Hirdetés
A búza- és kukoricatermelés sokaknak hozott veszteséget
Hirdetés
Azok a termelők, akik átlagos mennyiséget takarítottak be, valószínűleg veszteséget szenvedtek az alacsonyabb árak miatt. Egy konferencián beszéltek szakértők a búza- és kukoricatermelés helyzetéről. A magyar búza versenyképességéhez a legtöbb termelőnek hektáronként legalább 9-10 tonnát kellene elérnie.
Nem kedvező a helyzet, jobb átlagok kellenek
Hosszú távon is egymillió hektár feletti lehet a búza és a kukorica hazai vetésterülete a szakértők szerint. A piaci árviszonyok nem kedveznek a két növény termelésének. Az idén búzából és a kukoricából sem volt elég az átlagtermés ahhoz, hogy a gazdálkodók nyereséget könyvelhessenek el. Az árak mellett a legnagyobb gondot az aszály és az öntözött területek hiánya okozta. A termelők nagy része a búza és a kukorica helyett inkább a jobban jövedelmező olajos növényekre tér át. A rendezvényről az Agrárszektor számolt be.
Szélsőséges volt az idei év a hazai növénytermesztésben, és jövőben is hasonló helyzetre kell számítani – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a 2017-es siófoki Agrárszektor Konferencián.
Nagy a vetésterület, de többen átállnak olajos növényekre
Vancsura József szerint a két legmeghatározóbb szántóföldi növény, a búza és a takarmánykukorica vetésterülete hosszú távon is egymillió hektár feletti lehet. Pedig most a feltételek nem igazán kedveznek a két növény termelésének. Búzából közel 4,9 millió tonna volt az idei össztermés, ami összességében megegyezik a gazdák előzetes várakozásával. A vetésterület viszont 2016-ban és az idén is egymillió hektár alatti maradt. Ez azzal áll összefüggésben, hogy azok a termelők, akik átlagos mennyiséget takarítottak be, az alacsonyabb árak miatt valószínűleg veszteséget szenvedtek.
Ahhoz, hogy a magyar búza újra versenyképes legyen, a legtöbb termelőnek hektáronként legalább 9-10 tonnás mennyiséget kellene elérnie – mondta Vancsura József.
Kukoricát több mint egymillió hektáron termesztettek idén, bár olyan vélemények voltak, hogy a vetésterület egymillió hektár alá is csökkenhet. Vancsura szerint a kukoricánál is elmondható, hogy a fajtanemesítés olyan fejlődésnek indult az elmúlt öt évben, hogy ma már óriási mennyiségben jelennek meg a külföldi hibridek. Ugyanakkor a magyar kukorica keresett külföldön, különösen a feldolgozóipar használja fel nagyobb mennyiségben.
Az őszi növények többnyire jól teljesítettek
Az őszi növények többségénél jellemző, hogy a betakarítások jól sikerültek, és a termésmennyiségek is megfelelőek voltak. A jövő évvel kapcsolatban elmondható, hogy káposztarepcéből közel 300 ezer hektár, őszi árpából 230 ezer hektár, őszi búzából pedig mintegy 970 ezer hektáros vetésterülettel lehet majd számolni.
Az olajos növények – elsősorban a napraforgó - jól zárták az idei évet. Repcét mintegy 300 ezer hektáron termesztenek, a művelés legfontosabb elemévé pedig a fajtaválasztás vált. Az olajos növények termesztése hosszú távon is jövedelmező lehet. Ezzel például a búzából származó profitkiesést ezekkel a növényekkel ellensúlyozhatják a termelők.
Ha többet szeretne tudni a búza- és kukoricatermelés legújabb szakmai információiról, vegyen részt a Magro.hu debreceni Kukorica és Búza Konferenciáján, 2018. január 18-án. Itt jelentkezhet a rendezvényre, kattintson!
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés