Az antibiotikum-használat csökkentését előíró rendelkezés nem azért született, hogy az állattartókat tönkre tegye

Május 7-én az Állatorvostudományi Egyetemen került sor az „Együttműködésben a hazai antimikrobiális rezisztencia csökkentéséért" című konferenciára. Ezen dr. Gombos László, az Agrofeed Kft. sertésegészségügyi szakállatorvosa a hazai helyzetről és a sertéságazatban már ismert és alkalmazott, a Nébih adatfeltöltő rendszerével kompatibilis AB Kontroll nyilvántartási rendszerről tartott előadást.

Az agrárium minden érdekelt oldala képviseltette magát a rendezvényen, ahol az előadó az adatokról és az adatgyűjtés fontosságáról kezdett el beszélni az antibiotikum-használat vonatkozásában, mert szerinte adatok nélkül nem lehet megalapozott döntéseket hozni.

Mint megtudtuk, az egész esemény apropóját az a hír szolgáltatta, hogy 2021-ben a Magyar Közlönyben megjelent az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X.6.) rendelet módosítása, amely új előírásokat tartalmazott az antibiotikum-felhasználással kapcsolatban és jelentős csökkentést irányozott elő.

Hirdetés

Hogy megértsük ennek a szükségességét, ahhoz viszont ismerni kell a hazai gyakorlatot, ezért ezt követően ennek bemutatására került sor.

Bár a hazai sertéságazat igyekezett a jogszabályváltozás jelentette kihívásokra időben reagálni, ennek ellenére jelentős lemaradásban van Dániával vagy Hollandiával összehasonlítva ezen a téren. Ugyanakkor – mint megtudtuk -, még 2019-ben, tehát jóval az említett jogszabály megjelenése előtt, a Magyar Sertésegészségügyi Társaság elvégzett egy felmérést, amiben már akkor azt vizsgálta, hogy az antibiotikum-felhasználást hogyan, vagy lehet-e egyáltalán csökkenteni.

dr. Gombos László, az Agrofeed Kft. sertésegészségügyi szakállatorvosa

Ebből – többek között az is kiderült, hogy miért is használtak antibiotikumot akkor a sertéstartók?

A kivetített adatokból láthattuk, hogy ennek oka 94%-ban a technológiai hibák elfedése, míg 61%-ban a megszokás volt. A tiltott profilaxisra 82%, míg hozamfokozásra ijesztően magas, 32 százalék alkalmazott antibiotikumokat. Dr. Gombos László szerint ezeket a számokat lehet kiindulópontként tekinteni, és reményét fejezte ki, hogy az elmúlt 5 évben már tart ott a hazai gazdatársadalom, hogy azóta csökkentette az antibiotikum-felhasználást vagy legalább megértette, hogy miért fontos elindulni ezen az úton.

Az előadó elmondta, hogy már 2019-ben összeállított egy, az antibiotikum használat nyomon követésére hivatott rendszert, de az elemzések komplex jellege miatt a gyakorlatban egy hatékonyabb megoldásra volt szükség.

AB Kontroll

A továbblépéshez nélkülözhetetlen volt, hogy az Agrofeed Kft. és a Magyar Sertésegészségügyi Társaság is a kezdeményezés mögé álljon. Előbbivel egy olyan online rendszert alakítottak ki, az AB Kontrollt, amely lemodellezi az antibiotikum-csökkentés folyamatát olyan módon, ami értelmezhető a sertéstelepeken dolgozók és az állatorvosok számára egyaránt. Egy egyszerűen és hatékonyan használható segítséget jelent a jogszabályi kötelezettségek teljesítése és a telepi állategészségügyi helyzet monitorozása érdekében.

A Magyar Sertésegészségügyi Társasággal közösen meghatározták az antibiotikum felhasználás csökkentési lehetőségeinek alapelveit és döntést hoztak egy új mérőszám, a módosított mg/PCU használatáról, ami összehasonlíthatóvá teszi a telepi adatokat és eredményeket. Az értéket egy tört segítségével határozhatjuk meg, amikor is a telepen felhasznált milligrammban kifejezett antibiotikum-hatóanyagok összmennyiségét elosztjuk a darabban kifejezett állatlétszám és az adott állatcsoport átlagos testtömegének szorzatával.

Az átlagos testtömeggel kapcsolatban pedig az Európai Gyógyszer Ügynökség ESVAC-jelentésében használt számai alkalmazandók: egy kocát 240, egy szopós malacot 3,5, egy utónevelt malacot 25, míg egy hízósertést 65 kilogrammos testtömeggel kell figyelembe venni.

A telepi adatok összevetésével már meghatározható egy határérték. Akinek a telepén a szám a határérték felett alakul, tovább tudja gondolni, hogy a többlet miből adódik, hol hibázott, és azonosítani tudja azokat a pontokat, amiket majd egy esetleges ellenőrzésnél figyelembe kell venni.

