Hirdetés
Bár nő a hamis őstermelők száma, a szermaradványból nem lett több
Egyre többször találnak a Nébih ellenőrei olyan álőstermelőket, akik nem a saját terményeiket árulják a helyi termelői piacokon. Nem csak ez a kockázat fogadja a piacra járó embereket, azzal is gondolniuk kell, vajon milyen a növényvédőszer-felhasználás szigora a piaci árusoknál?
A Nébih tavaly is kiemelten ellenőrizte a termelői piacokat - írta az Agrárágazat. Ez azért is fontos, mert a lakosság jelentős köreiben előszeretettel választják az őstermelők, a háztájiban előállított terményt. Elsősorban azt várják e terményektől, hogy több hasznos tápanyagot tartalmaznak, mint az intenzív termesztési környezetből vagy importból származók. Miután azonban hazánkban 389 ezer aktív őstermelő és 0300 helyi piac van, kérdés, garantálható-e a vásárlók élelmiszerbiztonsága a piaci árusítás során is. Miután továbbá Európán belül Magyarországon a legmagasabb a zöldség-gyümölcsterményeket terhelő áfa, a csalások is nagyban kötődnek e termékkörhöz, és az áfacsalt import termék sokszor megjelenik álőstermelők standján - fogalmaztak.
Európai szinten a szermaradvány a magyar piaci terményekben
A legfontosabb kérdésben, a növényvédőszer-maradék vizsgálata terén megnyugtató adatot közölt a Nébih. A hatóság ellenőrzi az elsődleges növényi termékeket, a friss fogyasztásra szánt zöldség-gyümölcs tételek minőségét, jelölését, a tételek nyomon követhetőséget, illetve a növényi higiénia és mezőgazdasági szennyeződéseket. A hatóság laboratóriumhálózata termékcentrikusan évente mintegy 900 friss zöldség-, gyümölcs- és gabonaminta-vizsgálatot végez növényvédőszer-maradékra. Összességében a határértéket meghaladó minták száma a nemzetközi szinten elfogadott 1,5% körül volt az elmúlt években. Ez annak is köszönhető, hogy a termelőknek permetezési naplót kell vezetniük, amit a piacon ellenőrzéskor be kell mutatniuk. Csak az adott kultúrára engedélyezett készítményeket használhatják, rájuk nézve is kötelező az élelmezésügyi lejárati idő betartása - írták.
Hirdetés
Egyre több az álőstermelő az országban
A piaci ellenőrzésekkor az árusítás során még mindig a leggyakoribb jogsértés az őstermelői nyilvántartásba be nem jelentett, felvásárolt termékek értékesítése. A mezőgazdasági őstermelő ugyanis csak azt a terméket értékesítheti, amit saját gazdaságában őstermelőként állított elő, és csak azt, ami szerepel az őstermelői nyilvántartásban. A nyilvántartásában szereplő termékeket nem vásárolhatja fel.
A Nébih vizsgálja azt is, hogy az őstermelő által eladott vagy eladandó termék mennyisége megfelel-e annak, amennyit a saját gazdasága adatai alapján lehetősége van termelni (termőterülete, termés mennyisége alapján). Az ellenőrzések során kiderült, hogy a jogsértések száma nem csökken. Sőt, emelkedik az olyan álőstermelők száma, akik bár bejelentik a terméket – ezzel próbálják legalizálni az árusítást –, a nyilvántartásban szereplő terület ellenőrzésekor azonban kiderül, hogy ott nem lelhető fel az ültetvény vagy az állomány.
Kevesebb az ellenőrzés
Sajnos, az utóbbi években az ellenőrzések száma némileg csökkent. A Nébih főként piaci ellenőrzéseket végez, minden, az ingyenesen hívható Zöldszámra érkező bejelentést kivizsgál. Sokszor a termelés helyét is érintik az ellenőrzések, különösen, amikor az értékesítésnél már látható, hogy nem saját termelésből származhat a termék (pl.: felvásárolt, kultúra/fajta vagy nem termelhette az ellenőrzés időszakában) vagy volumene meghaladhatja a nyilvántartás alapján számítható mértéket. A Nébih mezőgazdasági igazgatási szerve évente átlagosan 30-40 piaci és termőhelyi ellenőrzést végez, ezek mellett az adminisztratív ellenőrzések pedig folyamatosak, napi szinten 1-2 főre kerül sor. A kistermelők ellenőrzésére tavaly 4149 alkalommal került sor, helyi termelői piacon 55 hatósági ellenőrzés történt.
Két éve még a Nébih által ellenőrzött kereskedelmi egységek száma 92, a tételek száma pedig 271 volt, a vármegyei kormányhivatalok által ellenőrzött pedig 3876, a tételek 9061. Tavaly már a Nébih által ellenőrzött kereskedelmi egységek száma eddig 57, a tételek száma pedig 122, a vármegyei kormányhivatalok által ellenőrzött pedig 3621, a tételek 8340 - írta a cikk.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
InFolen - nitrogéntartalmú levéltrágya biostimulátorral
A TIMAC AGRO által fejlesztett InFolen olyan biostimulátor tartalmú lombtrágya, ami segíti a kijuttatott nitrogén felvételét és átalakulását.
Új pályázat a láthatáron: fejlessze terménytároló vagy vetőmagüzemét acélcsarnokkal
2025-től új lehetőségeket kínálnak a „Terménytisztítók, tárolók, szárítók és vetőmagüzemek fejlesztésének támogatása” programok, amelyek célja az üzemkapacitások növelése. A Frisomat, acélcsarnokokat gyártó szakértő cég példáján keresztül mutatjuk be, miért érdemes acélszerkezetes épületekben gondolkodni, ha tartós, funkcionálisan tervezett és energiahatékony fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.200 hirdetés 157 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés