Augusztus elsejétől indul a Gödöllőről irányított agrár-szuperegyetem

Hatékonyságnövekedést és infrastrukturális fejlődést eredményez, hogy ősszel már a gödöllői Szent István Egyetem része lesz a gyöngyösi és a keszthelyi agrárkar, valamint a Kaposvári Egyetem, később pedig a magyar agrárkutatási hálózat nagy része is. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új agrár-szuperegyetem képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló hatalmas változásokat.

Halaszthatatlan a hazai agrárképzés és -kutatás átalakítása azért, hogy egy olyan, a piaci igényeket kiszolgáló, fenntartható és modern képzési rendszer jöjjön létre, amely hatékonyan tudja támogatni a hazai mezőgazdaság fejlődését – mondta a Világgazdaságnak Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.

A felsőoktatási törvény módosítása értelmében 2020. augusztus 1-én az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Kara beolvad a gödöllői Szent István Egyetembe (SZIE), a Kaposvári Egyetem és a SZIE pedig egyesül. Az új egyetem a régió egyik legnagyobb agrárképzési intézménye lesz. Az integráció levezénylését szervező előkészítő bizottság vezetője Gyuricza Csaba, a gödöllői kampusz felé vezető úton található Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.

„Az integráció nem jár földrajzi összevonással, még ha nyilván lesz is racionalizálás. A meglévő vidéki lábakat – Kaposvárt és Keszthelyt a Dunántúlon, vagy a Tiszántúlon Szarvast és Gyöngyöst – még erősíteni is lehet az összehangolt működéssel. A párhuzamosságokat kell kiiktatni a rendszerből, hogy egy adott kérdéssel kapcsolatos kutatást ne egymástól függetlenül végezzenek három helyen, ahogy eddig tették” – ismertetett egy rossz példát Gyuricza Csaba.

A piac igénye

Vannak olyan agráregyetemek és -karok, amelyek nem részei az integrációnak. Azok azért maradnak ki, mert egységes tudományegyetemi koncepcióba illeszkedő képzési helyek, elsősorban Szeged és Debrecen ilyen – mondta a bizottság vezetője. A változtatás igénye néhány éve már megfogalmazódott az agrár-élelmiszergazdasági piaci szereplők visszajelzései és a környező országok agrár-felsőoktatásának fejlődése nyomán. Az utóbbi években szinte az összes régiós agráregyetem javított a nemzetközi besorolásán. Komoly kihívás az is, hogy a felsőoktatásba jelentkező hallgatók száma 18 százalékkal, a tavalyi 112 033-ról idén 91 460-ra csökkent. Ez a csökkenés ráadásul a projektben részt vevő intézményeket az átlagnál nagyobb mértékben érinti. A SZIE és a Kaposvári Egyetem jelentkezőszáma hozzávetőleg 35 százalékkal esett vissza, az első helyes jelentkezések pedig még inkább, 39 százalékkal csökkentek. A hazai képzési rendszer hibája, hogy a diákok igényei nem találkoznak a szakok kínálatával vagy éppen az egyetemek földrajzi elérhetőségével. Ezen a helyzeten mindenképpen javítani kell az alapszakok megújításával – mondta Gyuricza Csaba.

Előtérben a gyakorlati tudás az agrár-szuperegyetem képzésében

A magyar agrár-felsőoktatás jelenleg sem a hallgatói, sem a munkáltatói igényeknek nem felel meg. Az egyik legkomolyabb hiányossága a gyakorlati képzés gyengesége, és az, hogy nem veszi figyelembe a piaci elvárásokat. Súlyos kritika, hogy ma a hazai munkáltatók 85 százaléka nem elégedett a frissen végzett agrárhallgatók tudásával. A gyakorlati tudás megszerzésében a duális képzések sem nyújtanak elegendő segítséget, mert tavaly a diákok kevesebb mint egy százaléka vett részt ilyen képzésben. Az agráregyetemek mellett 34 tangazdaság működik, ezek finanszírozási és fejlesztési szempontból is fenntarthatatlanok, és elavult az eszközparkjuk. Gyuricza szerint az integráció lehetőséget ad arra, hogy a tangazdaságok működését és finanszírozását is új alapokra helyezzék.

Olyan robbanásszerű a technológiai fejlődés, hogy Magyarországon az agrár-felsőoktatás csak próbál kullogni a gyakorlat után – mondta a főigazgató. Ezen szeretnének fordítani azzal, hogy koncentrálják és fejlesztik a tangazdaságokat is.

Ez is működő modell a világ egyetemein. Gyuricza Csaba szerint azt is meg kell határozni, hogy mi az, amit nem kell a tangazdaságokba behozniuk, hiszen olcsóbb, egyszerűbb, hatékonyabb, hogyha a piaci szereplőkkel együttműködésben oldják meg.

Modellváltás januártól az agrár-szuperegyetem működésében

Az elképzelés szerint a kutatást is erősítik az integrációval, ezért az augusztus 1-jén felálló intézménybe a NAIK intézeteit is integrálják. Kivéve az Agrárgazdasági Kutatóintézet, amely az Agrárminisztériumhoz kerül vissza, és az Erdészeti Tudományos Intézet, amely a Soproni Egyetem része lesz. A többi tizenegy NAIK-intézet és a négy gazdasági társaság a SZIE-hez fog tartozni, amely január 1-től új kutató-oktató intézményként fog működni. Ez modellváltás is lesz egyben, hiszen a jövő évtől már – a NAIK-kal megerősített SZIE – alapítványi fenntartással fog működni. Gyuricza Csaba szerint ez a Magyarországon a közeljövőben végbemenő integrációk közül a legösszetettebb, legbonyolultabb folyamat, amelynek eredményeként az év végére olyan felsőoktatási intézmény jön létre, amely a hallgatói létszámát nézve benne lesz első ötben. Kelemen Zoltán teljes cikkét a témáról itt lehet elolvasni.