Az érmés telefontól az agrárdigitalizációig: Harsányi Zsolt a gépészmúltról és az AXIÁL jövőjéről
Az AXIÁL Kft. hazai pályáján, Hódmezővásárhelyen, a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár helyszínén, a CLAAS TRION kombájn sajtóbemutatója után adott exkluzív interjút a Magro.hu-nak Harsányi Zsolt, a cég ügyvezető-tulajdonosa. A szakemberrel a gödöllői gépészéletről, a precíziós mezőgazdaságról, az elmúlt időszak fejlesztéseiről, a megújult mAXI-NET 2.0 RTK korrekciós jelszolgáltatásról és az új kombájnokról is beszélgettünk.
Gödöllőn végeztél gépészként, ehhez kapcsolódik az első kérdéscsokor. Milyen volt a gépészmérnökök élete az egyetemi éveid alatt, milyen most, és várhatóan milyen lesz a következő 5-10 évben?
Nagyon más volt akkor a világ, összesen két piros telefonon lehetett távbeszélést folytatni az egyetemről. A 20 forintos érme folyamatos bedobásával tudtuk életben tartani a vonalat. Az akkori kommunikációs lehetőségekkel már azt is meg tudták oldani, hogy a hívást felkapcsolják a C kollégium 4. szintjére, a folyosó végén található készülékhez. Így tudtam beszélni a későbbi feleségemmel. Az életbe kikerülve aztán telexen, majd telefaxon is lehetett kommunikálni, később pedig még komolyabb előrelépések történtek. Azóta is, ezután is rengeteg újdonság érkezik mind a világba, mind a szakmánkba. Mi annak idején még viszonylag kevés informatikát tanultunk. A legkorszerűbb gépek a Commodore 64-esek voltak, ez a terület nagyon sokat fejlődött. Azt látjuk, hogy a gépészeknek ma már egyre inkább érteniük kell az informatikához, a pneumatikához és az elektronikához, ezért a következő években is ezekre kell helyezni az oktatás hangsúlyát. Természetesen a vevőink, a partnereink és kollégáink között is nagyon sokan Gödöllőn diplomáztak és sokuknak a gyerekei is ott végeztek, vagy végeznek majd. Közülük is mindenkit szívesen látunk az AXIÁL-nál szakmai gyakorlatra.
Mennyire tudják követni a mai gépészek az újdonságokat a podcast-ek és az internetes videók világában?
Nagyon szorosan. A fiatalok naprakészek a gépészvilág dolgaiban, ráadásul a tudás átadásához nem kell személyesen jelen lenni. Ehhez alkalmazkodva mi is teljesen másképpen próbálunk oktatni. Például egy új CLAAS-kombájnhoz elérhető egy 8 órás videó, amit szakaszokra és témákra osztottunk, aszerint, hogy épp a vágóasztalról, a cséplőrendszerről vagy egyéb funkciókról van benne szó. A felvétel áttekinthetően és logikusan tartalmazza a beállítás és az üzemeltetés gyakorlatát, ráadásul mindig kéznél van a gépkezelőknek. Ez a tantermi oktatást részben ki tudja váltani, de a gyakorlati képzés továbbra is nagyon fontos. A magunk részéről ezután is azt szeretnénk, hogy a gép és az üzemeltetés megismerésének első lépése a videó megnézése legyen, és azután konzultáljunk a teendőkről.
Hirdetés
Hogy haladtak a mezőgazdasági gépfejlesztések a járvánnyal terhelt időszakban?
A mezőgazdasági gépfejlesztések a COVID-19 járvány ideje alatt sem álltak le. Jellemzően mindenhol elsősorban az elektronizálásban történt óriási előrelépés, amit a fejlesztők otthonról is el tudtak végezni. Egyre kevesebb olyan mechanikus újdonság van, ami arról szól, hogy például változtatunk egy csapágyon. Inkább az elektronizáláson alapuló teljesítmény- és hatékonyságnövelés, illetve költségcsökkentés a cél.
Ezekre a fejlesztésekre remek példa a tavaly piacra hozott CLAAS LEXION és az idén bemutatott CLAAS TRION kombájn; az elődjéhez képest mindkét modell szintet lépett a kombájnportfólióban. Szélesebbek lettek a vágóasztalok, cséplési vezérlésekkel bővültek, a rendeket is elektronika figyeli és sok egyéb olyan finomsággal bővítették a gépeket a harsewinkeli mérnökök, amely megkönnyíti a gépkezelők munkáját. Az elektronika saját maga szabályozza a cséplési értékeket, a menetsebességet, a fordulatszámot, a szelelőt és a tisztítóhézagokat. Előre meg tudjuk adni a kívánt eredményt, amire törekszünk. Van beállítás arra, ha eső előtt gyorsan akarunk haladni, és nem okoz gondot a 2 százalék veszteség, és arra is, ha ráérünk, mert egy hétig nem érkezik csapadék, és a cél az, hogy minél több szem maradjon a magtartályban.
