Baranyai óriásnyulak, tájfajta tyúkok, és az új állattenyésztési törvény a Szentlőrinci Gazdanapok programjában

Augusztus 10-11-12-én rendezik a Szentlőrinci Gazdanapokat. A mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítás és vásár Baranya megyébe várja az agrárium iránt érdeklődő közönséget és a szakma képviselőit. A háromnapos eseményen idén is fontos szerepet kapnak az állatok: a gazdasági haszonállatok, a kisállatfajták, a hobbiállatok és a takarmánygyártás bemutatásán kívül állattenyésztési szakmai programot is tartanak. A kerekasztal-beszélgetés központjában a novemberben életbe lépő új állattenyésztési törvény lesz. A Szentlőrinci Gazdanapok egyik legfontosabb állatos helyszíne a Baranya udvar lesz, ahol baranyai tájfajtákat és a megyei értéktárba került különlegességeket mutatnak be. A mintegy tucatnyi kiállító immár 4. alkalommal készül a helyi értékek bemutatására. Sok különlegességgel várják a látogatókat: a kézművesek között lesz bőrműves, lószerszám- és kötélkészítő, agyag- és kerámia nyúletetőket készítő fazekas, valamint több környékbeli takarmányforgalmazó is. De az egyik tenyésztő jóvoltából egyebek között kiderül például azt is, hogyan lehet a háztáji nyúlketreceket 21. századi felfogással újragondolni. A Baranya udvar kiállítói nem hagyják éhesen a hozzájuk érkezőket. Minden nap többféle ételt főznek; birka, sertés, nyúl, kakas elkészítését tervezik. Természetesen a környékbeli tenyésztők is elhozzák állataikat: baranyai tájfajta tyúkokat, baranyai óriás nyulakat, valamint foglyokat, gyöngytyúkokat, pulykákat, libákat és kacsákat is lehet majd látni, továbbá kiállít a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete és a Haszonállat-génmegőrzési Központ is. Az őshonos udvarban pedig a hagyományőrző foglalkozásokon és a kézművességen kívül őshonos magyar gazdasági haszonállatok, többek között magyar szürke szarvasmarha, bivaly és parlagi szamár is lesz. Jól tojó, kiváló húsú baromfi: ilyen a Baranyai Tájfajta tyúk Ahogy azt Hegedüs Tibor, a Magyar Nemzeti Állat Tájfajták, Haszonállatok Tenyésztő és Génfenntartó Egyesületének (NÁTGE) egyik alapítója elmondta, a Baranyai Tájfajta kialakítása közel 30 évvel ezelőtt kezdődött. Az alapok megteremtése után, 2005-ben indult tenyésztési program eredményeként egy, az ősi baranyai parlagi házityúkokra jellemző, ellenálló, parlagi jellegű kettős hasznosítású törzsállomány tenyésztése folyik. A Baranyai Tájfajta nagytermetű, jól tojó tyúkfajta. Értékmérő tulajdonságait félintenzív, illetve szabad tartásban tudja leginkább érvényesíteni. Megfelelő takarmányozási és tartási körülmények között a kakasok 5-6 kg-ra nőnek meg, a felnőtt tyúkok jellemző tömege átlagosan 3,2 - 4,5 kg. Egész évben tojnak, átlagos háztáji körülmények megléte esetén tojástermelésük átlagosan 180-230 darab/év. Határozottan jó kotlósok válnak belőlük. A fajta alakítása jelenleg is folyik, a cél a már most is jellemző küllemi, valamint termelési jellemzők további javítása, a Baranyai Tájfajta gazdasági értékének további fokozása. Vöröses színű húsa kiemelkedő minőségű; porhanyós és szaftos egyben - mondta Hegedüs Tibor. Ez lesz az állattenyésztési szakmai fórum programja Az állatos programok egyik legfontosabb része az a szakmai tanácskozás lesz, ahol az Új Nemzeti Állattenyésztési Törvényről tartanak fórumot augusztus 11-én, szombaton. Ezen átfogó tájékoztatót lehet majd meghallgatni az ősszel életbe lépő állattenyésztési törvény hatásairól, annak változásairól és a magyar állattenyésztés jövőjéről. Az Agrárminisztériumtól érkező, később megnevezett előadó pedig elmondja majd, mire lehet számítani az állattenyésztés jövőjével kapcsolatban az állam részéről. A tervezett előadók az állattenyésztési szakmai napon a következők lesznek: A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke, Dr. Oravecz Márton, aki a “Hatóság és az állattenyésztők viszonya, elvárásai egymással szemben, hatóság szerepe az állattenyésztésben” címmel ad majd elő. A Debreceni Egyetem részéről Prof. Dr. Nagy János, okleveles agrármérnök, az MTA doktora beszél majd a következő témákban: “Állattenyésztési szakemberek képzése a felsőoktatásban az új kihívások tekintetében. Hogyan kapcsolódik a felsőoktatás az állam támogatójaként a magyar állattenyésztéshez? Egyetemek, főiskolák szerepének marketing jellegű bemutatása.” A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója, Závoczky Szabolcs arról beszél majd, hogy mi a Nemzeti Parkok jelentősége a génmegőrzésben, állattenyésztésben, és milyen őshonos állatok vannak a Nemzeti Parkokban. A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója, Ugró Sándor elmondja, hogy mi a Nemzeti Parkok jelentősége a génmegőrzésben, állattenyésztésben. A Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület elnöke, Zilahy István pedig arról beszél majd, hogyan történhet a hagyományos lótenyésztés integrálása a modern tenyésztés elvárásai szerint. A Veszprémi Egyetem keszthelyi Georgikon karának dékánja, Dr. Polgár Péter előadásának témája: “Az állattenyésztési jog és a gyakorlat kapcsolódása, avagy mennyire vannak szinkronban a törvények, rendeletek, jogszabályok a gyakorlattal. Egyetemek, főiskolák szerepének marketing jellegű bemutatása.” A rendezvény mindhárom napján várja az érdeklődőket a magyar hidegvérű lovak kiállítása, amit a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szervez. A bemutatón szemlét is tartanak: a kiállítás megnyitása előtti nap délutánján tenyésztők és szakemberek döntenek arról, hogy melyik állatok és tenyésztőik kapnak külön elismerést. A díjakat aztán a szakkiállítás ünnepélyes megnyitóján vehetik át. Augusztus 11-én, szombat délelőtt 11 órától pedig felvezetik a kiállításra hozott lovakat és látványos fogatbemutató is lesz. Az 1995 óta tartó hagyományokat folytatva idén is lesznek apróbb jószágok: a kisállat-kiállításon sok különböző fajtával találkozhatnak a Gazdanapok vendégei. A tervek szerint 13 baromfi, 31 díszbaromfi, 7 víziszárnyas (kacsa, lúd), 46 galamb és 25 nyúltenyésztő kiállított tenyészállatait lehet majd megcsodálni. Augusztus 10-én a precíziós gazdálkodásról is szakmai napot tartanak, melynek meghívója ide kattintva érhető el. (x)