A borjak egészsége és jóléte került reflektorfénybe a Dairy Research Partnership online konferencián, ahol brit kutatók számos projekt eredményeit osztották meg egymással.

Dr. David Bell, a Scotland's Rural College (SRUC) munkatársa a korai életszakaszban a termikus környezetnek a borjak teljesítményére gyakorolt hatását vizsgálta. Első kihívásként azt vizsgálták, hogy a borjakat sokkal alacsonyabb hőmérsékletnek tették ki, mint amihez a méhben hozzászoktak.

1280Bár a szarvasmarhafajtáknak különböző kritikus hőmérsékletei vannak, a jersey borjú alsó kritikus hőmérséklete sokkal magasabb, mint a holsteinié (Fotó: Pixabay)

Bell az alacsonyabb kritikus hőmérsékletről beszélt – arról a pontról, amikor a borjúnak testtartást kell változtatnia, és mozognia kell a karámban, hogy melegen tartsa magát. Születéskor ez a hőmérséklet 15 °C körül van, de egy hónapos korban 0 °C-ra csökken, bár a szarvasmarhafajtáknak különböző kritikus hőmérsékletei vannak, a jersey borjú alsó kritikus hőmérséklete sokkal magasabb, mint a holsteinié.

A vizsgálatba 300 borjút vontak be egy egész évben borjazó tejelő állományban, ahol a levegő hőmérsékletét, a relatív páratartalmat, a szélsebességet, az élősúlyt és a klinikai egészségi állapotot a születéstől az élet 28. napjáig követték nyomon.

A borjú növekedési üteme

A borjakat a 6-14. naptól egyéni ólakban tartották, mielőtt csoportos elhelyezésbe kerültek. Az eredmények azt mutatták, hogy a december és február között a karámban született borjak alacsonyabb kritikus hőmérsékletnek voltak kitéve, és ez hatással volt a növekedési ütemre. A több alom és a hőlámpák felajánlása pozitív hatással volt a borjak egészségére és növekedési ütemére, de ez nem volt bizonyítható a borjúkabátot viselő állatok esetében.

Robert Hyde, a Nottinghami Egyetem doktori kutatója az egészséges és termelékeny borjak tartásának gyakorlati változtatásait emelte ki. Hyde elmondta, hogy a tejtermelő gazdaságokban a tejborjakat nehéz helyzetbe hozzák – a teheneknél sok az egészségügyi és jóléti probléma, így a borjakat gyakran hajlamosak elhanyagolni.

A kutatások szerint az Egyesült Királyságban a borjak közel fele légzőszervi megbetegedésekkel és hasmenéssel küzd (46%/48%), míg minden ötödik borjú nem éli túl a passzív átvételt, és az elhullási arány 4,5%-os.

A British Cattle Movement Service (BCMS) 2011 és 2018 közötti adatait figyelembe véve Hyde elmondta, hogy a gazdaságban elhullott állatok 25%-a életének első 3 hónapjában pusztult el.

A projekt központi része a borjúegészségügyi tervek kidolgozása volt. Összesen 60 tejtermelő gazdaságot választottak ki, meglátogattak, épületeket mértek, és 6 hónapon keresztül 15 percenként mérték a hőmérsékletet és a páratartalmat. Vérmintákat és kolosztrum-bakteriológiai vizsgálati eredményeket vettek, és nyomon követték a születési súlyt, az elválasztási arányokat, a betegségek és az elhullások arányát.

A legfontosabb eredmények

- Kolosztrum: A gazdáknak eleget kell etetniük (3/4 liter a születést követő 6 órán belül).

- Táplálás: A növekvő borjaknak naponta 6-8 literre van szükségük.

- Higiénia: A borjúketreceket 30 naponta, az ellőhelyeket pedig 21 naponta kell kitakarítani.

- Elhelyezés: A hőmérséklet nagyon fontos, a fészekrakás és a kiegészítő fűtés segíthet.

A borjúnevelési tervet a 60 gazdaság véletlenszerű felosztásával tesztelték, a gazdaságok fele 20 kulcstényezőt tartalmazó borjúnevelési tervet kapott. Az eredmények azt mutatták, hogy a borjútervet alkalmazóknál alacsonyabb volt az elhullási arány és a hasmenés, bár a tüdőgyulladás aránya nem változott.

