Az aktuális magyarországi aszálytérképnél szomorúbbat nem biztos, hogy lát a mai nap folyamán

Szeptember első napjaiban az időjárásban továbbra sem történt változás, a hőség és az aszály változatlanul tartott, és még az előző héten néhol előforduló záporok is elmaradtak. Pénteken várható lassú változás, először a Dunántúlon és a déli régióban, majd a jövő hét elejétől más területeken is megjelenhet a csapadék, a hőmérséklet pedig csökkenni fog. Ez a változás a kapásnövények terméseredményein már nem segít, de a repce vetéséhez nélkülözhetetlen a talaj nedvességtartalmának javulása.

Az elmúlt több mint egy hét során főként száraz, forró időjárás uralkodott, az ország északnyugati részén esett kevés eső, de máshol csak elvétve fordult elő egy-egy zápor. Az elmúlt 30 nap során az Alföldön és a Dunántúl délkeleti részein mindössze 2-15 mm csapadék hullott, de sok helyen ennyi sem esett. A legtöbb eső, 20-60 mm, az északi és északnyugati régiókban hullott, de ez is elmarad a sokéves átlagtól. Az elmúlt 90 napban országszerte jelentős, több mint 100 mm-es csapadékhiány mutatkozott az átlaghoz képest. Az aszály tovább erősödött, és jelenleg az ország jelentős részén nagyfokú vagy súlyos aszály tapasztalható. A talaj felső rétege különösen az ország keleti, délkeleti kétharmadában rendkívül száraz, csak a múlt hét első felében érintett területek tartalmaznak némi nedvességet, míg a mélyebb rétegek országszerte kritikusan szárazak.

A rendkívüli szárazságot a szokásosnál 6-9 fokkal melegebb időjárás tovább súlyosbította. A nagy napi hőingás ellenére, amikor a középhőmérséklet 23-28 fok között mozgott, az éjszakai hőmérséklet 13-18 fokra csökkent, de napközben 33-35 fokot mértek - írta agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet.

A vegetáció mintegy három héttel előrébb jár a szokásosnál, amit az aszály miatt bekövetkező kényszerérés tovább fokozott. A napraforgó és kukorica állományok beértek és elszáradtak, betakarításuk már folyamatban van. A legfrissebb műholdas adatok szerint az idei NDVI index a 2022-es aszálynál kedvezőbb, de az optimálistól messze elmarad. A zöld tömeg maximális értéke is elmaradt a várakozásoktól, különösen a kukoricánál, ahol a száradás korábban megkezdődött, amit az aszály mellett az is okozott, hogy a szükséges hőösszeg korán rendelkezésre állt. Sajnos a virágzás és szemképződés időszakában nem hullott elegendő csapadék, így az öntözés nélküli területeken gyenge terméseredmények várhatók.

Az őszi káposztarepce vetéséhez a talaj nedvessége csak néhány kisebb folton elegendő, de az ország jelentős részén a talajréteg száraz és poros. A múlt heti száraz időjárásban a levélnedvesség időtartama és a párás időszakok hossza minimális volt, ami megakadályozta a gombás betegségek elterjedését.

Az NDVI vegetációs index értéke egyre csökken, és a természetes vegetáció gyorsan veszít zöld tömegéből. A szárazság már az erdőkre is kihat, és a szántóföldi növények is gyorsabban száradnak. A természetes száradás ütemét a csapadékhiány csak tovább fokozza. Az anomália térkép azt mutatja, hogy egyre nagyobb területeken, különösen az Alföldön és a Dunántúl keleti részein, jóval kevesebb a zöld tömeg, ami egyértelműen az aszály következménye.

A kukoricatermesztésre használt 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg 1560-1740 foknap között alakul, ami már bőségesen elegendő a legtöbb kukoricafajta beéréséhez. A tavalyi és a sokéves átlaghoz képest ez 190-320 foknappal magasabb, ami azt jelenti, hogy a vegetáció mintegy három héttel előrébb tart.

Az elkövetkező napokban változás várható az időjárásban, a hőhullám véget ér, és először a Dunántúlon, majd a keleti országrészben is enyhül az aszály. Pénteken délnyugaton záporok, zivatarok várhatók, majd a hétvégén és jövő hét elején egyre több helyen lehet számítani csapadékra. A Dunántúlon 20-40 mm, keleten 5-15 mm eső várható. A hőmérséklet enyhül, a hét második felében és jövő hét elején a csúcshőmérséklet 27-33 fok között alakul, majd kedden már 30 fok alatt marad.