Kelendő a magyar nyúlhús, de inkább külföldön. A termelés csaknem 96 százaléka külföldre megy, amit a jelek szerint egyre kevesebb tenyésztő állít elő. Körülbelül 20 dekagramm nyúlhúst eszünk Magyarországon fejenként egy évben, míg az európai átlag két kilogramm. A legtöbb kiskereskedelmi láncban ma már kapható a húsféle, de főleg az ára miatt inkább a baromfihúst választják a magyarok. A Nyúl Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke, Juráskó Róbert beszélt a részletekről.

Az Agrárszektor cikkét szemléztük. Eszerint a nyúltenyésztésben több évtizede már, hogy a vállalkozói méretű telepek váltak a termelés meghatározó szereplőivé, a háztáji termelés és felvásárlás, amikor még sokan vitték a vidéki településeken az átvevőpontokra a nyulakat, már csak emlék. Gyakorlatilag 55-60 nagyüzemi telep termel modern automatizált rendszerben országos szinten 100 ezer anyanyúllal. A Nyúl Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke, Juráskó Róbert a Kossuth Rádió Hajnal-Táj című műsorában elmondta, hogy az ágazatot is keményen megtépázta az energiaárak emelkedése és a takarmányárak növekedése.  

Kelendő a magyar nyúlhús, de inkább külföldön, a termelés csaknem 96 százaléka külföldre megy, amit egyre kevesebb tenyésztő állít elő

Visszaesett a nyúlhús előállítása Magyarországon

Többen csökkentették vagy abbahagyták a termelést és ez már a statisztikai adatokban is meglátszik. 2022-ben, illetve 2023 első negyedévében mintegy 20 százalékkal csökkent az ágazat termelése. Országos szinten a két hazai nyúlvágóhídon 3,6-3,8 millió darab nyulat vágnak le. Több nagyüzemi telep mellett Somogy vármegyében vannak még 80-100 közötti anyalétszámot tartó gazdaságok. A vármegyében a MATE Kaposvári Campuson a Pannon fehér fajtával zajlik a termelés és itt számos kutatást végeznek. Azonban a nyúltenyésztők jelenleg veszteségesen kénytelenek termelni és nem tudni hogyan alakul az ágazati szereplők sorsa. Kérdéses, hogy a következő időszak mit hoz a takarmány vagy az energiaárak vonatkozásában.  Ebben az időszakban nagyon fontos, hogy a tenyésztők igénybe vegyék azokat a támogatási lehetőségeket, amelyek adottak az ágazat számára.

A tenyésztők az elmúlt években az Agrárminisztériumtól több jogcímen és területen is támogatásokhoz juthattak. Ezek között például segítséget ad az ágazatban a tenyésznövendéknyúl-támogatás, ami minden tenyésznyúl után 2000 forint vissza nem térítendő támogatást jelent, és ezt egy kistermelő is igényelheti, hiszen 10 anyanyúl felett már jogosult a támogatásra. Emellett igénybe vehető az állatjóléti és vakcinatámogatás, valamint az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati kiírással a nyúltenyésztők is élhettek, amiből 2,4 milliárd forintot fel is használtak új telepek létrehozására vagy a meglévők korszerűsítésére – mondta Juráskó Róbert.

Bébiételként még esszük, de később alig fogyasztunk belőle

A hazai nyúlhúsfogyasztás rendkívül alacsony. Az európai átlag 2 kilogramm körül alakul fejenként, a magyar fogyasztás pedig ennek mindössze a tizede. A szakértők szerint az alacsony fogyasztás hátterében egyrészt az áll, hogy az emberek nagy része a nyulat jobban sajnálja elfogyasztani, mint a baromfit, másrészt a nyúltermékeknek meglehetősen magas az ára. Magyarországon a nyúlhús fogyasztását először 2017-ben népszerűsítették önálló kampánnyal. Az azóta eltelt években az egyik legnagyobb sikernek számít, hogy ma már a legtöbb kiskereskedelmi áruházlánc polcán folyamatosan elérhető a nyúlhús előre csomagolt, konyhakész formában.

A célpiacaink közé tartoznak a Benelux-államok, Franciaország, Németország, Svájc és Olaszország, emellett fontos piacnak számít a bébiétel-gyártás. Számos bébiételben nyúlhús van 8-10 százalékos arányban. Tehát a csecsemő mondhatni a nyúlhússal találkozik először a húsfélék közül. A további fogyasztásnövekedésben az is segíthetne, haa nyúlhús is bekerülne az 5 százalékos áfakörbe. A felmérések azt mutatják, hogy az első kampány indulása óta eddig minden évben megduplázódott a fogyasztás - említette meg a Kossuth Rádióban Juráskó Róbert.

Fiatalos lendülettel és magyar fajtával

A nyúltenyésztők közül sokan éltek az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázattal, hiszen hatékonyan termelni csak a modern telepi körülmények között lehet. Így látta Farkas Zoltán berettyóújfalui tenyésztő is, aki az Agrárszektor érdeklődésére elmondta, hogyan indította el a telepét és a jelenlegi időszakot hogyan éli meg.