Üszőlegeltetési rendszerek

Robert Patterson, az észak-írországi Hillsborough-ban működő Agro-Food and Biosciences Institute PhD-kutatója kiemelte az üszőlegeltetési rendszerek optimalizálását, mondván, hogy az elválasztás utáni gyakorlatok széles skálája létezik, és gyakran ez a tejtermelő rendszer leggyakrabban figyelmen kívül hagyott eleme.

A tanulmány a tejelő üszők optimális legelőadagját vizsgálta az optimális állati és legeltetési teljesítmény elérése érdekében (Fotó: Pixabay)

Patterson szerint a tejtermelők a 24 hónapos elléspolitika alapján akarnak dolgozni, hogy a befektetésük megtérüljön. Ez azt jelenti, hogy az állatoknak 13 hónapos korukban kell elérniük a serdülőkort, és 15 hónapos korukban kell elleniük, ezért fontos a jó korai takarmányozás és a megfelelő élősúlygyarapodás. A fű alábecsült erőforrás – a legolcsóbb táplálék és értékes érték, ezért a lehető legtöbbet kell beépíteni az étrendbe – mondta.

Az első tanulmány a tejelő üszők optimális legelőadagját vizsgálta az optimális állati és legeltetési teljesítmény elérése érdekében. Ezen a területen korlátozott kutatások folynak, de az iparági iránymutatások 2-3% között mozognak a növésben lévő szarvasmarhák esetében.

A 159 napos kísérletben a szűz üszőkön a tejelő legelőtámogatás (testtömeg-%) azt mutatta, hogy a 0,8 kg/nap DLWF (kg/nap) értéket az üszők napi 3 %-os testtömegű legelőtámogatással érték el, szemben a 2,4 %-os 0,75 kg/nap és az 1,8 %-os 0,64 kg/nap értékkel.

A vemhes üszők esetében a számadatok eltérőek voltak: a 2,4%-os napi legeltetéssel etetett üszők esetében 0,79%-os üsző DWLF (kg/nap) volt, szemben a 3%-kal etetett üszők esetében mért 0,91%-os értékkel, ami azt jelentette, hogy túlkondicionáltak voltak.

Az optimális legeltetés a célnövekedés eléréséhez kiegészítő takarmányozás nélkül és a legelő elfogadható kihasználtsági szintjéhez a szűz üszők esetében a testtömeg 3%-a, a borjú üszők esetében pedig a testtömeg 2,4%-a volt. Hozzátette, hogy a célértéket megelőző üszők számára 0,5%-kal alacsonyabb legelőtámogatást lehet biztosítani a magasabb legelőhasznosítási arány elérése érdekében.

(Forrás: dairyglobal.net)

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Rendkívül kártékony rovar, az őszi sereghernyó lehetséges megjelenéséről jött figyelmeztetés

2024.12.03.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinens melegigényes őshonos faja, amely kiemelten veszélyes zárlati károsítóként szerepel az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1-es karanténlistáján.

13 éve nem volt ilyen hideg Magyarországon

2024.12.03.

Az idei november középhőmérséklete a legalacsonyabb volt 2011 óta. Emellett ez volt az első hónap 2023 májusa óta, amelynek középhőmérséklete országos átlagban az éghajlati normál alatt maradt.

Az aszály hatásai ellenére is lesz elég magyar karácsonyfa az idén

2024.12.03.

Az aszály ugyan megviselte a fiatal ültetvényeket, mégsem kell hiányra számítani fenyőfából a karácsonyi időszakban.

Több változás lép életbe az adótörvényekben

2024.12.03.

Az Országgyűlés elfogadta és kihirdette a 2024. évi LV. törvényt, amely számos adótörvény módosítását tartalmazza.

Tudja, mióta nem érkezett uniós forrás Magyarországra?

2024.12.03.

Június 26-a óta Magyarország nem kapott újabb európai uniós támogatást, bár a 2021–2027-es pénzügyi ciklusban hazánknak járó 21,8 milliárd eurós keret 56 százaléka jelenleg hozzáférhető.

Karácsony közeledtével nem haszontalan tudni, melyek lettek az Év Szaloncukra 2024 díj legjobbjai

2024.12.03.

Az idei fődíjat a maklári Stühmer Körtezselés-muskotályos szaloncukor érdemelte ki.

Partnerhírek
Partner

Védjük a gyökereket az Agrováció termékével

2024.12.03.

A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.

Partner

AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?

2024.11.29.

Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 1.100 hirdetés 102 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás