Az okosföldművelés kora hozza meg a válaszokat az élelmezés égető kérdéseire

Hirdetés

Az előrejelzések szerint Föld lakossága 2050-re a jelenlegi 7,6 milliárdról 9 milliárdra nő. Sokan úgy gondolják, hogy a bolygón ennyi embert már nem lesz képes eltartani. Az optimisták azonban azt mondják, hogy ha a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kihasználja a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket, akkor megfelelhet az évezred talán legnagyobb kihívásának. A bizakodást számos jó gyakorlat és útmutató példa erősíti meg. Terjedőben az okosföldművelés. A Világgazdaság anyagát szemléztük. Az informatika a mezőgazdaság előtt is új horizontokat nyit meg, és kulcsszerepet játszhat abban, hogy ez a létfontosságú ágazat hatékonyabban és környezetkímélőbben legyen képes megfelelni az emberiség kihívásainak. Ilyen példa a vertikális gazdálkodás, a nagyvárosokban alkalmazható, zárt térben, több szinten működő növénytermesztési módszer, amelynek egyik képviselője az AeroFarms vállalat. A társaság magát adatalapon működő mezőgazdasági cégként határozza meg, számos újítást tudott átültetni a gyakorlatba. A gyökerek újrahasznosítható táptalajból kapják a tápanyagot – ami 95 százalékkal csökkenti a szükséges öntözővíz mennyiségét –, a napfény helyett pedig a növények számára legmegfelelőbb hullámhosszú spektrumintervallumot használják, jelentősen csökkentve ezzel az energiafelhasználást. Kisebb a szállítási költség is, hiszen nem sok 100 vagy 1000 kilométerről kell a terményeket a városokba eljuttatni. [embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=ME_rprRlmMM[/embedyt]

Az okosföldművelés eredményeképp homokon is az egekbe tör az egyik legédesebb paradicsom Veresegyházon

Égig érő paradicsom: jó példát találhatunk Magyarországon is

a veresegyházi Veresi Paradicsom Kft. mesterségesen megvilágított üvegházaiban, organikus kókuszrost paplanba ültetve, több méter magasan felfuttatva termesztik a paradicsomot. Az okos-mezőgazdaság nem csupán az ilyen, már-már fantasztikus filmekbe illő példákban jelenik meg. [embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=ygloCrwQLPs[/embedyt] Az információtechnológia olyan ágai, mint az IoT, a Big Data, a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret kapnak a hagyományos gazdálkodásban is. A szenzorokkal a gazdák valós idejű képet kapnak a termésről, és a big data adatelemzés azt is lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az adott termőföldre vonatkozó javaslatokat kaphassanak (például arra, hogy melyik növény termesztése a leghatékonyabb, leginkább megtérülő a terület egyes részein). A talaj és a vetési mintázatok elemzésével pedig optimalizálható az öntözés.

Már arra is készen állnak a megoldások, hogy permetezni se kelljen. Drónokkal szabadon tudják engedni a betegséget terjesztő kártevők természetes ellenségét a helyszínen, tehát csak ott és akkor kell bevetni a biológiai védekezést, ahol valóban szükséges.

Rendszerfejlesztés az agráriumban is

A geográfiai információkat szolgáltató cégek már észrevették a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket. A piac egyik szereplője, a belga Luciad az SAP-vel közösen fejlesztett ki egy alkalmazást a gazdáknak. A talajelemzést, a légköri adatokat és az időjárás-előrejelzéseket egyaránt feldolgozó rendszer nem csupán a termesztés optimalizálásában segíti a nagyobb területen gazdálkodókat, hanem a kapcsolódó munkafolyamatok kezelésében is. [embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=zybQ4cjNj4c[/embedyt] A technológia a munkaerőhiánnyal küzdő állattenyésztést is támogatja. A drónok hatékonyan képesek egy helyre terelni és egyben tartani az állományt, az elkóborló jószágokat pedig a nyakörvükbe szerelt riasztóval lehet visszatéríteni a kijelölt legelőre. A csirketelepeken az állatok megbetegedése olyan mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldással ismerhető fel idejében, amely azt figyeli, mikor változik meg a hangjuk, mikor igyekeznek egymáshoz közelebb kerülni, ezek ugyanis már a betegség kialakulására utaló jelek.

Témák a cikkben

drón helyspecifikus mezőgazdaság precíziós gazdálkodás