Az almatermő terület a felére csökkent – de az országos terméspotenciál nem változott

Problémamegoldó tanácskozásra hívták az almatermesztőket a szakmai szervezetek. Magyarországon ugyanis az utóbbi évtized legkisebb almatermése várható, Európában viszont nagyon jó, ami a lehető legrosszabb kombináció. Az étkezési alma és az ipari alma problematikája eltérő, és mindkét területen vannak profi termelők, ezért két kerekasztal-beszélgetésen próbáltak megoldást találni a gondokra.

A FruitVeB, az ÉKASZ és a NAK kertészeti osztálya szervezte a tanácskozást Újfehértón, az épülő Szabolcsi Alma Centrum mellett, az újfehértói kutatóállomáson – tudósított a magyarmezogazdasag.hu . Takács Ferenc, az ÉKASZ elnöke szerint ma az a kérdés az almatermesztők előtt, hogy folytassák-e ezt a tevékenységet vagy sem. A hazai almatermő terület 20 ezer hektárra csökkent, azaz megfeleződött az 1990-es évek óta, de a korszerű ültetvényeknek köszönhetően az országos terméspotenciál nem változott.

A lehetséges megoldásra koncentrálva

Lassan kikopnak a rendszerváltás után telepített MM 106 alanyú ültetvények, ezt meggyorsíthatja a jelenlegi helyzet. Ezen a megbeszélésen a lehetséges megoldásra kell koncentrálni – hangsúlyozta.

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy évtizedek óta rögzült szerkezeti problémái is vannak az ágazatnak, amit lassabban lehet helyrehozni, de közösen kell túlélnünk a jelenlegi helyzetet. Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke szerint hosszú helyben járás jellemző az ágazatra, és csak akkor lesz megoldás, ha kitartóan a végére járunk a dolgoknak.

Lengyelországból jelentkezett be a tanácskozásra Przemyslaw Badowski szaktanácsadó, és bemutatott egy átlagos intenzív ültetvényt. Náluk rövidebb ideig tartott az egész Európára jellemző hőség és szárazság, ezért az alma mennyisége és minősége is jónak ígérkezik. A Galákat szeptember közepén kezdik szedni, az Idared szürete majdnem egy héttel később kezdődik majd, mint tavaly.

Lengyelországban is 3-5-szörösére drágult az áram, és gondjaik lesznek a betakarítással, ha nem érkezik elég ukrán szedő.

Lengyel alma – átlagos önköltség alatti áron

A lengyel almát már három éve az átlagos önköltség alatti áron tudták eladni a gazdák, csak azok jutottak elég bevételhez, akik hatékonyan, jó fajtákkal dolgoznak. Ezért is volt az idén május-júniusban egy 200 ezer tonna legalább másodosztályú étkezési almára kiírt feldolgozási támogatás. Ezzel a tárolókban lévő alma egy részétől szabadultak meg, és valamennyire rendezte a frisspiaci árakat.

Az Európai Unióban az idei termésbecslés 12,168 millió tonnáról szól, ami az utóbbi 15 év harmadik legnagyobb termése – mutatta be előadásában Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezetője. Lengyelországban az előző évinél 195 ezer tonnával több almára számítanak, míg a legnagyobb terméskiesés nálunk (mínusz 170 ezer tonna) és Spanyolországban (mínusz 132 ezer tonna) várható, de Portugáliában és Romániában is kevesebb almával számolnak, mint tavaly. Ezzel együtt lesz nagy almatermés az EU-ban. Az exportpiacokon pedig olyan erős versenytársak vannak, mint Törökország, ahol a tavalyinál több mint negyedmillió tonnával több almát szednek majd, összesen 4,66 millió tonnát. Oroszországban 1,4, Ukrajnában 1,279 millió tonna a várható termés, Moldova 665, Szerbia 515 ezer tonna almára számít az idén.

Érdemes-e foglalkozni a léalmával?

Magyarországon 350 ezer tonnára becsülhető az idei termés, amiből 100-120 ezer tonna lesz az étkezési alma, 170-190 ezer tonna az ipari és 20-40 ezer tonna juthat egyéb feldolgozásra.

A hazai friss fogyasztást fedezi a termés, annál nagyobb a baj a sűrítménygyártásnál, ugyanis a hazai üzemek kétszer ennyit képesek feldolgozni.

Az almatermesztés gazdaságosságát Apáti Ferenc elemezte. Az idén februárban még körülbelül 20 millió forintba került egy hektár korszerű, jég- és fagyvédelemmel fölszerelt almaültetvény létesítése, amiről hosszú távon 50 tonna termést várunk el. Ennél többet, 60-70 tonnát is lehet szüretelni, de valószínűleg mindig lesznek kevesebbet termő évek is, ezért az alma kilogrammonkénti kerti ára 100 forint körül mozog, az ültetvény amortizációjával és a termelési költségekkel számolva.

Ennél többe kerül a posztharveszt tevékenység (tárolás, válogatás, csomagolás, szállítás). Ez összesen 116 forintra rúg kilogrammonként, beleszámítva a hűtőtároló amortizációját is.

Az ipari alma kilóját az utóbbi években 40 forintból lehetett kihozni, közepes termelési színvonal (25 t/ha átlagtermés) mellett. Ennél többször is csak olcsóbban vették meg a léalmát az üzemek. Ami fölveti a kérdést, hogyha ennyit ér a léalma, érdemes-e foglalkozni vele – mondta Apáti Ferenc.

Sok még a nyitott kérdés a sűrítménypiacon

A kerekasztal-beszélgetéseken elhangzott, hogy mennyiségben és minőségben nagyon hullámzó az almáskertek teljesítménye, és nem tudni, mihez lehet majd kezdeni a méreten aluli almával. A fogyasztáscsökkenéssel is számolni kell, ami már eddig is 10-15%-ra tehető, ősszel pedig valószínűleg még kevesebb almát fogunk megenni.

Most kell összefogni a szabolcsi tészeknek és beszállítóknak, hogy ne adják túl olcsón az almát az áruházi akciókra, ahol egyébként a hazai alma kétharmada, háromnegyede talál vevőre.

Egyetértettek abban, hogy a láncokban nem lenne szabad 400 forintnál olcsóbban adni az almát. Érdemes lenne másodlagos termelői szervezeteket alakítani. Ezzel magasabb árat lehetne elérni, vagy csak a költségeket lefaragni például közös szállítással.

Az almatermesztők szerint a jelenlegi árakon hektáronként 70 tonnás hozamot kellene elérni a gazdaságos termeléshez, és ez nem tartható hosszú távon. Az idén 50-60 tonna átlagtermés lehet a jól karbantartott intenzív ültetvényekben.

Az idény azonban még csak most indult, az Austria Juice és a Rauch képviselője is a felvásárlási árak emelkedésére számít. Az energiaár-emelkedés azonban a kis lengyel feldolgozók kieséséhez vezethet, ez több ipari alma megjelenésével jár majd. A világpiacot, és elsősorban a legnagyobb sűrítményvásárló, az Egyesült Államok piacát viszont a Kínában várható hatalmas terméskiesés befolyásolja. Sok még a nyitott kérdés tehát a sűrítménypiacon.