A brojlerek precíziós tenyésztésében a fertőzések és az antimikrobiális rezisztencia kimutatására, valamint az új terápiák támogatására szolgáló kutatás egy 11,5 millió fontos brit kormányzati beruházás egy részét kapja. A Tania Dottorini, a Nottinghami Egyetem docense által vezetett új megközelítés a bélmikrobiom mesterséges intelligencia és omika segítségével történő megfigyelését foglalja magában.

Dottorini kutatási témái közé tartozik az új informatikai, gépi tanulási és (mesterséges) intelligens megoldások kifejlesztése a fertőző betegségek megértéséhez és diagnosztizálásához mind az állatoknál, mind az embereknél, valamint az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának és terjedésének tanulmányozásához.

A teljes genomszekvenálás és a génmegosztási hálózat gépi tanulással támogatott elemzése azonosítja az antibiotikum-rezisztencia megosztását az állatok, az emberek és a környezet közöt (Fotó: Pixabay)

Kutatásai gyakran magukban foglalják a különböző tudományágak és ismeretek egyesítését prediktív modellek kifejlesztése és adatbányászati feladatok megoldása érdekében olyan forgatókönyvekben, amelyek az omikai technológiákból (genomika, transzkriptomika, proteomika) származó nagyméretű adatelemzést foglalnak magukban.

Antimikrobás szereknek ellenálló E. coli baktériumok

Legutóbbi, a PLoS Computational Biology folyóiratban tavaly közzétett kutatásában kínai tudósokkal együttműködve longitudinális vizsgálatot végzett egy nagyüzemi baromfifarmon Kínában. A tanulmány az antimikrobiális szereknek ellenálló E. coli baktériumok és antimikrobiális rezisztenciagének (ARG) megjelenését és az emberekre való átterjedését vizsgálta.

A teljes genomszekvenálás és a génmegosztási hálózat gépi tanulással támogatott elemzése azonosítja az antibiotikum-rezisztencia megosztását az állatok, az emberek és a környezet között az érintett állattenyésztésben a teljes genom filogenetikai elemzése és az egynukleotid-polimorfizmusokon (SNP-k) alapuló hálózatelemzés segítségével.

Multidrog-rezisztencia profilok

A kutatók nagymértékben összefüggő, nem patogén és patogén E.coli törzseket találtak, amelyek filogenetikai keveredéssel és a közös multidrog-rezisztenciaprofilok nagy gyakoriságával rendelkeznek az állatállomány, az ember és a környezet között.

A tudományos, ipari és politikai döntéshozókkal közösen kidolgozott finanszírozási irányvonal célja olyan innovatív, gazdaságon belüli megoldások kidolgozása, amelyek enyhítik az endemikus betegségek hatását az Egyesült Királyság állattenyésztési ágazatára, és nagy hangsúlyt fektetnek a digitális mezőgazdaságra és a gépi tanulásra.

A gazdálkodók, állatorvosok és kutatók összefogása

Christine Middlemiss, az Egyesült Királyság főállatorvosa üdvözölte a finanszírozást a támogatás második szakaszát -, mondván, hogy az Egyesült Királyság továbbra is elkötelezett a gazdákkal való együttműködés mellett a fertőző állatbetegségek leküzdése érdekében: „Ez a finanszírozás összehozza a gazdálkodókat, állatorvosokat és kutatókat, hogy új megoldásokat fejlesszenek ki és teszteljenek a gazdaságokban a legsúlyosabb állategészségügyi kihívások közül néhányra, és ezzel valódi változást érjenek el az Egyesült Királyság állatállományának egészsége és jóléte szempontjából” – tette hozzá.

A pénzügyi támogatásban részesülő baromfiprojektek közé tartoznak még a következők:

  • A tojástermelés visszaesésének megelőzése az Egyesült Királyságban a szabadtartású állományokban: a gazdálkodási gyakorlatok, az állomány társfertőzései és az immunitás közötti kölcsönhatások megértése. Ezt a projektet Dr. Kannan Ganapathy vezeti a Liverpooli Egyetemen.
  • A társfertőzések hatása a Marek-kórra a baromfiállományban és új rekombináns Marek-kór vírusvektor-vakcinák kifejlesztése. A vezető kutató a Pirbright Intézetben dolgozó Dr. Yongxui Yao.

Guy Poppy professzor, a Biotechnológiai és Biológiai Tudományok Kutatási Tanácsának ideiglenes ügyvezető elnöke elmondta, hogy a brit állattenyésztési ágazatban előforduló endemikus betegségek jelentős kihívást jelentenek az állatjólét, a termelékenység és a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

„A tudományos élet, az ipar és a végfelhasználók közös szakértelmének egyesítésével biztosak vagyunk abban, hogy ez a kezdeményezés úttörő eredményeket fog elérni a betegségek elleni védekezésben, elősegítve az egészségesebb és termelékenyebb állattenyésztési ágazatot” – tette hozzá.

(Forrás: poultryworld.net)

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás