Az amerikai durocnak is kell a reklám – de ki is érdemli

„Duroc: vérében a minőség” – ezzel a mondattal hívja fel a gazdák figyelmét a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete. Az interneten elérhető reklámfilm olyan minőségű és stílusú, mintha egy új autót akarnának eladni, pedig egy 140 éves múltra visszatekintő, gyorsan népszerűvé váló állatról van szó.

Magyarországon a durocot tiszta vérben kizárólag a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete (FSE) tenyészti, mert erre csak nekik van engedélyük.  Joggal merül fel a kérdés, miért kell reklámozni azt a sertést, amely létszámát tekintve a harmadik legjelentősebb fajta Magyarországon?

Eicher József ügyvezető igazgató sokakkal együtt vallja, hogy jó bornak is kell a cégér, és ez a mai világban már szinte mindenre igaz.

Vágóhídi és feldolgozói igények, technológiai adott­ságok

 Nagyon fontos, hogy a nagyüzemek és a kistermelők is jó minőségű sertést állítsanak elő, ehhez pedig tudniuk kell, hogy melyik fajtának mik az előnyös tulajdonságai, mik a vágóhídi és feldolgozói igények, vagy milyen technológiai adott­ságok vannak egy adott telepen.

Ennek megfelelően kell kiválasztani a fajtákat a hatékony termeléshez – összegez a Kistermelők Lapjának írása nyomán a magyarmezogazdasag.hu.

A durocnak más a színe, a felépítése, mint amit itthon megszoktak a tenyésztők. És ez Eicher József szerint nem nehezíti a fajta népszerűsítését, mert a végtermék fajták szőrzete jellemzően színes. Anyai fajtákkal keresztezve pedig az utódok általában fehérek, pigmentmentesek, így ez a vágóhidak számára nem okoz gondot.

A durocot a XIX. században tenyésztették ki az Egyesült Államokban, a cél a maximális termelékenység elérése volt. A guineai vörös sertés mellett spanyol, portugál állatok, valamint az angol tamworth, illetve berkshire is szerepet kapott a nemesítésben.

Gesztenyétől és a sötét cseresznyepirostól a sárgás világosvörösig

A robusztus, nagy rámájú és testkapacitású, sima és sűrű szőrű duroc színe a guineai ősök génjei miatt a gesztenyétől és a sötét cseresznyepirostól a sárgás világosvörösig terjedhet.

Jól alkalmazkodik a különféle tartástechnológiákhoz, kiemelkedő a stressztűrő képessége. Nyugodt vérmérsékletű, sőt, sokan flegmának mondják, mégis lendületes fajta. Hosszú élettartama kimagasló életteljesítménnyel párosul.

A hízók súlya akár 380 kilogramm lehet – a rekord 410 kilogramm körül van –, a kocák pedig 300-350 kilósak. Általában 10-15 malac jön a világra, túlélési arányuk megfelelő gondosság esetén elérheti a 92 százalékot.

Magas az értékes húsrészek aránya

Eredetileg zsíros volt a duroc, de a fogyasztók változó igényeihez igazodva a modern állatokban már igen magas az értékes húsrészek aránya. A duroc végtermék-előállító fajta, ezért az árutermelésbe kerülő tenyészkanokat anyai fajtákkal keresztezik, és az utódok lesznek a hízóalapanyagok.

Árutermelés céljára fajtatisztán nem célszerű tartani a duro­cot, sem kisüzemben, sem nagyüzemi körülmények között.

A munkát a kezdetekkor párhuzamosan végezték két államban, New Yorkban a durocon, Jerseyben a jerseyn dolgoztak, majd a kettőt keresztezték, és így alakult 1881-ra egy fajtává a duroc, amit két év múlva hivatalosan is regisztráltak.

Európában és Kínában is vezető fajtának számít

Már 1920-ban duroc volt az Egyesült Államok törzskönyvezett sertésállományának 40 százaléka, ma pedig Európában és Kínában is vezető fajtának számít.

Hogy van-e esélye annak a gazdának, aki nem képes mindig a legmodernebb technológát megvásárolni?  Eicher Józsefnek meggyőződése, hogy van, mivel több odafigyeléssel egy kevésbé korszerű módszer is lehet nagyon hatékony.

A gazdának tisztában kell lennie a lehetőségeivel, és a technológiával együtt kell kielégítenie azoknak a fajtáknak az igényeit, amelyekkel dolgozik.

Minél nagyobb genetikai potenciál rejlik az állatokban, és abból minél többet akar kihozni valaki, annál nagyobb jelentősége van a technológiának.

Beruházási és üzemeltetési költség

Fontos a hőmérséklet, a páratartalom, a levegő tisztasága, a fény, a padozat életkortól függő optimális beállítása. Mindennek komoly beruházási és üzemeltetési költsége van.

Kevésbé intenzív termelési lehetőségek mellett a mutatók alacsonyabbak lehetnek, de ha a költségeket is alacsonyabban tartják, akkor még mindig nyereségesen lehet hízlalni.

Kocák esetében termelési ciklusuktól, hízók esetében pedig életkoruktól függően kell optimalizálni a beltartalmi értéket a fehérje, az energia, az aminosavak és a vitaminok tekintetében.

Ez nem igényel olyan nagy beruházást, mint a technológia, viszont gyorsan megtérül. Jobb lesz a vemhesülési százalék, több, nagyobb malac születik, a kocának több lesz a teje, jobb kondícióban lehet leválasztani, így jobb lesz az újravemhesülés.

Minél jobb és optimálisabb a takarmány beltartalma, a hízóknak annál jobb a fajlagos takarmányértékesítésük, nagyobb a tömeggyarapodásuk.

A durocot, a pietraint, a hampshire-t és ezek keresztezéseit apaként kell használni, így sok, szép és piacképes malac születik, amit jó áron lehet eladni, vagy érdemes felhízlalni.

Az ilyen állatok nagy növekedési erélyűek, a hízlalás alatt megbízhatóan hozzák az ezer gramm feletti tömeggyarapodást, és ezt a tulajdonságot folyamatosan megtartják a nagyobb vágási súly eléréséig.

Alacsony fajlagos költséggel érik el a vágósúlyt

Kiemelkedő vágottest-­minősítésűek, amely terjedelmes karajuknak, széles és mélyre terjedő sonkájuknak köszönhető. Összességében az értékes húsrészek aránya igen magas.

A kevés takarmányból is gyorsan növekvő egyedek alacsony fajlagos költséggel érik el a vágósúlyt, jó minőségű sertéshúst garantálva. Ezek a fajták alkalmasak arra, hogy akár kisüzemi körülmények között is megbízhatóan termeljenek, ami feltétele a hatékonyságnak és gazdaságosságnak.