A szakember hangsúlyozta, hogy ha az adatok alapján akarunk döntést hozni az antibiotikumok csökkentésének lehetőségeiről és a használatuk optimalizálásáról, akkor két fontos területet kell megvizsgálnunk. Az egyik a felhasznált antibiotikumok mennyiségének minél részletesebb elemzése hatóanyagszinten, milligrammokban. A másik pedig az, hogy fel kell tárni, hogy adott korcsoportban miért került sor antibiotikum-használatra, és lehet-e ezen az eljáráson változtatni.

Nagyon fontos ezt termelői oldalról is elvégezni, mert ugyan igaz, hogy az antibiotikum felhasználás csökkentése állatorvosi feladat, de termelői együttműködés nélkül korrekt módon nem kivitelezhető. Mindkét oldalnak be kell azonosítani azokat a pontokat, ahol javulás érhető el.

A szakember azt javasolta, hogy minden telep legalább havi szinten gyűjtse össze a szükséges információkat, bár időnként előfordulhat, hogy hónap közben is történnek olyan események, amiket összegezni érdemes. Az AB Kontroll mindkét esetben nagy segítséget jelent, mind az adatok tárolásában mind az elemzésében.

Az antibiotikum-csökkenés felé vezető úton tehát, az adatgyűjtésre szolgáló szoftver, szerencsére, már rendelkezésre áll és bárki számára hozzáférhető. Az AB Kontroll ráadásul remekül kommunikál a Nébih szoftverével is, így szoftverbe rögzített adatok már automatikusan áttölthetők a Nébih rendszerébe, nincs szükség a dupla adatrögzítésre.

Szintén a fejlődést támogatja az az elképzelés, hogy a Nemzeti Labor Projekt keretében a jövőben az antibiotikum-rezisztencia vizsgálat eredményeit és az antibiotikum-felhasználás közötti összefüggéseket elemzik majd, amivel Magyarország jelentős mértékben felzárkózhat Nyugat Európához.

Az elődása után egy háttérbeszélgetés keretében néhány kérdést is feltehettünk dr. Gombos Lászlónak az előadásával kapcsolatban. Ezt olvashatják az alábbiakban.

Meglepte a bemutatott kutatás eredménye?

Különösen az arányok gondolkodtattak el. Meglepő, hogy még mindig mennyire meggondolatlanul végzik a gazdálkodók a kezeléseket, gyakran át sem gondolják és csak a gazdasági haszon lebeg a szemek előtt. Nyilván ez is fontos szempont, viszont ennek a rendezvénynek pont az a célja, hogy felhívjuk a figyelmüket az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának jövőbeni veszélyeire. Jelenleg az a tapasztalat, hogy csak azok veszik komolyan, akik közelről, konkrétan szembesülnek vele humánegészségügyi vonalon.

A célunk az aktuális helyzet bemutatása volt mindhárom érintett állatfaj esetében. Megértetni az állattartókkal, hogy a vonatkozó jogszabályok nem azért születnek, hogy az agráriumot tönkre tegyék, hanem átgondolt szakmai indokok állnak mögötte, és pont az elmúlt évek meggondolatlan antibiotikum-kezelései hívták életre, mind a humán, mind az állatorvosi vonalon.

Az előadások második blokkja pedig pont arról szólt, hogy léteznek megoldások, csak át kell gondolni azokat, adatokat kell gyűjteni és mérni, és alkalmazni a lehetőségeket. Figyelmeztető jel, hogy a telepeken a járványvédelmet jelenleg mennyire nem tartják fontosnak. Ezen a hozzáálláson kell változtatni.

Hogyan lehetne a gazdák gondolkodásán változtatni? Mi lenne ennek az eszköze, módja?

Fontosnak tartom, hogy a helyzetet mind a termelői, mind az állategészségügyi oldalról megvizsgáljuk és intenzív kommunikációval formáljuk a véleményüket. Maga az egész rendezvény is erre épült. Tavaly elindult egy beszélgetés, együttműködés a felek között, mert ahhoz, hogy a folyamat jól működjön és haladjon előre, mind a hatóságnak, mind a gyakorlatban érintett szervezek képviselőinek részt kell venni benne. Közös erővel, együttműködéssel, a gazdasági és közegészségügyi helyzetet figyelembe véve lehet előrehaladni.

Viszont az adatokból az is kiderült, hogy az állatorvosok sem mindig partnerek feltétlenül ebben, pedig ők nyilván sokkal inkább tisztában vannak a veszélyekkel. Miért alakult ez így?

Ez egy komplex kérdés és nehéz egyszerűen megválaszolni. Csak úgy lehet előre haladni az állategészségügyi oldalon, ha az állatorvos akar dolgozni és hagyják is dolgozni, a szakmai munkáját végezni, és van párbeszéd a gazdálkodó és az állatorvos között. Jelenleg ez egy gyenge pont, amiért mindkét oldal felelős.