Csak a hordót kell megvenni, és vízkorlátozás idején is ingyen lehet öntözni

Magyarország köztudottan gazdag vízkészletekben, de itt is növekszik az aszályos időszakok hossza és gyakorisága. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a kertészetekben, házikertekben az öntözés, locsolás megoldása. Ha nem akarjuk, hogy a vízszámlánk az egekbe ugorjon, itt az idő gyűjteni és hasznosítani az esővizet. De készíthetünk házilag is ilyen tartályokat, ha nem akarjuk több százezer forintért a boltban megvásárolni. 

Könnyen lehet, hogy egy-két évtizeden belül, még ha időlegesen és csak bizonyos területeken is, de feszültség léphet föl azzal kapcsolatban, hogy ki használhatja föl a helyileg elérhető édesvízkészletet. Az aszályosodás és a melegedés hatására gyorsabban párolog a talajból a víz, tehát egyre nagyobb lesz az igény az öntözésre.

A felszín alatti víz mindössze 1 százalékát használják öntözésre

Fontos lenne arra is odafigyelni, hogy milyen vizet használunk öntözésre – ha lehet, ne azokat a készleteket, amelyekre a lakosságnak, esetleg a gazdasági szférának is szüksége lehet. Egy korábbi minisztériumi közlés szerint az éves felszíni vízkivétel mintegy 4600 millió köbmétert tesz ki, 5,7 százaléka öntözési célú, míg a felszín alatti vízkivétel évente 950 millió köbméter, ennek mindössze 1 százalékát használják öntözésre.

Magyarországon 111 ezer hektárt öntöznek, a művelt mezőgazdasági területek 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, az öntözött területek 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll.

A mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészlet kihasználása az országban 30 százalék, míg az unióban ez 80 százalékra tehető. Magyarország területén közel 70 öntözőrendszer működik, az állami kezelésű öntözőcsatorna hossza több mint 4300 kilométer.

Egyre fontosabbá válik az esővíz

A mind szélsőségesebb időjárás, a száraz évszakok hatására egyre többen döntenek az esővíz hasznosítása mellett. Hazánk a mérsékelt éghajlati övben található. Ennek jellegzetessége, hogy a csapadék eloszlása egész évben változó. Általában jellemző, hogy olyan növényeket termesztünk a konyhakertünkben, amelyek fejlődésükhöz sok vizet igényelnek, leginkább a nyári hónapokban, amikor sajnos pont a szárazság jellemző ezen az éghajlaton. Ehhez még hozzájárul a klímaváltozás is, az időjárás egyre szélsőségesebbé válik. Emiatt a júliusi-augusztusi hónapokban egyre több vízre van szükségünk a megfelelő terméshez vagy ahhoz, hogy a dísznövényeink, bokraink egészségesek maradjanak.

Az esővíz a legjobb, amit a növényeink öntözéséhez használhatunk, a lakosság számára elérhető víz ugyanis sókat tartalmaz és olyan kemikáliákat, amelyek nem biztos, hogy jót tesznek nekik. Az esővízben ezzel szemben olyan ásványi anyagok vannak, amelyek kimondottan javára válnak a kertnek. A természetes forrásból való vízgyűjtés nemcsak a pénztárcánkat kíméli, de egészségesebb és környezetkímélőbb megoldás is. Ezért is jó ötlet, ha rendszeresítünk a ház körül egy esővízgyűjtő hordót – a HelloVidék a The Spruce cikkére  építve mutatja be, hogyan is érdemes ezt csinálni.

Hogyan gyűjtsük okosan az esővizet?

Az esővízgyűjtő hordókba a tetőről vagy a csatornából leereszkedő lefolyó segítségével kerül a csapadék, eztt egy kivezetőn keresztül juttatják a hordóba. A vizet szűrni is lehet, így a hulladékok nem landolnak majd benne. Az így összegyűjtött esőt öntözéshez, különféle kerti munkákhoz kiválóan lehet használni, az egyik leghatékonyabb módja az otthoni vízmegtakarításnak. Mellette szól még az is, hogy bárki elkészítheti nagyjából egy óra alatt.

Mi kell hozzá?

Csupán néhány eszköz: hordó, fúró, fűrész vagy kés, csap, gumi és fém alátétek, tömlőbilincs, vízálló tömítőanyag, kertészeti szövet, ceruza, mérőszalag.

És most lássunk neki!

Jelöljük ki a helyet, ahova szeretnénk telepíteni a hordót, lehetőleg az ereszcsatorna alá. Ezután tegyük a hordót egy sima felületre (használhatunk cementtömböket vagy téglákat is). Fordítsuk az oldalára a hordót, fúrjunk egy lyukat az alja felé. Ez lesz az a rész, ahol a vizet eltávolíthatjuk belőle. Ennek a lyuknak kicsit kisebbnek kell lennie, mint annak, ami a csaphoz szükséges.

Adjuk a fém és gumi alátéteket a csaphoz. A vízálló tömítőanyagot applikáljuk a gumi alátét köré. Helyezzük a lyukba, és tartsuk is ott 20 másodpercig. Nyúljunk a hordóba, és tegyünk egy gumi és fém alátétet a csap másik végéhez (van, aki tömlőbilincset használ). Ez biztosítja a csap rögzítését. Vágjunk egy bemeneti nyílást a hordó tetejére: itt fut majd az elvezető, úgyhogy a lyuknak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy illeszkedjen. A vágáshoz fűrészt vagy kést használhatunk.

Fúrjunk ki két kivezető lyukat a hordó oldalán, a teteje felé. Ha a hordó majd feltelik, ezek a lyukak kivezetik a felesleges vizet és felszabadítják a nyomás alól. Vágjunk elegendő mennyiséget a kertészeti szövetből, hogy megfelelően fedje a hordót. Ez fogja megvédeni a tartalmát a szúnyogoktól, levelektől és hulladékoktól. Nyissuk fel a tetejét és helyezzük a levágott anyagot a nyitott hordóra. Ezután csukjuk le a fedelet.

Miután az elvezetőt megfelelő méretűre vágtuk, belerakhatjuk a hordóba. Helyezzük a csatlakozó csövet a hordóba. Teszteljük a rendszert azzal, hogy vizet öntünk az ereszbe egy létráról! Ha a víz nem érkezik meg a hordóba, valószínűleg akadály van valahol a rendszeren belül, de az is lehet, hogy lyukas az ereszcsatorna.

Érdemes otthon barkácsolni, így spórolhatunk a legtöbbet

Már csak azért is érdemes otthon kísérletezni a saját vízgyűjtő készítésével, mert az áruházban vásárolt termékeknek bizony borsos áruk van. Persze nem lehet elmenni amellett, hogy ezek a gyűjtők egészen biztosan kiváló minőségűek, megbízhatóak. Hogy mennyibe is kerül egy-egy vízgyűjtő tartály? Igen nagy a szórás: a skála 11 490 forinttól egészen 792 900 forintig terjed.