Stündl László egyetemi docens lett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar új dékánja. Az új vezető július elsejétől vette át a kar irányítását. A MÉK fejlesztési stratégiájának középpontjában többek között a műholdas, illetve légifelvételekre alapozott termésbecslés, a növényvédelmi előrejelzés, a folyamatosan mért talaj-, növény- és légköri adatokra alapozott víz- és tápanyag gazdálkodás, valamint a térinformatikai alapú big data adatkezelés szerepel.

Egy felsőoktatási intézménynek kötelező feladat a hagyományok megőrzése mellett az új utak, irányok és megoldások keresése. A változásban, a körülöttünk zajló folyamatokhoz való dinamikus alkalmazkodásban hiszek. Viszont a múltunk, az elődeink eredményei és a hagyományaink jelentik azt az állandóságot, amely az igazodási pontunk. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar számára a jelenlegi demográfiai folyamatok, a csökkenő potenciális beiskolázási adatok és hallgatói létszám mellett az egyik lehetséges út a nemzetközi piac. Ennek megfelelően kell átgondolnunk a képzési rendszert, a tematikát és a tananyagot, úgy, hogy egyre jobban meg tudjunk felelni a fizetőképes keresletnek. Olyan minőségben kell oktatnunk, hogy amiatt a világ másik végéről is a MÉK-re jöjjön egy külföldi diák tanulni. Jelenleg hallgatóink 10 százaléka külföldi. Az angol nyelvű oktatás szélesítésével ezt a számot tovább lehet növelni – mondta az Unideb.hu szerkesztőségének az új dékán, Stündl László.

Stündl László szerint nagyon kevés az olyan vállalkozás Magyarországon, amelyik saját kutatócsoporttal és eszközrendszerrel oldja meg a fejlesztési igényeit - Fotó: Debreceni Egyetem

Speciális képzések és tudásmegosztás

Stündl László szerint óriási átalakulás megy végbe a mezőgazdaságban, az ágazat a specializáció felé mozdul el a klasszikus növénytermesztői és állattenyésztői helyzetéből. Speciális képzésekre és tudásmegosztásra van szükség. Komlósi István nagy múltú elődöm mondta azt, hogy az agráriumban nem lépésváltás, hanem léptékváltás történik. Az egyed szintjéről sejtszintre megyünk. Az alaptudományok – a molekuláris genetika, a sejtbiológia, a növény- és állatélettan – speciális területeinek ismerete iránt a hazai vállalkozások részéről növekszik az igény. Amennyiben nemzetközi színvonalú munkát tudunk végezni oktató- és kutatóhelyként, akkor az a hazai vállalkozások és a diákjaink számára is piaci előnyt jelent – mondta az új dékán.

Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának új dékánja - Fotó: Debreceni Egyetem

Nagyon kevés az olyan vállalkozás Magyarországon, amelyik saját kutatócsoporttal és eszközrendszerrel oldja meg a fejlesztési igényeit. A célunk, hogy a többség számára mi legyünk a tudományos, szolgáltató és szaktanácsadói háttér. Ez költségkímélő módszer az élelmiszerlánc szereplőinek. Nekünk pedig motivációt jelent a folyamatos, korszerű tudásszerzésre és -átadásra – közölte az új dékán.

Átalakítanák a képzési rendszereket

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán az alap- és mester- valamint az osztatlan képzés és a szakirányú továbbképzések rendszerét kívánják úgy átalakítani, hogy az minél érzékenyebben reagáljon a piaci igényekre. A dékán szerint a kétszintű képzés lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók megismerjék a keresleti oldal szereplőit és valós körülmények között szerezzenek gyakorlatot a szakterületükön. A BSc-képzés hetedik féléve egy 12 hetes gyakorlat. Aktív kapcsolatra van szükség a piac szereplőivel, hogy a rendszer hatékonyan működjön. Eközben figyelnünk kell arra, hogy a diákjaink folytassák a tanulmányaikat az MSc-képzésben, majd később PhD hallgatók legyenek, mivel ők jelenti számunkra az oktatói-kutatói utánpótlás bázisát. Ennek az egyensúlynak az elérése nagyon fontos – mondta.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás