Csak azzal foglalkoznak, amihez nagyon értenek – ez az Agroázis piaci sikerének titka

Csak azzal foglalkoznak, amihez nagyon értenek. Viszont amit elvállalnak, azt maradéktalanul el is végzik, mert az ügyfél problémáját a sajátjukként kezelik. Martin Kornél, az Agroázis Kft. ügyvezetője úgy hiszi, a nagyobb és tőkeerősebb versenytársak mellett ezzel a hozzáállással érték el üzleti sikereiket, mert ezt a problémakezelést az ügyfeleik is érzékelik és értékelik. Az elmúlt 26 évről, valamint a hazai öntözés és öntözéstechnikai piac helyzetéről a cég vezetőjével a Magro.hu munkatársa beszélgetett.

Mik voltak az Agroázis Kft. fejlődésének fontosabb állomásai, amíg 2020-ra a mostani szintre eljutottak?

A cég betéti társaságként egy garázsban kezdte meg a tevékenységét 1994-ben. Még 1 hónappal az érettségi vizsgáim előtt alapítottam, majd utána a főiskolát már levelező tagozaton végeztem. Kezdetben Szlovéniából importáltunk kis benzinmotoros szivattyúkat és ezeket értékesítettük Magyarországon. 1996-ban lettünk a Cadoppi olasz szivattyúgyártó hazai márkaképviselete. Onnantól már mindenféle szivattyúzási feladatra tudtunk megoldást kínálni, legyen az traktorhajtású, villanymotoros vagy csőbúvár szivattyú. Hamarosan egy nagyobb telephelyre költöztünk Szegeden, 2005-ben pedig Kft.-vé alakultunk és kiköltöztünk Mórahalomra egy már saját tulajdonú, új építésű telephelyre. Közben a cég folyamatosan növekedett mind létszámban, mind árbevételben, de még mindig csak öntözési profillal. 2005-ben aztán elkezdtünk szőlészeti gépekkel is foglalkozni, különböző olasz márkáknak a képviseletét vállaltuk el. 3-4 éve pedig a Hardi permetezőgépek forgalmazásába is belevágtunk.

Így állt össze a jelenlegi struktúránk, három üzletággal. Az egyik a vízgazdálkodási, ami elsősorban öntözéstechnikával foglalkozik, a második a szőlészeti-borászati, a harmadik pedig a szántóföldi gépek forgalmazásával foglalkozik, ahol a vezértermék a Hardi permetező. A mostani felállásban mintegy 50 emberrel 5 telephelyen dolgozunk szerte az országban.

Milyennek látja az öntözés helyzetét Magyarországon, hogyan változott a gazdák hozzáállása az évek során?

Az öntözés szükségessége évről-évre bizonyítást nyer, mert vagy aszályos vagy erősen belvizes évünk van. A csapadék mennyisége is csökkenő tendenciát mutat, de ha a sokéves átlagot el is éri a mennyisége egy évben, az eloszlása akkor is szélsőséges. Nem akkor esik az eső, amikor arra a növényeknek szükségük lenne, így a termelés biztonsága is kérdésessé válik. Az elmúlt évtizedekben inkább az volt a jellemző, hogy az aszály megjelenésekor próbálták a gazdálkodók „másnap reggelre” megoldani a problémát. Ma már kevés az adhoc jellegű öntözési beruházás, és egyre több az előre tervezett, jól átgondolt, ehhez mérten nagyobb léptékű fejlesztés. Ilyen szempontból jó irányba haladunk. Persze a kormányzati támogatás is nagyon sokat lendített ezen a szektoron. A mostani pályázati lehetőség 2016 novemberétől él, akkor adták be az első pályázatokat, de már csak az utolsó beadási időszakig, augusztus 3-ig tart. Nagyon sok nyertes projekt kivitelezésében vettünk részt, ahol most már üzemelnek az öntözőtelepek. Számos további projekt jelenleg tart a kivitelezés fázisában, és még nagyon sok van bírálati szakaszban, így a következő két évben a kapacitásaink gyakorlatilag foglaltak. Eddig látunk előre. Korábban hónapról-hónapra újra és újra át kellett tervezni a folyamatainkat, nagyobb volt a bizonytalanság.

Érdemes még most is belevágni egy öntözésfejlesztésbe?

Aki pályázati pénzre támaszkodna, és a nulláról indul, az már elkésett. Az utolsó beadási határidő – ahogy említettem - augusztus 3., de akkorra már legalább elvi vízjogi engedéllyel kell rendelkeznie a pályázónak, ami most kezdve a folyamatot, kivitelezhetetlen. Viszont elképzelhető, hogy lesz folytatás. A kormányzati kommunikációban prioritásként kezelik az öntözést és a következő 10 évben nagyon jelentős forrásokat kívánnak erre fordítani.

Mit javasol előre megtenni annak, aki nem szeretne lemaradni az esetleges folytatásról?

Egy esetleges új kiírás feltételeit nem ismerjük, így a jelenlegiekből indulhatunk ki. Mindenképpen a tervezéssel és az elvi engedélyeztetéssel érdemes előzetesen foglalkozni. Aki komolyan gondolja az öntözésfejlesztést, területtől függően érdemes rászánnia egy-két százezer vagy millió forintot, hogy ezeken túl legyen. Ha valaki vízjogi létesítési engedéllyel a kezében várja azt a pillanatot, hogy egy pályázati lehetőség megjelenjen, akkor jelentős lépéselőnyben van a többiekkel szemben.

Úgy értesültünk, hogy az Agroázis már a tervezésben is tud segíteni, de hogyan kezdjünk hozzá a folyamathoz?

2 hónapja állt össze a csapat, most már házon belül működik nálunk egy tervezőiroda. Mi a projektet tanácsadással indítjuk, ez alapján vállaljuk öntözőtelepek tervezését, engedélyeztetését, az összes hatósággal való kapcsolattartással együtt, majd kulcsra készen a kivitelezést is, illetve a pályázatírást és pályázatmenedzsmentet is. Mindent egy kézben lehet tartani, ami azért előnyös az ügyfélnek, mert sokkal kevesebb a hibalehetőség és nincs egymásra mutogatás, ha probléma adódik. Tehát a folyamatot egy tanácsadásra való időpontkéréssel érdemes megkezdeni.

Melyik növénykultúránál jellemző leginkább a gazdák tudatossága az öntözéssel kapcsolatos döntésekben?

Kertészeti kultúrák termesztésébe öntözés nélkül már nagyon kockázatos belevágni. Szántóföldön a hibridelőállítás az, ami kötelezően öntözött területen működhet csak, illetve igazoltan rentábilis a takarmánykukoricának az öntözése is, például. És a kör egyre bővül, ahol az öntözés megtérül. Még akár támogatás nélkül is.

Melyek lehetnek a következő kultúrák, ahol elterjedhet az öntözés?

A takarmánykukoricások egyértelműen megjelentek a vevői oldalon az utóbbi másfél évben, de lassan minden növénytermesztő rákényszerül erre, mert ilyen irányba változik az éghajlatunk. Ahhoz, hogy maximalizálni lehessen, illetve biztonságban tudjuk a hozamokat, ahhoz muszáj lesz öntözni.

Melyik termékeket ajánlaná a gazdálkodók figyelmébe a kínálatukból?

Nálunk mindegyik öntözéstechnika elérhető, a mikro- és a csepegtetőöntözés, de a szántóföldi esőztető öntözés berendezései is, mint például a csévélődobos vagy a lineár és center pivot öntözőberendezések.

A mikro- és csepegtetőöntözésben viszonylag új piaci szereplők vagyunk, megrendelői nyomásra mintegy 2 éve kezdtünk el vele foglalkozni. Itt kiemelném, hogy a jövő hónaptól egy beszállítóra, az izraeli Netafimre kívánunk támaszkodni, mert az Agroázis hivatalos Netafim képviselet lett.

A csévélődobos öntözőgépeknél az olasz Marani márkát képviseljük Magyarországon, ami Olaszország piacvezető öntözőgépgyártó cégcsoportjához tartozik. Ennek megfelelően a gépek minősége is nagyon magas színvonalú. Minimális emberi beavatkozással, automatizáltan, 3500-4000 gépet gyártanak évente. Az ügyfeleink nagy megelégedéssel használják ezeket a termékeket.

A center pivotok, lineárok tekintetében pedig a spanyol RKD márkát forgalmazzuk 2008 óta. Viszonylag nehéz volt utat törni ezen a piacon egy új márkával a 30-40 éve a magyar piacon jelen lévő egyéb márkák mellett, de mára az RKD is bizonyított, a gazdák kedvező tapasztalatokat szereztek a termékek működtetése során, így évről-évre nő az értékesített mennyiség.

Segítsünk a gazdáknak, hogyan válasszanak a mikro-, csepegtető vagy a csévélődobos, netán a lineár és körforgó öntözőberendezések között?

Mivel nálunk minden technológia elérhető, ezért objektívek tudunk lenni ebben a kérdésben. Mindig a feladatnak megfelelően kell a technológiát kiválasztani.

A nagy egybefüggő szántóföldi területek öntözésénél a lineárok és a center pivotok tűnnek inkább jó megoldásnak. Ha tagolt a birtokrendszer, sok kis táblánk van, és akár fizikailag is távol vannak egymástól, akkor a csévélődobos megoldás a jó, mert ez egy mobil rendszer és gyorsan áttelepíthető. Kertészeteknél, gyümölcsösökben, burgonyában, hagymában viszont inkább a mikro- és csepegtető öntözés a legjobb megoldás.

Hogy látja, miért tudta megvetni a lábát az Agroázis a nagyobb és tőkeerősebb versenytársak uralta piacon?

Azért jutottunk el idáig, mert a célom mindig az volt és az ma is, hogy ha valamit elvállalunk, akkor a vállaltakat maradéktalanul el is kell végezni. Ha pedig bármilyen problémája van az ügyfelünknek, azt saját problémánkként kezeljük. Mi így tudtunk piaci részesedést szerezni az egy-két nagyságrenddel nagyobb versenytársak mellett. Mi az emberi oldalról tudjuk megfogni az ügyfeleinket. Arra vagyok büszke, hogy az ügyfeleink szinte kivétel nélkül visszatérnek hozzánk. Ezt szeretném megtartani a jövőben is. Mi hétvégén, este és éjszaka is felvesszük a telefont, mert az öntözéssel kapcsolatban felmerülő problémákat nagyon gyorsan kell kezelni. Ezt az igyekezetet pedig értékelik az ügyfelek.

(x)