

Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.