Bábolnai kerekasztal: pestis, aszály és ellátási gondok nehezítették a termelők dolgát

A Bábolnai Gazdanapok péntek délutánjának egyik legígéretesebb programja volt a “Hogy alakul az idei év? - ahogy a gazdálkodók és a kereskedők látják” című kerekasztal beszélgetés, amit a Csernozjom Kft. szervezett meg a színsor szaktanácsadási pontján két tucat érdeklődő részvételével. A szakmai eszmecsere egyik legfontosabb kérdése az volt, hogyan élték meg a 2020-as év kihívásait a résztvevők. A Magro.hu is jelen volt a beszélgetésen.

A moderátor Váradi Zoltán, a KRAMP Hungary Kft. ügyvezetője volt, a beszélgetőpartnerei pedig:

• Bányai Tibor, a Gazda Kontroll Kft. pályázatírással, adminisztrációval és szaktanácsadással foglalkozó ügyvezető,
• Derdák Gábor egyházasfalui növénytermesztő és állattenyésztő gazda, a Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakör elnöke,
• Kolop László, az inputforgalmazással és vetőmagkereskedelemmel foglalkozó SAATEN-UNION Hungária Kft. Keleti régióvezetője,
• Mesterházi Péter Ákos, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője, valamint
• Schmidt Péter rábapatonai, növénytermesztő és erdészeti tevékenységet is végző gazda volt.

Hogyan élték meg a COVID-19 koronavírus járvány hatásait?

Döccenők az inputanyag szállításában

Kolop László: Az inputkereskedelem oldaláról szerencsés volt, hogy a vetőmagpiac üzletkötési, megállapodási szakasza a koronavírus megjelenésekor már lezajlott, akkor már csak a logisztikai feladatok voltak hátra. A kamionforgalom korlátozása megnehezítette a dolgunkat az importtételek esetében. Volt némi aggodalom a kereskedőknél, hogy a megrendelt tételek időben megérkeznek-e, de a vetőmagkereskedelemben legfeljebb néhány napos csúszás volt a legnagyobb gond. A jellemző az volt, hogy a termelők időben megkapták a termékeket. A termelők és a kereskedők visszajelzései alapján a járványhelyzet kirobbanásakor elinduló növényvédőszer kereskedelem piacán nagy volt a hajtás és az izgalom, mert a beszállításokat sokkal jobban érintette a kamionok mozgásának korlátozása. A telephelyeken sorban kellett állni, és azt lehetett tapasztalni, hogy a forgalmazók és a termelők is megpróbáltak olyan növényvédő szereket is korábban beszerezni, amelyeknek a felhasználási időszaka jóval későbbi. Ezzel szerették volna biztosítani magukat.

Egyre többen gondolkodnak az öntözésfejlesztésen

Schmidt Péter: A tavaszunkat a bizonytalanság és a kapkodás jellemezte. Nem tudtuk, hogy az inputanyag-logisztika hogyan fogja kiszolgálni az igényeinket, meglesznek-e a szükséges készletek. Mi is törekedtünk arra, hogy az egész évre való inputanyag ott legyen a telephelyen és ezáltal a koronavírus ne befolyásolja a gazdálkodást. Az őszi vetésű gabonaféléknél rengeteg energiát és költséget belefektettünk a termelésbe. mindenki úgy gondolkodott, ha kiesik a gyomirtás és a gombaölő szeres kezelés tavasszal, akkor nem csak az idei év, hanem az eddigi munka is kárba veszik. Ezért nagy volt az aggodalom. Szerencsére azt tapasztaltuk, hogy azóta rendeződtek a viszonyok. Ebben partnerek voltak az inputanyag beszállítók is, minden megrendelt termék időben megérkezett. Az aszállyal jobban meggyűlt a bajunk. Nem gond az, ha nehéz a szezon, ha kihívásokkal találkozik az ember, de az idei szárazság sok gazdatársamat komoly feladat elé állította. Többen most kezdtek el az öntözésfejlesztésben gondolkodni, ilyenkor jöttek felszínre a Győr környéki problémák. Sok területrészt zártak ki a pályázatokból, amire jó lenne a jövőben valamilyen megoldást találni, hogy az érintettek növelhessék a termésbiztonságot. Mi viszonylag jó termésátlagokkal jöttünk ki a nehéz tavaszból.

Az állattenyésztés nagy pofonokat kapott

Derdák Gábor: A szántóföldi termesztés mellett 600 hízósertés tartásával is foglalkozunk, amit idén a viszonylag magas gabonaár, a sertéspestis, a bizonytalan kínai piac, majd a COVID-19 is nehezített. A kicsivel több, mint 30 ezer forintért vett malacokat valamivel több, mint 40 ezerért értékesítettük hízóként, ami nagy kiesést okozott a bevételekben. Még mindig bizonytalan vagyok, hogy megéri-e sertést tartani, mert a sertéspestis németországi megjelenése tovább ronthatja majd az ágazat helyzetét. A koronavírus miatt az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is stratégiát változtattunk. Eddig arra törekedtünk, hogy növeljük a terméseredményeinket, a hízékonyságot, de a vírus hatásai miatt úgy gondolkodunk, hogy igyekszünk ugyanazt a termésmennyiséget kevesebb befektetéssel hozni. A magyar gazdák nem maradtak magukra, igénybe vehették az Agrár Széchenyi Kártya hitellehetőségét, ami nagy segítséget jelentett az inputanyag beszerzésnél és az esetleges veszteséges értékesítés után.

Néhány állattartónál nagyon rezgett a léc

Bányai Tibor: Az előző témához kapcsolódva elmondható, hogy a németországi sertéspestis hírének másnapján már lezuhantak a húsárak. Szaktanácsadóként azt tapasztaltuk, hogy tavasszal aszály miatt voltak, utána pedig a nagy fagyok hatásait kellett átvészelniük a gazdáknak. Folyamatos munkát adott a fagykárok bejelentése az ültetvények mellett a szántóföldi kultúráknál is. A magyar járványhelyzet első 2-3 hetében láttuk, hogy az állattenyésztőknek a takarmányszállítással, a növénytermesztők pedig az inputanyag beszerzésével voltak nehézségeik, mert a logisztika nehezen tudta kezelni a megnövekedett igényeket a korlátozás idején. Volt olyan termelő, akivel az Operatív Törzshöz kellett fordulnunk, mert egyszerűen nem tudott takarmányt beszerezni. Két napon múlt az, hogy kifogyjanak a készletei, de ezt szerencsére sikerült megoldani. Nyáron megjött a csapadék, ami újabb gondokat is okozott, ősszel pedig azt látom, hogy kevésbé aggódnak a gazdák. Az export- és az importforgalom engedélyezésével mindenki sokkal jobb helyzetbe került. Az Agrár Széchenyi Kártya hitellehetőséggel kapcsolatban megerősítem a Gábor által elmondottakat, nagyon sokan fordultak hozzánk a betakarítás előtti időszakban a kedvező forráslehetőséghez kapcsolódó ügyintézés miatt. Most már minden érintett gazda a termésárak alakulását figyeli, de sokan előre le is kötötték a terményeiket.

Elszállt euró árfolyam, megtorpanó géppiac

Mesterházi Péter Ákos: Az év elején nagy volt a bizonytalanság. Amikor az AXIÁL Kft-nél próbáltuk visszavenni az alkatrész-kiszállítással kapcsolatos feladatokból, akkor pont megnőtt az alkatrészigény. Mindenki elkezdett betárazni, nagyon sokan vásároltak, rekordot döntött az eladás. A GPS-eszközök piacán erősen indult az év, aztán pedig az ázsiai beszállítóinkkal szorosan együttműködve sikerült zökkenőmentesen megoldani a szállítási és ellátási kihívásokat. A száraz tavasz hatására a szokásosnál egy kicsit jobban lelassult a piac, ami őszre teljesen jól visszaállt. Emiatt az alkatrészek, az új gépek és a GPS-rendszerek eladása terén is jó évre számítunk. A mezőgazdaság akkor is dolgozik, ha itt a koronavírus. Az állatokat etetni, a növényeket ápolni kell, a kör folytatódik tovább. Ami viszont még sok helyen okozott katasztrófát, az a nagyon gyenge forint árfolyam az euróhoz képest. Egy komolyabb traktor, önjáró permetező vagy kombájn esetében óriási áremelkedést jelentett. De már egy 5 milliós GPS-eszköz megvásárlásánál is jelentősnek mondható egy 15 százalékos drágulás. Ez sokakat elgondolkodtatott, és a helyzetet azok tudták sikeresen átvészelni, akik nagy készlettel dolgoztak.

Csurja Zsolt