Az utóbbi időben egyre jellemzőbb az, hogy aki nem használ növényvédő szereket a kertjében, annak a termése is igen hamar elvész a kártevők miatt, amelyek ellen régen nem kellett védekezni, merthogy nem is voltak Magyarországon. Viszont az évek során –főként az elmúlt 150 évben- és a kereskedelem egyre tágabb körű terjedésével hamar elszaporodtak olyan kártevők Európában, amelyek addig ismeretlenek voltak, és hatalmas pusztításokat végeztek. De mégis melyik kártevő honnan érkezhetett hazánkba, és milyen pusztításokkal járhat egy új faj megjelenése?

Az elsősorban Amerikából érkező kártevők szaporodása pedig nagyon gyorsan történt megjelenésük után, amely hatalmas károkat is vont maga után. Ennek oka az volt, hogy mivel ismeretlenek voltak az itt élő emberek számára, nem is tudták, hogyan védekezzenek ellene, illetve természetes ellenségük sem volt, amely megállíthatta volna szaporodásukat. Ellenük védekezni a leghatásosabb módon úgy lehet, hogyha vetésváltást hajtunk végre, viszont ez nem minden parcellaméreten könnyű feladat. Másik lehetőség az idegméreg használata permetezés során, illetve a talajfertőtlenítés –írja Bálint gazda oldalán.

A burgonyabogár az egyik legpusztítóbb kártevő, amely napjainkban is fellelhető a kertekben és a földeken. (Fotó: Pixabay, PublicDomainImages)

1875-ben jelent meg hazánkban a szőlőgyökértetű, vagy más nevén filoxéra, amely a megjelenését követő két évtizedben elpusztította a szőlőültetvények 90 százalékát. A pusztítást követően egy teljesen új módszert kellett alkalmazni, az oltványszőlők telepítését a hegy- és dombvidékeken, továbbá ebben az időszakban kezdődött meg az alföldi homokterületek szőlőtermesztési célú felhasználása is.

A szőlőnek azonban a filoxéra után sem volt nyugodt időszak, ugyanis 1880-ban jelent meg a peronoszpóra, amely a mai napig fenyegeti a szőlőültetvényeket, és csak rendszeres permetezéssel lehet megvédeni a tőkéket.

1928-ban jelent meg az almafák ellensége, a kaliforniai pajzstestű, amelynek akkoriban nem volt ismert ellensége, és addig pusztította az almafákat, amíg meg nem jelent a télvégi lemosó permetezés. Ez a kártevő azért is volt különösen veszélyes, mert egész országrészeken lépes volt kipusztítani az almafákat.

Ezt követően jelent meg az amerikai fehér szövőlepke, amely napjainkban is fontos kártevőnek számít. Megjelenésekor először az út menti eperfákat kopasztotta le teljesen, később viszont már más fákra és bokrokra is veszélyessé vált.

1947-ben pedig megjelent a szinte mindenki által ismert burgonyabogár, amely mindössze két évtized alatt rendkívül hírhedté vált az országban, és mindenki félt a megjelenésétől. Ez a kártevő ugyanis amellett, hogy rendkívül falánk, a burgonya mellett minden azzal rokonságban álló növényt is károsított, így a paradicsomot és a paprikát is.

Az aknázómolyok 1980-ban jelentek meg, akkor elsősorban gyümölcsfákat károsítottak, napjainkban viszont történt némi változás. Ugyanis a vadgesztenyefák váltak fő célpontjukká napjainkban, és azok lombozatát károsítják.

Az 1990-es években pedig megjelent az amerikai kukoricabogár, amely napjainkban is jelentős károkat okoz a kukoricaföldeken. Országszerte láthatók megdőlt kukoricatáblák, amelyek az amerikai kukoricabogár számlájára írhatók. A kártevő ugyanis elrágja a növénytő gyökereit, a kukorica viszont az utolsó pillanatokig is küzd az életben maradásért. Ezért láthatóak több helyen is megdőlt kukoricatáblák, viszont ha nem védekeznek hatékonyan a termelők, akkor rövid idő alatt jelentős nagyságú terméskiesés várható.

Diófáink sem maradhattak ki a károsítók pusztításából, ugyanis az 1980-as években megjelent a nyugati dióburok-fúrólégy, amely hazánkban csak 2012-ben ütötte fel a fejét. A környező országokban már évekkel korábban észlelték a jelenlétüket, az általuk okozott károk pedig jelentősek a diótermésben.

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás