Békés megyében fejeződött be az Európai Unió egyik legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása

Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházását adták át a Békés megyei Mezőhegyesen. Ennek köszönhetően egy időben 4000 hektár vált öntözhetővé, az ehhez használt vizet a Marosból biztosítják. A beruházás értéke 10,6 milliárd forint, amiből az állami támogatás 8,8 milliárdot tett ki. A beruházás során a régi rendszert lebontották, helyette egy teljesen új épült. Így az eddigi 2445 hektárról 5171-re nőtt az egyidejűleg öntözhető terület, ehhez 81 gépet szereztek be. Az öntözőgépek teljes hossza 37 659 méter, ezek saját rádiófrekvenciás irányítási rendszerrel működnek.

A Világgazdaság szakcikkében Dénes Zoltán írt bővebben a témáról, ezt az anyagot szemléztük. Eszerint Nagy István agrárminiszter a mezőhegyesi öntözési beruházás ünnepélyes átadásán részletesen beszélt a hazai helyzetről.

“Bár évtizedekig vita övezte, mára a klímaváltozás a mindennapjainkat meghatározó jelenséggé vált, ráirányítva a figyelmet a vízgazdálkodásra. Különösen így van ez az Alföldön, amely a szántóföldi növénytermesztésünk legfontosabb területeit adja, jelentős része ugyanakkor meleg-száraz, csapadékszegény. Az ezzel járó hatások csökkentésének eszköze az öntözés lehetőségének megteremtése és az öntözési rendszerek fejlesztése” – fogalmazott.

Rendkívül nagy állami támogatás

Az öntözési mintaprogramnak tekintett beruházást a kormány 8,5 milliárd forinttal támogatta. A fejlesztés keretében 81 öntözőberendezés épült ki, ennek köszönhetően az egyidejűleg öntözhető terület 2500 hektárról több mint 5000-re nőtt.

Az öntözés korszerűbbé és hatékonyabbá tétele versenyképességi kérdés, amelyben a magyar agrárium az európai uniós átlaghoz képest le van maradva. A nemzeti öntözésfejlesztési mintaprogram célja, hogy a hazai mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága és emelhető annak mennyisége. Az ország legnagyobb öntözésfejlesztési programja nem csak a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság, de a teljes hazai agrárium fejlesztésében is mérföldkőnek számít – közölte Nagy István.

Változtatások az öntözési gyakorlatban

A klímaváltozás elfogadása mellett sok korábbi gyakorlatot is fel kell számolni - fogalmazott a politikus. Mint mondta, az elmúlt időszak a klímaváltozás mellett jó néhány példa szolgált arra, hogy a rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az agráriumban. A gyors és megfelelő alkalmazkodás pedig azért is különösen fontos, mert számíthatunk arra, hogy ha lekerülnek rólunk a mostani terhek, akkor a korábbiaknál is jobb tempóban tudunk haladni. A megszerzett tudás pedig velünk marad, és remélhetőleg a későbbiekben is hasznunkra lesz.

A miniszter szerint ebben a szemléletformálónak is tekinthető tevékenységben kulcsszerepe van az olyan beruházásoknak, mint amilyen Mezőhegyesen megvalósult. 

• A növények vízigényét, 
• a talaj nedvességtartalmát, 
• a meteorológiai adatokat, 
• az időjárási előrejelzéseket és 
• a rendelkezésre álló vízmennyiséget figyelembe vevő

 precíziós technológiák alkalmazásával kialakított rendszer képes lesz meghatározni az öntözés idejét, mértékét, szükségességét. Manapság ugyanis nem elég növelni az öntözött területek nagyságát. Mindezt a lehető leghatékonyabban kell megtenni, hiszen a víz már ma is aranyat ér, és a dolgok afelé mennek, hogy később ez nem csak képletesen lesz igaz.

Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte, az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda, a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul. Ha ezt az összeget – uniós 50 százalékos támogatási intenzitású projektekkel számolva – öntözésfejlesztésre fordítanánk, a hazai termőterület 9-10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető.

Védekezés az aszály ellen

Az aszály elleni védekezés hatékonyságának növelését és a vízzel való észszerű és takarékos gazdálkodást célozza az a változtatás, amely a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást. A tárca számításai szerint ez a módosítás 100 ezer hektáron ösztönzi majd a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy éppen a szikes területeiket. 

Nagy István emlékeztetett arra, hogy a kormány az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében. Létrejöttek az öntözési közösségek és több tízmilliárd forint értében valósultak meg öntözési beruházások. 2021-ben országosan a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület körülbelül felén, azaz 85 ezer hektáron öntöztek. Az elmúlt 5 év adatai alapján megállapítható, hogy az üzemre engedélyezett és a ténylegesen kiöntözött vízmennyiségek közötti különbség folyamatosan nő, aszályos években sem csökken jelentősebben. A kabinet célul tűzte ki, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.

Több mint 140 öntözési közösség alakult már meg Magyarországon

A szakminiszter kitért arra is, hogy 2020. január 1-el lépett hatályba Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, majd 2020. június 29-én annak végrehajtási rendelete. Ezek a jogszabályok az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek megalakításának támogatásával komoly előrelépést jelentettek. Az öntözés kapcsán nem csupán a víz rendelkezésre állása a kérdés, a beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. Ennek a problémának a megoldására dolgozták ki a termelők közösségbe szerveződésének lehetőségét - írták.

Jelentős öntözési beruházások és komoly támogatási összegek

Még lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére. A felhívás átfogóan biztosít fejlesztési forrást az öntözéshez kapcsolódó minden tevékenységhez. A kérelmek benyújtására a hosszabbítás miatt jövő június végéig van lehetőség. Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként 753 termelő részesült 46 milliárd forint dotációban. A közelmúltban pedig újabb 31 pályázatról született döntés, amely további 6,5 milliárd forint támogatást jelent. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján az eddiginél is több, mintegy 70 milliárd forint jut az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Támogatják emellett az öntözési közösségek együttműködését is: itt is az év végéig van lehetőség a kérelmek benyújtására, és már 26 közösség részesült 1,8 milliárd forint támogatásban.

 Az öntözésfejlesztési beruházás számokban

A beruházás során a régi rendszert lebontották, helyette egy teljesen új épült. Így az eddigi 2445 hektárról 5171-re nőtt az egyidejűleg öntözhető terület, ehhez 81 gépet szereztek be. Az öntözőgépek teljes hossza 37 659 méter, ezek saját rádiófrekvenciás irányítási rendszerrel működnek. Az építési munkálatok 13 hónap alatt készültek el, amelynek a főbb számai a következők: 65 268 méter földalatti nyomóvezeték, 4977 méter betonmedrű nyílárok, 4 nyomásközpont, 500 köbméter űrtartalmú hígtrágyakeverő és -tároló betongyűrű. A gépbeszerzés és építés 19 hónap alatt jött létre, ennek során az alábbi rendszereket építették ki: 9 lineár típusú öntözőberendezés, 31 Center Pivot, 39 Center Pivot Corner karral, 2 Center Pivot VRI-vel - írták. A teljes cikket itt lehet elolvasni.