Nagyon fájna a magyar baromfitenyésztőknek, ha az Európai Bizottság tényleg betiltaná a tyúkok ketreces tartását, mivel a Magyarországon nevelt tyúkok 80-85 százalékát még mindig így tartják. Az új uniós szabályozásra tett javaslatokat a héten hozzák nyilvánosságra.

A hét közepén mutatja be elképzeléseit az Európai Bizottság arról, hogyan kéne megváltoztatni a jelenleg használatban lévő, a baromfitartás módjára vonatkozó címkerendszert.

Az állatok tartásának körülményei fontos kérdéssé váltak az Európai Unióban. A Bizottság még 2021-ben döntötte el, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről majd betiltásáról, miután a tagországok lakossága sikeres összeurópai civil mozgalmat indított a kérdésben - írta meg az Euronews.

Fotó: Pexels.com

A baromfitartást az állatok életkörülményeinek vonatkozásában jelenleg négy kategória fedi le: ökológiai tartás, szabad tartás, alternatív tartás és ketreces tartás. A jelölések arra szolgálnak, hogy segítsék a fogyasztót döntése meghozatalában: melyik fajtát veszi meg tojás, illetve húsvásárláskor.

2013-ban az uniós szabályozás megváltozása miatt a gazdák egyszer már komoly beruházásokra kényszerültek, mivel a korábbiaknál nagyobb és kényelmesebb ketreceket kellett beszerezniük. Úgy tudni, hogy a javaslat ezeket az, úgymond, kényelmesebb ketreceket is ki akarja iktatni, és rá akarja szorítani az ágazatot a szabad tartásra.

A szabadon nevelt csirkék, illetve tojásaik azok, amelyek a legmagasabb, vagyis prémium minőséget képviselik - így ezeknek az ára is jóval magasabb, mint a legrosszabb minőségű, ketreces állattartásból származó tojásé. A szabad tartású csirkék aránya azonban Magyarországon - egy 2018-as kimutatás szerint - a nullához közelít. Így aztán a magyar tojásfelhozatal legalább 80–85 százaléka is ketreces baromfigazdaságokból származik, és csak a maradék 15–20 kerül ki "alternatív" tartásból, amit a magyar vásárlók "mélyalmos" néven ismernek.

Ágazati szereplők a Bizottság szemére hányják, hogy importkorlátozások bevezetése híján a ketreces tartás betiltásával csak növelik az ágazat versenyhátrányát a harmadik országokból érkező baromfitermékekkel szemben. A versenyhátrány elsősorban azokkal az országokkal szemben jelentős, amelyek valamilyen szabadkereskedelmi megállapodás keretében kedvezményes vámtarifák mellett, vagy vámmentesen szállíthatnak mezőgazdasági alapanyagokat az EU-ba. Az ilyen szabadkereskedelmi megállapodásokra jellemző, hogy az Unió számára jelentős értékkel bíró ipari alapanyagokért cserébe – például acél, nemesfémek, ritkafémek, technológia – lazít a mezőgazdasági termékeket érintő importkorlátozásokon.

Magyarország - több más országgal együtt - régóta szorgalmazza egy olyan uniós szabályozás megalkotását, amely valódi piacvédelmet biztosít a tagállamok gazdálkodóinak, elsősorban az állattartóknak.

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás