Az idegenhonos inváziós növényfajok dísznövény szaporítóanyagokkal kerülnek be az országba

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.

Kötelezettségek 

Az EU rendelet alapján az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajokat tilos szándékosan 

a)    az Unió (így hazánk) területére behozni,
b)    tartani,
c)    az Unióba, az Unióból vagy az Unión belül szállítani
d)    forgalomba hozni,
e)    felhasználni vagy azokkal kereskedni,
f)    szaporítás, nevelés vagy termesztés céljára engedélyezni
g)    a környezetbe kibocsátani

Jegyzékek

Azt, hogy pontosan melyek ezek a növények, három jegyzékben sorolhatják fel, amelyekből eddig csak egy készült el, az Európai Uniós - olvastuk a Nébih weboldalán.

Amennyiben egy növényfaj felkerül

a)    az Európai Unió, 
b)    egy adott régió, vagy a 
c)    Magyarország számára 

veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére, a fenti rendelkezések vonatkoznak rájuk.

A Bizottság végrehajtási rendelete mellékletében található Európai Uniós jegyzéket az összes tagállamnak, így a magyarországi dísznövény szaporítóanyag termesztőknek és forgalmazóknak is figyelembe kell vennie. 
A jegyzék valamint az inváziós fajokról szóló egyéb információk megtalálhatók az Agrárminisztérium honlapján.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jegyzék folyamatosan változik, ezért kérjük, hogy fokozott gondot fordítsanak a jegyzék folyamatos követésére.

Ellenőrzés

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos ellenőrzést a nyilvántartásba vett dísznövény szaporítóanyag termesztőknél és forgalmazóknál elsődlegesen a növénytermesztési hatóság látja el. Az ellenőrzés általában a forgalmazóval egyeztetett időpontban sorra kerülő szaporítóanyag-szemlék alkalmával történik. A Nébih nyilvántartásában nem szereplő dísznövény szaporítóanyag kiskereskedőket a növénytermesztési hatóság szúrópróba szerűen ellenőrzi. 
A hatóság az ellenőrzést 

a)    a termesztés alatt lévő növényállomány megtekintésével,
b)    a szaporítóanyag nyilvántartás elemzésével,
c)    a beérkező szaporítóanyag (különösen a harmadik országból jövő - import) okmányainak, valamint
d)    a kimenő szaporítóanyag-kísérő okmányok ellenőrzésével látja el.

Intézkedés

Ha a forgalmazó az EU rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, a növénytermesztési hatóság a termesztés alatt illetve forgalomba hozatal alatt lévő idegenhonos inváziós fajt

a)    zár alá veheti, elkobozhatja
b)    a forgalmazástól eltiltja,
c)    megsemmisítését – a forgalmazó saját költségére - elrendelheti,

a tulajdonost vagy forgalmazót kötelezheti 

a)    az idegenhonos inváziós faj betelepítésének vagy behurcolásának megakadályozására, visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására,
b)    állományának teljes és végleges felszámolására, 
c)    árukészletének megsemmisítésére, illetve 
d)    a sérült ökológiai rendszerek helyreállítására.

Súlyos esetben a hatóság a dísznövény forgalmazó tevékenységét felfüggesztheti vagy megtilthatja.

A növénytermesztési hatóság a növényfajta állami elismerését hivatalból visszavonhatja, ha a növényfaj felkerül az EU rendelet szerinti, az Európai Unió, egy adott régió, vagy a Magyarország számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére

Közérdekű védekezés

Ha a forgalmazó a fenti kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, a hatóság elvégzi vagy elvégezteti az intézkedéseket és a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a mulasztót.

Állami védekezés

Ha az idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a hatóság állami védekezést rendelhet el. 
Idegenhonos inváziós faj elleni állami védekezés keretében az eljáró hatóság a szükséges intézkedéseket elvégzi vagy elvégezteti.

A tulajdonos, a vagyonkezelő és a használó tűrni köteles a hatóságnak az EU rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírások teljesítése érdekében végzett tevékenységét, valamint tulajdonjogának időleges korlátozását.

