Az aszály ellenére is javult a magyar élelmiszergazdaság szereplőinek helyzetértékelése

A nyári aszályos időszak ellenére is tovább javult a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek helyzetértékelése 2024 harmadik három hónapjában – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből. A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója a másfél éve tartó erősödés után 2024 júliusa és szeptembere között kismértékben újfent nőtt, és rekordszintre erősödött, lendületesebb növekedést pedig elsősorban az élelmiszeripari termelés erősödése révén érhet el az ágazat. 

Hazai viszonylatban a bank szakértői nem számítanak az élelmiszerek további ütemesebb drágulására az év végéig, a globális kilátásokkal kapcsolatban pedig azt emelték ki, hogy komolyabb hatást fejthet ki az agrárkereskedelemre az amerikai elnökválasztás eredménye, az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi viszonyának alakulása - írta a közlemény.

„Az időjárás miatt korábban fejeződött be az aratás, így szeptember végével lényegében mérleget vonhatunk a magyar agrárium idei évéről: az ágazat összességében kiegyensúlyozott évet zár, minden bizonnyal a legjobbat az elmúlt három évből. 2024-et a tervezés jellemezte, a felkészülés az új beruházási ciklusra” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. 

Kiemelte, hogy sorra nyílnak meg a Közös Agrárpolitika beruházási pályázatai, így jövőre kezdetét veheti az a 4-5 éves időszak, amelynek során a pályázatokhoz kapcsolódóan 600-700 milliárd forint új hitel jelenthet meg az agrár- és élelmiszeripar hosszabb ideje 1800 milliárd forint körül stagnáló piacán. 

„Hosszú távon jó lehetőségek adottak az ágazat számára a fejlődéshez, és tovább növelheti a beruházási kedvet, hogy a nagyobb közép- és a nagyvállalatok is indulhatnak a pályázatokon. A projektekhez pedig kamattámogatásra is lehet majd pályázni, ami nagyban javíthatja a megtérülési időt. Kulcsfontosságú lesz az élelmiszeripar fejlesztése és az exportképes középvállalati réteg erősítése, ehhez kapcsolódóan a banki finanszírozás.”

Tovább közelített az egyensúlyi szinthez az ágazat

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2024 harmadik negyedévében – lényegében az aratás végére – 34 pontra emelkedett a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2024 második három hónapjában mért 33,9 pont volt. A mostani szint az előző év azonos időszakát ennél azonban jóval nagyobb mértékben, 2,4 ponttal múlja felül.

2024 júliusa és szeptembere között a vizsgált 12 termékpálya közül a tojás-, a tej- és a kukorica-termékpálya helyzetértékelése javult. 

„Utóbbi ugyan a szárazság fényében meglepőnek tűnhet, de a piac jobban megijedt az esetleges károktól, mint amennyire az aszály végül kiteljesedett” – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. 

A tojásról szólva hozzátéve, hogy szezonális elmozdulásról van szó. A bank szakértői által egyensúlyi szintnek tekintett – 3-5 százalékos növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 pontot ezúttal is a sertés és a baromfi haladja meg, de több termékpálya is közel van hozzá.  A gyümölcs-, illetve a szőlő-bor termékpályán romlott valamelyest a helyzetértékelés. 

„A borászatok esetében borvidékenként rendkívül eltérő a kép, a legnagyobb kibocsátást adó Kunsági borvidéken például várhatóan jelentősen kevesebb bor készül idén. A gyümölcsnél szintén a legnagyobb kibocsátást adó alma termésmennyiségében van jelentős csökkenés. Ez azonban Európa-szerte tapasztalható, és a magasabb árak kompenzálják a termelői szektort.”

Elegendő kukorica termett, és összességében a minőség is rendben van

A hazai mezőgazdaság legnagyobb kibocsátását adó szántóföldi ágazatok esetében az augusztusi aszályos időszak több kultúra terméseredményeit is rontotta, viszont a tavalyihoz képest jobb árak kompenzálják a gazdasági károkat. Az idei harmadik negyedévben is nagy figyelem hárult a kukoricára, amely ugyan csökkenő termőterületen, de továbbra is az egyik legfontosabb szántóföldi növény, főképp az ipari felhasználása miatt. A 2024-es termés az előrejelzések szerint hektáronként 5,8 tonna körül alakul, ami bőven meghaladja a 2022-es rekordalacsony, hektáronkénti három tonna körüli országos átlagot, és nagyságrendileg a 2015-ben tapasztalt szintnek felel meg. Összességében mintegy ötmillió tonnás termésmennyiséggel lehet számolni, ami hozzávetőleg 15 százalékkal alacsonyabb az ötéves átlagnál. 

Kelet-Közép-Európában jelentős terméskiesések voltak a kukoricában, ahogy az Európai Unió átlagában is, ez kedvező hatással van a telephelyi árakra – hangzott el. Ez áttételesen a takarmánybúza árát is erősíti. A búza esetében az étkezési minőségű termék ára emelkedő tendenciát mutat, elsősorban az alacsony kínálati szint miatt. Hazai viszonyok között a kukoricánál valóban magasabb a toxinszint, de az előzetes félelmekkel szemben nem katasztrofális mértékű.

A sertés a 2024-es év nyertese az állati termékpályákon

Az állattartók és -tenyésztők esetében a baromfi-termékpálya szereplőinek helyzetértékelése enyhén romlott, ami egyértelműen a madárinfluenza megjelenésének tudható be a bank szakértői szerint. „Hosszú távú következtetést egyelőre azonban nem szabad levonni a járvány lefolyásából” – mondta Héjja Csaba. A baromfihús-feldolgozók próbálják ellensúlyozni a tavalyi mennyiségi visszaesést: a csirke esetében a vágott állatok mennyisége határozottan növekvő tendenciát mutat, és az árviszonyok is megfelelők. 

A magyar víziszárnyasszektor számára jelenleg kedvezőtlenek az európai kínálati viszonyok, és a piacot továbbra is nyomja távol-keleti import. A sertésnél a német jegyzések két euró alá csökkentek, ezzel egyidejűleg azonban a malacár és a takarmányozás költsége is alacsony. 

„Gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy 2024 nyertese a sertéstermékpálya, elsősorban az állattenyésztők és -tartók szempontjából. A húsfeldolgozásban a belföldi termelés egyelőre még a tavalyi alacsony bázist sem éri el, az exportértékesítés volumene azonban 17 százalékkal nőtt az előző évhez képest” - mondta Héjja Csaba.

A tejpiacon elsősorban a feldolgozott termékek és a tej kiviteli árában érezhető komoly emelkedés, így ez javítja a helyzetértékelést. Az, hogy az idei aratás után a tavalyinál magasabbak a terményárak, előbb-utóbb a takarmányozási költségekbe is beépül, viszont ennek mértéke mérsékeltebb lesz az előző években látottaknál - mondták. Hozzáfűzték, hogy ez alapvetően minden állati terméket előállító termékpályára igaz.

Korai szüret, eltérő mennyiség és minőség a szőlő-bor termékpályán

A borászatok nagyon korai szüret után borvidékenként eltérő mennyiségű és minőségű szőlőt szüreteltek. „A korai szüret miatt jelentősen leszűkült a feldolgozási időablak, így kihívásokkal teli időszak volt az ősz. A boroknak remélhetőleg jobb piacuk lesz jövőre, idén ugyanis nem következett be az elsősorban a belföldi piacon várt nyári értékesítés-felfutás.” 

Emellett a legnagyobb kibocsátást adó Kunsági borvidéken előzetesen a tavalyihoz képest 20-30 százalékkal alacsonyabb bormennyiségre lehet számítani, ami kisebb exportárualapot jelent 2025-re. A gyümölcsök esetében a vezető fajta, az alma termésében az idei év gyenge mennyiséget hoz, azonban Európa-szerte keresleti piaca lesz a gyümölcsnek, mind a lé, mind az étkezési kategóriában, így a kiesett mennyiséget kompenzálja a magasabb ár. A fő konzervipari zöldségek, a csemegekukorica és a zöldborsó ára a tavalyi magas bázis után alacsonyabb volt, és a keresletérzékeny piacon még mindig jelentős kínai import nyomja a piacot, bár a hatás valamelyest enyhül. A termékpálya feldolgozóipari szintjén szintén kedvezőtlenebb tendenciák figyelhetők meg a bank szakértői szerint.

Nem lesz drágább a karácsonyi vacsora

A hazai élelmiszer-kiskereskedelmi forgalomban kiemelkedő időszak az utolsó negyedév, főként az ünnepek miatt. Szeptemberben az élelmiszer-inflációs adat 3,7 százalékos drágulást mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami az idén mért legmagasabb érték volt, és Héjja Csaba stratégiai elemző szerint elsősorban a kötelező akciózás kivezetése utáni bázishatásoknak tudható be. 

„Év végéig már nem számítunk az élelmiszer-infláció érdemi gyorsulására, nagyobb mértékű növekedésére, ennek ellenére lehetnek olyan tételek, amelyek drágulhatnak. Ilyen például a friss gyümölcs, a tojás és néhány tejtermék. Összességében azonban nem várható, hogy a tavalyinál drágább lesz a karácsonyi vacsora. Keresleti alapon semmiképp sem számítunk magasabb árakra, az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumene ugyanis lényegében a tavalyi alacsonyabb szinten mozog.”

Meghatározó lehet az amerikai elnökválasztás eredménye a világ élelmiszer-gazdaságára

A világ élelmiszer-gazdaságára jelentős hatással lehet a november 5-én tartott amerikai elnökválasztás. Donald Trump megválasztott elnök a kampányidőszakban szigorú vámpolitikát helyezett kilátásba Kínával kapcsolatban, amely a világ legnagyobb agrár commodity importőre, többek közt szójából és kukoricából. Donald Trump 2017 és 2021 közötti elnöksége idején az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújában az előbbi védővámokat vetett ki bizonyos kínai termékekre, amire válaszul Kína fontos agráralapanyagokra léptetett életbe vámot. Ez negatívan hatott az amerikai gazdákra nézve, és a világ agrárkereskedelmében is turbulens időszakot eredményezett, hiszen Kína és az Egyesült Államok között 50-60 millió tonna agrártermék fordul meg évente – ami Magyarország teljes, az élelmiszert, italt, élőállatot, gabonát és dohányterméket magában foglaló agrár-élelmiszeripari kivitelének négy-ötszöröse - írták.