Az idei év legnagyobb AXIÁL-fejlesztése egyértelműen az új 4GNSS, országos lefedettségű, VRS korrekciós jelszolgáltatás üzembe helyezése volt. Ez azt jelenti, hogy 2021. augusztus közepe óta a tőlünk korrekciós jelszolgáltatást igénybe vevő partnerek most már nem 2, hanem 4 műholdcsalád jelét tudják fogadni. A mAXI-NET 2.0 esetében az eddigi GPS és GLONASS műholdakat kiegészíti az európai Galileo és a kínai BeiDou műholdrendszer. A 23 AXIÁL-bázisállomással összehangolva lehetővé vált, hogy egy traktornál, ami a 20-30 műholdból 15-20 darabot lát, a korábbi rendszernél sokkal pontosabban ki tudjunk jelölni egy virtuális bázisállomást, és a létrehozott vonal mellé 1-2 centiméteres pontossággal vissza tudjuk vinni azt a gépet abba a sorba, ahol az, vagy egy másik korábban már dolgozott. A rendszer a korábbihoz képest sokkal gyorsabban feláll, stabilabb és pontosabb, a drónok szabályozására is alkalmas. A földmérőknek, az építőmestereknek is hasznos, továbbá az autonóm autók működtetését is lehetővé teszi.
A mAXI-NET 2.0 előtt volt már egy meglévő, bizonyított, saját rendszeretek. Mi indokolta a váltást?
Egy mobiltelefonos példával élve tudom jól érzékeltetni a különbséget. Az első készülékem egy 60-as körzetszámú, 450 megahertz-es, hatalmas akkumulátorral felszerelt telefon volt, amit boldogan cipeltem haza a budapesti Westel székházból és a korábbi kommunikációs lehetőségekhez képest óriási előrelépést jelentett. Itt és most az iparágban már nincsenek ekkora ugrások, viszont úgy gondolom, hogy mindig fejlődni kell. A digitális rendszereknek is van egy kihordási ideje, 7 év után egyébként is ki kellett volna cserélni a korábbi technológiát. A fejlődés hatására viszont elérhetővé vált, hogy ne csak az orosz és az amerikai rendszerek műholdjaitól függjünk, hanem az európai és a kínai műholdak képeit is használni tudjuk.
Miért van szükség a plusz pontosságra? Milyen kihívások megoldását segíti az új mAXI-NET 2.0 technológia?
Eddig x-y rendszerben tudtunk 3 centiméteres pontosságot biztosítani, most x-y-z-rendszerben vagyunk képesek 2 centimétereset szolgáltatni. Ahogy a világ megy előre, mindenben javulni kell, egyre jobb szolgáltatásokat kell nyújtani ahhoz, hogy jól működjenek a rendszerek. Egyre hosszabbak az üzemidők, ha pedig váratlanul kiesik valami, arra nagyon gyorsan kell tudnunk reagálni és helyettesítő szolgáltatást adni. Az új rendszerrel sokkal megbízhatóbb a jelszolgáltatás, időt, energiát nyernek a gazdák, többet tudnak a termeléssel foglalkozni.
7 évvel ezelőtt, a mAXI-NET bevezetésekor a gazdák egy része szkeptikus volt a rendszerrel kapcsolatban, ma pedig szinte már minden gép alapból tartalmazza a precíziós gazdálkodást segítő újításokat. Mit gondolsz, mikor lesz természetes, hogy a helyspecifikus gazdálkodást úgy alkalmazzák a partnerek, mint ma a centiméteres pontosságot?
Az biztos, hogy amikor az emberek átültek az automata kormányzást lehetővé tevő gépekre, és helyspecifikusan vissza tudtak térni ugyanarra a vonalra, óriási előrelépést jelentett. Sokkal könnyebbé vált az agrárvilág résztvevőinek élete. A helyspecifikus gazdálkodás akkor terjed majd el széles körben és fejlődik nagyot, amikor a gazdák látják, hogy ezzel sok pénzt lehet keresni, többet lehet termelni, valamint költségcsökkentést elérni. Vagy akkor, ha rákényszerítik őket, például a Green Deal kibocsátáscsökkentő szabályozásaival.
Hogyan áll a cég a dróntechnológiához, mik a fejlesztési irányok?
A dróntechnológiák fejlesztésének több iránya van. Az egyik a területek felmérése, monitorozása, a másik pedig a permetezés. Mi is elkezdtük a lehetőségek feltérképezését, mindenképpen szeretnénk a drónokat használni a táblákon zajló folyamatok jobb megismerésére. Ennek többek -között - része lesz a színképi elemzés, a vegetációs index és a műtrágya kijuttatás differenciálása is. Hamarosan mi is belevágunk ebbe, mert egyrészt nagyon szexi téma a mezőgazdaságban, másrészt szeretnénk sok tapasztalatot szolgáltatni a partnereinknek. Ezeken kívül folyamatosan keressük annak a lehetőségét, hogy egyre pontosabb műholdfelvételekhez jussunk hozzá. Az biztos, hogy a mezőgazdaságnak törekednie kell arra, hogy minél kisebb legyen a kibocsátása, a műtrágya- és a vegyszerhasználata. Ezt szolgálják a precíziós gazdálkodási módszerek, többek között a differenciált vetés és az inputanyag-kijuttatás.