Inváziós bírság

Aki tevékenységével vagy mulasztásával az EU rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos bejelentési, vészhelyzeti intézkedési, helyreállítási és egyéb előírásokat, valamint hatósági határozatban foglaltakat megsérti, idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos bírságot fizet.
Az inváziós bírság korlátlanul enyhíthető vagy a jogellenes magatartás csekély súlya miatt a bírság kiszabása mellőzhető, ha a cselekmény nem veszélyezteti az EU rendelet célkitűzéseinek megvalósulását.
Az inváziós bírság megfizetése nem mentesít az egyéb közigazgatási bírság megfizetése, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, megtiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Az inváziós bírság mértéke

A Korm. rendelet alapján az inváziós bírság mértéke:

a) adminisztrációs kötelezettségek megsértése esetén 10 000 Ft - 200 000 Ft,
b) engedélytől eltérően folytatott tevékenység esetén 100 000 Ft - 500 000 Ft,
c) engedély nélkül végzett tevékenység esetén 100 000 Ft - 2 000 000 Ft,
d) ha a jogsértés jelentős mértékű kárt okoz, 500 000 Ft - 20 000 000 Ft.

Dísznövény szaporítóanyag: a Törvény és a Rendelet szerint szaporítóanyagnak kell tekinteni a vetőmagot, a vegetatív szaporító alapanyagokat és az ültetési anyagokat
Ültetési anyag: vetőmagból vagy vegetatív szaporító alapanyagból előállított, illetve felnevelt ültetésre szánt növények, beleértve a palántát is.
Növénytermesztési hatóság: tevékenység helye szerint illetékes kormányhivatal és/vagy Nébih 
Növényfajta: növények egy botanikai taxonon belül ismert legalacsonyabb szintű csoportja, amely nemesítői tevékenység eredményeként jött létre
Állami fajtaelismerés: hivatalos vizsgálatok és eljárások rendszere, amelynek eredményeként a növényfajta, illetve a szőlő klón a Nemzeti Fajtajegyzékbe bejegyzésre kerül.
Nemzeti Fajtajegyzék: Magyarországon állami elismerésben részesített növényfajták, szőlő klónok, szaporításra egyedileg engedélyezett zöldség-, gyümölcs-szőlő és erdészeti fajták, tájfajták, valamint a hivatalos leírással rendelkező gyümölcsfajták lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék. 
Harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli bármely ország
Idegenhonos faj: a természetes előfordulási területén kívüli területre betelepített vagy behurcolt állat-, növény-, gomba- vagy mikroorganizmus faj, alfaj vagy alacsonyabb rendszertani egység bármely élő példánya, beleértve az ilyen fajok részeit, ivarsejtjeit, magjait, petéit vagy szaporítóképleteit, valamint a túlélésre és a későbbi szaporodásra képes keresztezett vagy nemesített fajtákat is.
Idegenhonos inváziós faj: olyan idegenhonos faj, amelyről megállapítást nyer, hogy betelepítése vagy behurcolása, illetve terjedése veszélyezteti, vagy káros hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra
Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós faj: olyan idegenhonos inváziós faj amelynek káros hatása bizonyos kritériumok szerint összehangolt, uniós szintű fellépést tesz szükségessé.
Tagállami szinten veszélyt jelentő idegenhonos inváziós faj: az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajoktól eltérő olyan idegenhonos inváziós faj, amelynek környezetbe történő kibocsátása és terjedése a tagállam tudományos bizonyítékokon alapuló megítélése szerint jelentős káros hatást gyakorol a tagállam területén, vagy annak egy részén, még akkor is, ha e káros hatás ténye nem teljes mértékben bizonyított, és ez a káros hatás az érintett tagállam szintjén intézkedéseket tesz szükségessé.
Biológiai sokféleség: a különféle, többek között szárazföldi, tengeri és más vízi ökoszisztémákban élő szervezetek és az ezeket magukban foglaló komplex életközösségek változatossága, ideértve a fajon belüli, valamint a fajok és az ökoszisztémák közötti sokféleséget
Ökoszisztéma szolgáltatások: az ökoszisztémák közvetlen és közvetett hozzájárulása az emberi jóléthez
Betelepítés vagy behurcolás: egy fajnak a természetes előfordulási helyén kívülre kerülése emberi beavatkozás következtében