Az egynapos tavasz után sok csapadékkal tér vissza a tél

Január első hetének meleg, csapadékos időjárását hideg és az ország nagy részén száraz tíz nap követte. Az éjszakai jelentős fagyok, és a többször napközben is fagypont körüli hőmérsékletek gyérítették a kórokozókat és kártevőket, a talajok felszín közeli néhány centiméteres rétege is átfagyott, és csökkent a belvízborítás is. Az átmeneti enyhülést péntektől ismét lehűlés követi, majd jövő keddtől változékony, többször esős időben lesz részünk.

Az elmúlt tíz nap időjárását hideg, nagyrészt száraz légtömegek alakították, hétfőn érintette térségünket egy időjárási front, mely a déli országrészbe néhány milliméter csapadékot is hozott. A Mecsek térségében 4-5 cm hó hullott, de délen, délnyugaton többfelé kialakult lepelnyi hóréteg, miközben az északi országrészben napos idő volt az uralkodó. Szerdán érte el hazánkat annak a ciklonnak a melegfrontja, mely Nyugat-Európában többfelé okozott jelentős csapadékot és károkozó viharokat. Itthon átmenetileg hó, majd ónos eső is többfelé hullott, majd a felszín közelében is megenyhült az idő, és egyre többfelé esőbe váltott át a csapadék. Csütörtök reggelig az ország nagy részén 1-5 mm közötti mennyiség, míg északkeleten 8-15 mm esett, és főként az északi országrészben csütörtökön napközben is esik. Szerdáig a megelőző tíz nap csapadékösszege az ország nagy részén kevesebb volt az ilyenkor szokásosnál, és a déli valamint a keleti országrészben a harminc napos csapadékösszeg is többfelé mutat 10-20 mm hiányt, míg északon és főként északnyugaton 10-50 mm-rel több esett a sokéves átlagnál. Az október közepe óta lehullott csapadék mennyisége azonban országszerte jelentősen meghaladja az átlagot - írta a met.hu.

A talajok felszín közeli néhány centiméteres, rétege átfagyott az elmúlt tíz napban, helyenként 5-10 centiméterig is lehúzódott a talajfagy. A felső egy méteres talajréteg továbbra is telített, vagy telítettség közeli állapotban van, a még mélyebb rétegekbe is jut a vízből, ami a következő évre kedvező kilátást jelent. A belvízzel elöntött területek nagysága csökkent.
Az elmúlt tíz nap átlaghőmérséklete -2 és -3 fok között alakult, ez pedig 2-3 fokkal hidegebb a sokéves átlagnál. Éjszakánként fagypont alá hűlt a levegő, többször, többfelé -5 és -8 fok közötti fagyok is előfordultak. A maximum értékek a múlt hét második felében jellemzően 0 és +3 fok között alakultak, majd hétfőtől a legtöbb helyen kissé erősödött a nappali melegedés. Számottevő enyhülés szerdán estétől kezdődött, így csütörtökre virradó éjszaka már országszerte fagypont fölötti értékeket mérhettünk.     

Az országban főleg az Alföldön vannak belvízfoltok, bár ezek kiterjedése a száraz hideg időszak során folyamatosan csökkent. A vízborítás alatt álló őszi vetéseknek jól jött a fagyos idő, mert +4, +5 Celsius fokos napi középhőmérséklet alatt kevésbé károsodnak, december második felében és január első hetében azonban meghaladta a hőmérséklet ezt a tűréshatárt. Azok az őszi vetések, ahol nem volt tartós belvíz, viszonylag jó állapotban vannak, olyan hideg, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna, nem volt jellemző az országban. A kórokozókat és a kártevőket is megtizedelte a fagy, bár tartósabb hidegre lenne szükség ahhoz, hogy számottevően gyérüljenek.

Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Január elején is többször érkezett eső, de a tél első felében tartós hóréteg nem alakult ki. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 60-80, a Dunántúlon és az északi országrészben helyenként 150 mm-rel is meghaladja az optimális értéket.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe december hatására. Január második hetében érkezett a télen először igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott.

A folytatásban változékony, eleinte hideg, majd enyhébb időre van kilátás. Péntektől ismét visszaesik a hőmérséklet, hajnaltól északnyugat felől egyre többfelé várható havas eső, havazás, többfelé alakul ki lepelnyi vagy néhány centiméteres hóréteg. A csapadékzóna délkeletre távozása után hétfő estig száraz, nagyrészt napos idő várható. Hétfő estétől a jövő hét közepéig, többször, többfelé lehet csapadékra számítani főként eső, északkeleten időnként havas eső, hó formájában, de összességében sem valószínű jelentős mennyiség. A nagyobb területen jellemző -5 fok alatti éjszakai fagyok szombat hajnaltól térnek vissza, péntek reggel még ennél enyhébb lesz az idő, de napközben sem melegszik sokat a levegő. A maximum értékek +1 és +6 fok között alakulnak hétfőig, majd keddtől pár fokkal melegszik az idő.