Bőséges vérkonzerv kínálat, 53 csípős faj és sok tudás van a nemzeti szúnyoglaborban

Miért kellene óvatosan lecsapni a szúnyogokat? Mi az a kézi aspirátor? Hogyan működik a szúnyog, mint vektorszervezet? Hogyan kedvez a klímaváltozás a behurcolt ázsiai szúnyogfajoknak? Hogyan működik a tojáscsapda, és a szúnyogtenyésztés? Mik a kémiai szúnyogirtás problémái, és miért kellene átállni a biológiai gyérítésre? Dr. Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa beszélt a Virológiai Nemzeti Laboratóriumról.

A Greenfo írta meg a Zöld Hang podcast adását feldolgozva, hogy hazánkban 50 csípőszúnyog-faj őshonos, és ma már három behurcolt faj is megtelepedett. Európában három olyan ázsiai eredetű fajt tartanak számon, amelyek a kontinensen gyorsan és széles körben képesek voltak elterjedni, megtelepedni. Az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog az elmúlt 10 évben Magyarországon is megjelent, terjedésük körülményeit az országban folyamatosan monitorozzák.

Ezen inváziós fajok jól alkalmazkodnak az új környezethez, az ember által létrehozott lehetőségeket is jól kihasználják, így például elsősorban a házak körüli kis vízgyülemeket keresik fel szaporodás céljából, jól tűrik a nyári kánikulát, szárazságot, így akár napközben is csípnek.

Korábban indult a szezon, hosszú távon átrendeződő viszonyok jönnek

A korábbiakhoz képest már jóval hamarabb elkezdődött Magyarországon a szúnyogszezon. Az újonnan megjelenő fajok számos, eddig ismeretlen veszélyt jelenthetnek számunkra. A legújabb vizsgálatok alapján elmondható, hogy az enyhe tél, valamint az új, ázsiai eredetű fajok megtelepedése hosszú távon jelentősen átrendezheti a már megszokott szúnyogszezont Magyarországon is. Mint, ahogy a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriuma felhívja rá a figyelmet az enyhe tél önmagában nagy segítség lehet az inváziós szúnyogok túléléséhez, ám az ember által létrehozott lehetőségeket is kihasználják ezek a fajok.

Mit tudunk róluk, és milyen titkokat mutat a Virológiai Nemzeti Laboratórium?

A PTE Természettudományi Kar adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának a tagja, a Virológiai Nemzeti Laboratórium Betegségvektor és Betegségökológia Kutatócsoport vezetője, Dr. Kurucz Kornélia kalauzolta a laboratóriumban Szilágyi Lászlót.

A szakember szerint a csípések okozta kellemetlenség mellett az inváziós fajok által jelentett legfőbb kockázat, hogy képesek lehetnek új, egzotikus kórokozók terjesztésére (mint például a Dengue-láz vírusa, mely Franciaországban már járványt is okozott), vagy akár az endemikus kórokozók (Dirofilaria fonalférgek, Nyugat-nílusi vírus) hatékonyabb terjesztésére – hívta fel a figyelmet Dr. Kurucz Kornélia.

Magyarországon jelenleg a legfőbb szúnyogok által terjesztett betegség a Dirofilaria fonalférgek okozta szív- és bőrférgesség, melyek leginkább a kutyákat betegítik, ritkán emberi fertőzés is előfordul. A vírusok közül a Nyugat-Nílusi láz vírusa endemikus Magyarországon, mely évről évre számos megbetegedést okoz. Ezt a vírust elsősorban a hazai fauna egyik legközönségesebb faja, a Dalos szúnyog terjeszti, de az inváziós fajok is képesek a kórokozó átadására.

A kutatócsoport a Pécsi Szúnyog közösségi oldalán számos ismeretterjesztő anyaggal, hasznos tanácsokkal és környezetkímélő megoldási javaslatokkal is segíti a lakosságot a hatékony védekezésben a szúnyogok elleni harcban.

Amiről még beszélnek a Zöld Hang podcastjában:

• Fontos lenne a megelőzés, de a társszervek összefogása a monitorozó kutatókkal ma Magyarországon még gyerekcipőben jár.
• A nyugat-nílusi láz vírusát a közönséges, vagy házi szúnyog, alias dalos szúnyog is terjeszti, ilyen volt a 2018-as járvány.
• Miért fontos közösség bevonása a monitorozásba EU-s mosquitoalert programban?