Az őstermelői gazdálkodás új működési formáiról jelent meg kiadvány

A családi gazdaságokról szóló törvény, újraszabályozta az őstermelői gazdálkodás formáit. A változások közel 300 ezer őstermelői igazolvánnyal rendelkező személyt, továbbá mintegy 23 ezer családi gazdaságot érintenek. A szabályok és szervezeti keretek adta lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében állították össze dr. Cseszlai István agrárpolitikai szakértő vezetésével az őstermelők számára készült útmutatót, melyet megjelenése óta már több, mint 4 ezer őstermelő olvasott. Ebből a kiadványból szemléztünk. 

A 2020-as év végén hirdették ki a családi gazdálkodás formáiról és működéséről szóló új törvényt, amely meghatározza az őstermelők családi gazdaságának és a családi mezőgazdasági társaság alapítását, működését, valamint nyilvántartását. A családi gazdaságokról szóló 2020. CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.) jelentős változásokat hozott a 2021-es évre a korábbi mezőgazdasági őstermelői, valamint a családi gazdasági formák esetében, valamint új elemként megjelent a családi mezőgazdasági társaság minősítés (a továbbiakban: CSMT) is - írta a kiadvány.

Új lehetőség nyílt a mintegy 42 ezer agrárgazdasághoz köthető gazdasági szervezet számára is, azzal, hogy megteremtődött a CSMT minősítés, amely az agrárgazdasági tevékenységet családi keretek között végző szervezetek számára jelent új lehetőséget és távlatokat.

Őstermelőknek szóló útmutatónk igyekszik valamennyi, szervezeti formákkal és őstermelői kötelezettségekkel összefüggő kérdést áttekinteni többek között a

• családi mezőgazdasági társaság (csmg)
• őstermelők családi gazdasága (őcsg)
• mezőgazdasági tevékenység
• értékesítés
• őstermelői nyilvántartás
• őstermelői igazolvány

témaköreiben felvetődő legfontosabb kérdésekben.

Milyen szabályok maradtak meg a 2020-ig fennálló rendszerből? 

• továbbra is csak természetes személy lehet őstermelő 
• feltétel a legalább 16. betöltött életév 
• rendelkezni kell valamilyen saját gazdasággal 
• mezőgazdasági tevékenységek ezután is végezhetőek őstermelőként 
• az ügyintézés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainál történik 
• ellenőrzést a NÉBIH végzi 
• kedvező adózás 

Melyek a legfontosabb változások? 

• nem feltétlenül szükséges termőfölddel rendelkezni a saját gazdaság alatt 
• kibővült a tevékenységi kör, immár többféle kiegészítő tevékenységet is lehet őstermelőként végezni 
• ugyanazon tevékenységet vagy csak őstermelőként, vagy csak egyéni vállalkozóként lehet végezni 
• megszűnt a személyes értékesítés kötelezettsége, immár közeli hozzátartozó vagy alkalmazott is eljárhat 
• megszűnt a fizikai őstermelői igazolvány, valamint a kötelező érvényesítés a betétlappal 

A fentiek alapján őstermelőként az a természetes személy kérheti a nyilvántartásba vételét, aki betöltötte a tizenhatodik életévét, rendelkezik saját gazdasággal, és azon belül olyan mező-, erdőgazdaság valamint kiegészítő tevékenységet kíván folytatni, ami nem szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában az esetében.

Értékesítésre vonatkozó szabályok 

A 2021 előtti rendszer egyik legnagyobb kritikája abban fogalmazódott meg, hogy az őstermelő csak személyesen, az igazolványa birtokában tudott értékesíteni. Ez különösen a közös őstermelői igazolvánnyal bírókat érintette negatívan, hiszen – bár többen, közösen végezték a tevékenységet – értékesíteni mégis legfeljebb egy helyen tudtak egyidejűleg, mivel az igazolványt az értékesítő személynek magánál kellett tartani. 

Ezen szabály változott meg az új Csgtv. alapján úgy, hogy immáron az őstermelő nevében eljárhat közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is, így már nem kötelező az őstermelő személyes megjelenése. Az alkalmazottnak azonban az értékesítés során igazolni kell tudnia az őstermelővel fennálló foglalkoztatási jogviszonyát. Fontos, hogy itt nem meghatalmazotti viszonyról, hanem kifejezetten valamilyen foglalkoztatási jogviszonyról van szó, így egy általános meghatalmazás az alkalmazott esetében önmagában nem elegendő, magát a jogviszonyt kell tudni igazolni. 

Nyilvántartásra van szükség

Az őstermelők esetében ezután is szükséges valamilyen alapnyilvántartás vezetése, azonban az eddigiektől eltérően az őstermelő maga döntheti el, hogy ennek milyen formában tesz eleget. Ez alapján választása szerint naplófőkönyvet, pénztárkönyvet, bevételi és költségnyilvántartást, valamint bevételi nyilvántartást, továbbá értékesítési betétlapot is vezethet. 

Utóbbi feltétele, hogy az adóévben egyébként bevételi nyilvántartás vezetésére lenne jogosult. Ennek a feltétele, hogy az adóévben 

• a) tételes költségelszámolást nem alkalmaz, valamint 
• b) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, továbbá 
• c) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját. 

Fentiekből kifolyólag, ha valaki tételes költségelszámolást alkalmaz, akkor esetében bevételi és költségnyilvántartást vagy pénztárkönyvet kell vezetni. Ha valaki értékesítési betétlapot vezet, akkor arra az őstermelői terméket felvásárló, vagy a mezőgazdasági őstermelő jegyezhet be adatokat. Alapesetben a kifizetőnek kell bejegyeznie az őstermelőnek kifizetett összeget az őstermelő értékesítési betétlapjára. Kivétel ez alól, ha az őstermelő a kifizető által kiállított bizonylat kifizetőnél maradó másolatán aláírásával ellátva jelzi, hogy a kifizető által számára adott összeget saját maga írja be az értékesítési betétlapra, valamint hogy az őstermelői betétlaptól eltérő alapnyilvántartást vezet. 

Bevételek összesítése

Az őstermelő negyedévenként, a negyedév utolsó napjára összesíti minden olyan, a negyedévben megszerzett őstermelői tevékenységből származó bevételét, amely nem kifizetőtől származik, vagy amelynek kifizetésekor (juttatásakor) nyilatkozott a kifizető részére, hogy a bevételt maga jegyzi be az értékesítési betétlapra. Az értékesítési betétlapra az így összesített bevételt kell a negyedév utolsó napjára bejegyezni. 

Az értékesítési betétlapot az értékesítési összegek összesítésével az év végén le kell zárni, az üresen hagyott sorokat pedig át kell húzni. Szintén változás, hogy mivel 2021-től megszűnt az őstermelői igazolvány, így értékesítés esetén az igazolvány száma helyett a FELIR azonosítót szükséges használni. Ez bárki számára megismerhető a NÉBIH őstermelői kereső felületén. Az őstermelői gazdálkodás újdonságait összefoglaló teljes, 38 oldalas dokumentumot ide kattintva lehet letölteni.