A tanulmányaim során környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát szereztem és ezen a területen dolgoztam Budapesten. Mindennap ingáztam a munkahelyemre, nem éreztem jól magam abban az irodai munkakörben, akkor fogalmazódott meg bennem újra a vidékre költözés és végül úgy döntöttem kalandvágyból, hogy kimegyek Dániába dolgozni. Itt egy sertéstelepre kerültem, ahol családias közegben ismerhettem meg a helyi szokásokat és állattartási technológiákat. Megtetszett a gyakorlatban a gazdálkodási életforma és úgy döntöttem, ha hazajövök, belevágok egy saját gazdaság kialakításába. Úgy ítéltem meg, hogy a nyúltartás a sertés- és szarvasmarhatartáshoz képest kevesebb fizikai munkát igényel. Megannyi nyúltenyésztéshez kapcsolódó szakirodalmat elolvasva, láttam perspektívát a tevékenységben, így itthon belevágtam. Kezdésnek 100 anyával indultam egy bérelt istállóban, ahol a körülmények nem voltak éppen ideálisak. 

Egy régi juhhodályt alakítottam át a nyulak számára. Pannon fehér fajtát választottam egyrészt a kezdeti magas költségek miatt, hiszen az induláshoz ez a fajta jóval olcsóbb volt, mint a kapható hibridek, másrészt tetszett a magyar fajta, ami egész jó mutatókat hozott a kezdetleges körülmények ellenére is - idézte fel a kezdeti időszakot Farkas Zoltán.

Saját lábra állás és takarmányozási kérdések

Ezen felbuzdulva végül úgy döntött a fiatal tenyésztő,hogy a saját telken létrehoz egy modern istállót önerőből, hitelből és pályázati segítséggel. A beruházással létrejött egy 1700 négyzetméteres nyúlistálló, ami az előzetes tervek szerint 180 millió forintot igényelt, végül 200 millió forintba került. Ebben ma már 1500 anyanyulat tartanak és két alkalmazott segít a mindennapi munkákban. Azt szokták mondani 500 anyára kell egy dolgozó, az itteni tapasztalatok is ezt mutatják.

Én legalább heti 90-100 órát dolgozom és így is van, amikor mínuszos egy hónapunk, elég rossz érzés, amikor nincs megbecsülve az ember munkája, sőt, a hónap végén osztani szorozni kell, hogyan húzzuk ki a következő hónapig - mondta a tenyésztő.

A takarmány átlagára a tavalyi évben több lépcsőben változott, de legalább 45 százalékos emelkedés történt, így 2023 tavaszára felment nettó 180 forintra a nagyüzemi nyúltáp kilónkénti ára. Akár még ezt is meghaladta attól függően, hogy melyik takarmánykeverő milyen receptúra alapján gyártotta és milyen gyógyszerezett takarmányról van szó. 

Magyarország eredményes a nyúlgenetikában

A pannon fehér fajta tenyésztőszervezete az egykori Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Kisállat-tenyésztési Tanszéke, ami ma már a MATE szervezetének része. A fajta szaporasága jó, a fialáskori alomszám 8,5-9,0 közötti. Ebben a tulajdonságban azonban nem versenyképes a hibridekkel, hiszen azoknál a szaporaságban 10-15 % heterózis jelentkezik. A fajta növekedési erélye kiváló, 12 hetes korra 2,7-3,0 kg súlyt érnek el a hízónyulak. A vágási kitermelése a hibridekhez hasonló, vagy azoknál jobb, eléri a 60-62 %-ot.

A húsnyúlfajták nemesítésében számos ország büszkélkedhet kiváló eredményekkel, de ezek közül a franciák azok, akiktől a legnépszerűbb fajták és hibridek származnak. Világviszonylatban a legtöbb tenyésznyulat eladó vállalkozás a Grimaud Fréres, míg a második helyezett a Hycole, amely egy ideje már magyar tulajdonban és hazai nemesítő háttérrel működik. Ez a genetika a második legkeresettebb világ nyúltenyésztésében és ma már teljes Európa, Kína, Oroszország és Kanada le van fedve a tenyészállat-előállítással. 

Bővülés csak tisztább jövőkép mellett

Egy pannon fehér anyanyúl körülbelül évente átlagosa 8,5 alkalommal fial és 8-8,5 átlagban neveli fel a növendékeket. A berettyóújfalui telepen ez idén 8-as átlag alatti maradt, ami a nyúltenyésztő szerint a takarmány problémájára vezethető vissza.

Voltak olyan éveink is amikor 2,8 kilogrammos átlagsúllyal kerültek a nyulak a vágóhídra, idén egyértelműen kevesebb és jellemzően kisebb, 2.4-2.5 kilogrammos átlagsúllyal. Tehát 100-200 gramm hiányzik, ami jelentős kiesés az éves szinten értékesített mennyiségnél. A költségek 70-80 százalékát a takarmány teszi ki, ezért ez a meghatározó a termelésünk során. Amikor elkezdtem 2014-ben, talán nettó 80-85 forint körül volt a táp ára és 450 forint volt a nyúl felvásárlási ára, ha a további költségnövekményeket is számításba vesszük, ehhez képest legalább 1100 forintnak kéne lennie a felvásárlási árnak, de ez most 900 forintnál jár.

Ugyan lenne bővülési lehetőségünk mivel az ingatlan megengedné, hogy még 700 négyzetmétert hozzáépítsünk, de amíg a gazdasági helyzet nem úgy alakul, hogy megérje és nem látunk fényesebb jövőképet, addig nem fejlesztünk - jegyezte meg Farkas Zoltán.

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás