Aggályosnak találta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által feltérképezett humánegészségügyi kockázatokat az Európai Bizottság, ezért nem javasolta a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok engedélyének megújítását. A tagállamok többsége támogatta a határozattervezeteket. Az EFSA augusztusban kiadott jelentése szerint a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok a gyanú szerint idegrendszeri és genetikai elváltozásokat okozhatnak, ezért az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy 2020 januárjától ne újítsák meg a hatóanyagok felhasználási engedélyét.

A FruitVeB írta meg, hogy a klórpirifosz az 1965-ös bevezetése óta a legszélesebb körben használt mezőgazdasági célú rovarirtó a világon. Engedélyezése 2006-ban történt az Európai Unióban, ahol a növényvédőszer hatóanyagok engedélyét rendszeresen felülvizsgálják a folyamatosan bővülő tudományos eredmények fényében. A klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok jelenleg sincsenek engedélyezve 8 tagállamban. Ezek a következők: Dánia, Finnország, Írország, Németország, Lettország, Litvánia, Svédország és Szlovénia. 

Nem javasolta a klórpirifosz és klórpirifosz-metil növényvédőszer-hatóanyagok engedélyének megújítását az Európai Bizottság - képünk illusztráció

A citrusféléknél a legnagyobb a felhasználási arány

Egy tanulmány szerint a klórpirifosz az első 15 szer között van, ha a kertészeti termékekben leggyakrabban megtalált növényvédőszer hatóanyagok listáját vizsgáljuk. A citrusfélékben fordul elő legtöbbször, a felhasználás nagyobb arányban a mediterrán tagállamokban történik. Egy tanulmány szerint a hatóanyag a vizsgálatban szereplő gyümölcsök közül minden negyedik grapefruitban és a narancsok, mandarinok harmadában jelen volt. Spanyolországban a vizsgálatban szereplő minden ötödik gyümölcsben találtak klórpirifosz hatóanyagot vagy származékát, legnagyobb arányban narancsban és mandarinban.

Ez indokolná az engedély megújítását 

A két hatóanyag visszavonása komoly fejtörést okoz azoknak az európai kertészeknek, akiknél megjelent a barna márványospoloska. A Távol-Keletről érkező poloskafaj óriási károkat tud okozni a kertészeti kultúrákban. A déli tagállamok közül Olaszországban a legjelentősebb a probléma, és a kártevő egyre terjed. Hazánkban 2014-ben találták meg és az elmúlt években egyes kultúrákban már komoly gondokat okozott. Idén nyáron már tőlünk északabbra is megtalálták, így mostanra Csehország és Szlovákia is fertőzött terület. A poloskafajt idén már több tagállamból is jelentették, így Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban is terjed.

Hazánkban is jelen van, és terjed

Magyarországon eddig alma, körte, paradicsom, paprika és szárazbab állományokban okozott nagyobb károkat, de más növényi kultúrákból is jelentették a faj előfordulását. Az alma és körte termelők tapasztalatai alapján a kései károsítási időszakban, szedés előtt torzulások, deformációk már nem feltétlenül alakulnak ki, ám a szívogatások helyén a gyümölcshús idővel felpuhul, megbarnul, és az ilyen gyümölcs tárolhatósága nagyban romlik. 2019-ben már volt olyan magyarországi termelő, akinél a márványospoloskák körtében 100, almában pedig 30-40 százalék terméskiesést okoztak.

Az ázsiai márványospoloska a rovarirtó szerek nagy többségével szemben nagyfokú toleranciát vagy teljes rezisztenciát mutat. Kémiai védekezésre a széles hatásspektrumú inszekticidek közül néhány rendelkezik elfogadható hatékonysággal. Ezek közé tartoznak a jövőben már nem használható klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok is, melyek mindenféle szelektivitás nélkül pusztítják a rovarokat, köztük a poloskákat is. Ezért tartós használatuk környezetvédelmi szempontból aggályokat vet fel. Azonban elfogadható eredményt értek el a kártevő populációk kordában tartásában. A teljes cikket itt lehet elolvasni.

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás