Az otthon termett szamóca gyakran nem jut el a konyháig

Gyümölcseink (vagy zöldségeink) között a legkényesebb a szamóca. Szezonja most van. Sokkal többen kedvelik, mint ahányan termesztik. Kiskerti, szabadföldi, fóliás nevelése számos buktatóval jár, de akinek lehetősége van rá, érdemes próbálkozni vele. Sokhelyütt árusítanak folytontermőnek hirdetett edényes vagy ámpolna szamócát is. Nagy reményeink ne legyenek, ami biztosnak tűnik, hogy ezekről egyszer biztos csemegézhetünk.

Ha a népszerűségi sorrendet nézzük, akkor a bogyósok között az élen a málna áll, őt követi a szamóca, majd a sorban szorosan egymás után állnak a ribiszkék, a köszméte a szeder és a bodza. A bogyósok gyűjtőnévvel ellátott társaság a kultúrnövények között különleges helyet foglal el; a vadon termők domesztikációja most is tart, ennek is köszönhető, hogy gyakorta jelennek meg új fajok, a nemesítők újabb tulajdonságokkal bővítik a megszokott fajtákat.

A földi eper, helyesen szamócának ismert gyümölcs, táplálkozás-élettani szempontból rendkívül kedvező, hiszen a vitaminokon kívül ásványi tápelemet tartalmaz. Általában elmondható, hogy szamócanövény élettartama 1-3 év, de az amatőr kertészkedők között is vonzó tulajdonsága, hogy nincs nem termő éve.

A vásárlás előtt tudni kell, hogy az éghajlati zónánk szamócái télen elviselik a -20-25 fokot is, Nyugat-Európában 0 + 7 fokot bírnak. Ezért is fontos a honosítás, és különösen a csomagküldőknél kell arra ügyelni, honnan származik a növény. A szamócák, bár korai növények, nem szeretik a fagyzugos, szeles területet, annál inkább kedvelik a napon gyorsan melegedő helyeket.

A modern szamócafajták között óriási a különbség, ezért a vásárlás előtt el kell dönteni, mi lesz a szamócából. Ha szakkönyvből, vagy fajtakatalógusból válogatunk, akkor keressük a „felhasználói követelmény” alcímet. Vannak olyan fajták, amelyek legjobb tulajdonságaikat akkor hozzák, ha frissen faljuk fel őket. Ilyen a Rival, Elsanta, Fertődi 5, Gorella, Korona, Bogota. Másokat, mint a Honeoye-t, Pocahontas-t lehet fagyasztani. Dzsem vagy fagylalt készítésére szolgálhat a Kortes, Melody. Ha sikerült fajtaügyben dönteni, akkor következik a kert szempontjából legmegfelelőbb művelési mód megtalálása.

Ha csak néhány tucatnyi szamócapalánta elhelyezéséről van szó, akkor a legjobb, ha a szamócakertészek szerint váltósoros technológiának mondott módszerrel próbálkozunk. Ennek lényege, hogy a palántákat 80-90 centis sor- és 20-30 centis tőtávolságra kell ültetni. A szedés után a kifejlődött indákat a sorközökbe kell irányítani. Az új helyen, ősszel új növénysorral gyarapszik az ültetvény, pontosabban így vándorol a szamóca. A következő évre az anyasorok földjét komposzttal, műtrágyával kellene megújítani. Ez a módszer akkor tökéletes, ha az első alkalommal betelepített területnél negyedével nagyobb föld áll rendelkezésre, ugyanis így szezononként kicsit odébb, majd visszahúzható a szamócaszőnyeg. Ha sikerül a kártevőket is kordában tartani és megfelelő tápanyagról időben gondoskodni, akkor egyetlen szamócavásárlással 5-6 évig príma termésre lehet számítani.

A szamóca a gyümölcsöt termő növények sorában különleges, mert a föld alatti szárrendszerének ápolása fontos szerepet tölt be újraéledésében. Gyöktörzséből hajt ki a gyökérzet és a föld feletti hajtásrendszer, de gyökérrendszere is egyedi. Aki szamócatermesztéssel próbálkozik, jó, ha tudja, mi történik a föld alatt és az indák világában.

Az ivaros szaporítással nemesített palánták fejlett főgyökérrendszerrel bírnak, míg a termesztésbe fogottak indái, ha nedves földdel érintkeznek, akkor az indák ízközein megbúvó rügyekből előtörnek a gyökerek, és megjelenésüket követő egy hónap múlva már önálló életre képesek a talajhoz rögzített új indanövények.

Egy-egy szamócatő 5-15 ostorindát ereszthet, egy-egy indán 3-5 növény is képződhet, vagyis egy-egy erőteljes tő képes akár 3-5 tucattal sokasodni. A szamóca gyökerének másik figyelemre méltó tulajdonsága, hogy többségük csak egy szezont él, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek évelők lesznek. A gyökérélethez tartozik, hogy fejlődésük tavasszal és ősszel a legaktívabb, de fontos növekedésszabályzó a hőmérséklet is. A kutatók kiderítették, hogy a legkedvezőbb a 14-30 Celsius fokos tartomány, de a gyökérelhalás 44,4 fokon kezdődik. Mindezt érdemes figyelembe venni a feketefóliás takarás tervezésékor.

Az igen aktív életet élő szamócának szép számmal akadnak élősködői is. Férgek, különböző rovarok, vírusok, baktériumok és gombák falják, foltosítják és rothasztják leveleit, termését. A kártevőknek, kórokozóknak igencsak kívánatos csemege a hasznos növény minden porcikája, ezért is fontos, hogy viszonylag rövid élete alatt mindig a lehető legjobb kondícióban legyen.

Forrás és fotók: kapanyel.reblog.hu