Bár itthon is hiány van belőle, a magyar ökológiai vetőmag nagy része az EU-ba megy

Jelenleg az egész Európai Unióban, így Magyarországon is gondot jelent a gazdák ökológiai vetőmag-szükségletének kielégítése. Ez a mennyiségre és a fajtaválasztékra is igaz. Magyarország, mint nemzetközi szinten jegyzett, vezető vetőmagtermelő ország, jelenleg elsősorban európai export piacokra értékesít ökológiai vetőmagot. Nem is keveset, hanem a hazai szükséglet többszörösét. A belső piac fejlesztése és az export nagyságrendjének további növelése egyaránt kihasználható lehetőségeket tartogat az ágazat számára. Erről tartottak tanácskozást az ÖMKi és az MTA ATK részvételével.

Az ÖMKi és az MTA ATK részvételével megvalósuló LIVESEED Európai Uniós projekt célja az ökológiai nemesítés és vetőmag termesztés fellendítése Európában - írja a Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet cikke. A projekt keretében több tagállamban, így Magyarországon is rendeztek műhelybeszélgetéseket. Ezek célja az ágazat képviselői közötti kommunikáció elindítása, majd ezen keresztül közösen vállalt, az ökológiai vetőmagok használatát támogató tevékenységek megvalósítása. Ebbe beleértve a jogi és szakpolitikai szabályozó keretek optimalizálását is. Az ÖMKi anyagát szemléztük.

A 2019. március 12-én, az ÖMKi és az IFOAM EU által közösen megrendezett, “Ökológiai vetőmagok termesztésének és használatának elősegítése Magyarországon” című találkozón szinte minden, a vetőmag kérdéskörben érintett szereplő képviseltette magát. Többek között az Agrárminisztérium, a NÉBIH, a Vetőmag Szövetség, vetőmag előállító cégek (Tradisco, Elitmag Kft.), ellenőrző szervezetek (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és Hungária Öko Garancia Kft.), a Magyar Biokultúra Szövetség, ökogazdálkodók, nemesítők (MTA ATK, Szegedi Gabonakutató) és a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) is részt vett az előadásokon, valamint a műhelymunkán.

Az ökológiai vetőmaggal kapcsolatos fontos kérdésekre válaszoltak a tanácskozáson

A rendezvény délelőtti szekciójában a vetőmagokat érintő EU-s jogi kereteket mutatták be. Ezt követően a jelenlegi hazai öko vetőmag helyzet került felvázolásra. Egyrészt a még 2017-ben az ágazat képviselőivel készített interjúk, másrészt a programra meghívott érintettek saját tapasztalatai alapján. Ezek után 2 külföldi ország jó gyakorlatát ismerhették meg: a csehországi élelmiszerlánc felügyeletéért felelős hatóság (ÚKZÚZ) mutatta be ökológiai körülmények között folytatott állami fajtatesztelési rendszerét és a köré kiépített együttműködési hálózatot. Ezt követően az osztrák Reinsaat cég megalakulásának, illetve működésének hátterét mutatták be, ismertetve az általa folytatott ökológiai nemesítés és vetőmag termesztés gyakorlatát.

Délután olyan kérdésekre keresték a válaszokat, mint

• a jelenlegi ökológiai vetőmag adatbázis használatának és használhatóságának javítása;
• a legfontosabb növényfajták teljesítményének/tulajdonságainak ökológiai gazdálkodásban való rendszeres tesztelése; valamint
• a saját gazdaságban, saját felhasználásra termesztett vetőmagok minőségének javítása.

Fejlesztik a hazai öko vetőmag ágazatot

A nap végére több ötlet és vállalás is született a hazai öko vetőmag ágazat fejlesztése érdekében (ilyen pl. az ökológiai kalászos fajtatesztek ÖMKi on-farm hálózaton belüli folytatása, a rendszeres információ-megosztás megszervezése az állami, piaci, nemesítő és kutató szektor között, szakmai napok megvalósítása, ökológiai vetőmag-szakértői csoport létrehozása).

A LIVESEED projekt keretében folytatott kutatásokról

A négyéves Európai Uniós kutatási projekt célja, hogy az ökológiai vetőmaghasználat és növénynemesítés fellendítésével fokozza az ökológiai mezőgazdaság teljesítőképességét és fenntarthatóságát.

A vetőmag jelenti a gazdálkodás alapját, ezért az ökológiai gazdálkodásnak is az ökológiai módon előállított vetőmagokból kell kiindulnia. Bár az Európai Unió ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályozása kötelezően előírja az ökológiai minősítésű vetőmagok használatát, egyes országokban, különböző mértékben, de a mai napig konvencionális mezőgazdaságban előállított, kezeletlen vetőmagokat használnak. A kutatásban hüvelyesek, zöldségfélék, gyümölcstermő fák, gabonafélék és takarmánynövények szerepelnek. Bővebben itt olvashat a projektről.