Jellemző volt, hogy sok 3-4 ezer hektáros gazdaságban 100-200-300 hektáron tesztelték a precíziós technológiát. Aztán ahogy az hozta a számokat, kiterjesztették 2-3-szor akkora részre vagy akár a teljes területre. Mennyiben segítette ez az adatalapú gazdálkodás elterjedését?
Ez a gyakorlat nagymértékben hozzájárult a modern szemléletű gazdálkodás terjedéshez, a termelők az eredményeket látva és az előnyöket érzékelve folytatták és folytatják a bővítést, mennek tovább a technológiával.
Mennyire segíti a „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” című pályázati kiírás a technológia alkalmazását és terjesztését?
Idén dübörögnek a pályázatok, a munkatársaink rengeteget állítottak össze belőlük. Nagyon sok ajánlatot készítettek az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása, valamint a digitális átálláshoz kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása felhívásra is, és reményeink szerint sok gépet tudunk ezáltal eladni. Az utóbbira az volt a jellemző, hogy rengetegen érdeklődtek és a töredékük be is adta a pályázatot. A lemorzsolódás oka, hogy nem láttak benne akkora üzletet, mint amekkora ráfordítást jelent a beruházás. A modern gazdálkodás gyakorlatához nagyon sok embert kellene segíteni abban, hogy az általános iskolai szint után a PhD tudásszinten folytassa a tanulmányait. Ez pedig túl nagy ugrás egyszerre, nem sok ember tud egyből 5 lépcsőfokot előrelépni a szakmai ranglétrán és a gazdálkodási gyakorlatban sem. Akinek azelőtt automata kormányzása sem volt a gépeiben, annak a hozammérés, a helyspecifikus gazdálkodás és az egyéb szakmai finomságok még túl nagy falatot jelentenek. Annak viszont nagyon örülünk, hogy ez a töredék is óriási számú pályázati anyagot hozott az AXIÁL életébe.
A precíziós pályázat miatt el kellett érni, hogy az AXIÁL szaktanácsadási rendszere is felkészüljön a rohamra, a 7 éves, kötelezően vállalt időszak alatt a megnövekedett szolgáltatási igényre. Hogyan valósult ez meg?
A már meglévő, 22 fős GPS-es csapathoz kerestünk és találtunk két kiváló fiatal mezőgazdász kollégát, akik fogékonyak ezekre a témákra. Velük kiegészülve, magabiztosan állunk a feladatok elébe. Eddig sem volt újdonság számunkra a tőszámszabályozott vetés tervezése, a differenciált műtrágya kijuttatási térkép készítése, és az egyéb szaktanácsadási szolgáltatások véghezvitele. Évek óta nyújtunk szakmai támogatást a gyakorlati műveletek legjobb megvalósításához. A precíziós szaktanácsadási szolgáltatás minden részterületén arra törekszünk, hogy automatizálni tudjuk a folyamatokat, ezekkel tovább javíthatjuk a szakmai támogatás minőségét.
Hogyan halad a mAXI-MAP precíziós növénytermesztéshez kapcsolódó program fejlesztése?
A szoftverben egyértelműen azt szeretnénk elérni, hogy az adatrögzítés, a táblák sarokpontjainak bevitele után keletkező óriási adathalmazon úrrá tudjunk lenni azzal, hogy lehetőség szerint különböző pdf-fájlokban be lehessen vinni a gépekbe az információkat.
Mire számítasz az egyetemekkel, kutatóintézetekkel aláírt együttműködésektől?
Eddig is jó kapcsolatot ápoltunk minden kutatóintézettel és oktatási intézménnyel, rendszeresen segítettük egymást. Szövetségesek vagyunk velük abban, hogy a magyar agráriumban minél több digitális eszköz és megoldás könnyíthesse meg a gazdák dolgát.
Melyek az állattenyésztés fejlesztései?
A precíziós szemlélet és technológia ebben az ágazatban is erősen jelen van, és egyre erősödik. A DeLaval képviseleteként nagyon fontos a szarvasmarhák ivarzását megfigyelő robotok használata. A megoldással külön kapun keresztül különítjük el az ivarzó egyedeket, majd rendelünk hozzá műbikát. A fejés is egyre korszerűbb és pontosabb, továbbá egyre jobbak a távdiagnosztikai eszközök is az állattenyésztés területén. Az RMH takarmánykiosztó kocsinál pedig egy zöld nedvességet mérő berendezéssel még pontosabban tudjuk kijuttatni az állatoknak legjobban megfelelő takarmánymennyiséget.
Mi az AXIÁL küldetése, mi különbözteti meg a céget a többi agrárvállalattól?
Szeretjük a vevőinket, foglalkozunk velük, ők pedig hálásak azért, hogy tudják: ha bajban vannak, akkor nálunk megoldást találnak. Az AXIÁL-nál mindig lesz, aki karbantartja és megjavítja a gépeiket.
Csurja Zsolt
precíziós mezőgazdasági szakmérnök
(x)
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés