Töredékére esett vissza a pálinkafőzdék és kereskedelmi főzdék forgalma. Ennek oka a szeszadó újbóli bevezetése, másrészt a házi pálinkafőzés jelenleg megengedett formája.

Töredékére esett vissza Tolnában, de az ország többi részében is a pálinka-bérfőzdék forgalma. Amíg például tavaly csak a főzdés munkájának literenként pár száz forintos ellenértékét kellett kifizetniük az igénylőknek, addig idén az előállítás költségeihez – szeszadó címén – nagyjából nyolcszázharmincöt forintos újabb kiadás társul.

Wilhelm Ferenc, a gyönki pálinkafőzde tulajdonosa elmondta, míg tavaly egy liter 50 fokos pálinkáért a termelők 700 forintot fizettek náluk, most a 835 forintos szeszadó miatt ez az összeg egyből 1535 forint lett. (Általában a megrendelők húsz-huszonöt liter pálinkát főzetnek ki, melynek ellenértéke 30-45 ezer forint.) Az elmúlt években a literenkénti 700 forint miatt nem érte meg a házi főzés sem, hiszen ennyiért nem volt érdemes a berendezést megvásárolni, ráadásul érteni is ajánlatos a főzéshez. Most úgy tűnik, a szeszadó tönkreteszi a főzdéket, mondta a vállalkozó, aki hozzátette, a múlt évben a legkorszerűbb berendezést vásárolta meg, bízva a megrendelésekben.

A kölesdi Berényi István is azt panaszolta, hogy míg tavaly az első félévben 25 ezer liter pálinkát főzettek ki nála, addig idén ennek csak az 5 százalékát, vagyis 1250 litert. A szezon most indul, náluk nem emeltek árat, így 1385 forintot kérnek egy liter ötven fokos pálinkáért, adóval együtt. Berényi István szerint tavaly sok volt a gyümölcs, és ahogy híre ment, ősszel a szeszadó várható bevezetésének, jelentősen megnőtt a forgalmuk. Valószínű ez is az oka annak, hogy most kisebb a megrendelések száma.

Míg a főzdék tulajdonosai elégedetlenek, addig a visszaesés a közkasszának nem okozott kiesést. Míg tavaly az egész éves bevétel nem haladta meg a 17 millió forintot, addig az idei év első négy hónapjában több mint 600 millió forint gyűlt össze bérfőzési szeszadó formájában.

Veszélyben a pálinkafőzdék, egyre kevesebben főzetnek pálinkát
 

Az adóemelés miatt jelentős szerephez jutott az otthoni pálinkafőzés is. Az otthoni készülékeket a helyi önkormányzatok vették nyilvántartásba. Országosan mintegy tízezer ilyen készüléket regisztráltak. Két megyében – Zalában és Veszprémben – hivatalosan ezernél is több berendezést vásároltak a gazdák, miközben Tolnában alig hetvenet jelentettek be. Pedig ha a bejelentés nélküli házi főzésre fény derül, több milliós bírságra számíthat az elkövető.

Kitanulták a jó cefre készítésének „tudományát”

A paksi Rideg Balázs a következő problémákat látja: A kiváló kereskedelmi (palackos, zárjegyes) pálinkák piacának leginkább a hasonlóan kiváló minőségben előállított bérfőzetett pálinka tesz keresztbe. Ez azért alakulhatott így, mert a lakosság is kitanulta a kiváló cefre készítésének „tudományát”. (Használják a borászati szaküzletekben vásárolható élesztőket, pektinbontó enzimeket, vigyáznak az erjesztés hőmérsékletére, egyesek már a PH-t is mérik, savakat, tápsót használnak, időben beszállítják a megbízható főzdékbe.) A szeszfőzdékben pedig kiváló berendezésekben, gondosan főzik a pálinkákat, úgy, ahogy a kereskedelmi pálinkákat. Mindebből az következik, hogy a bérfőzött és a kereskedelmi céllal előállított pálinkák adóztatásának mértéke között már nem szabadna különbségnek lenni, vagyis nincs alapja a kedvezményes szeszadónak.

Kisebb űrtartalmú üstöket kellene engedélyezni

Rideg Balázs szerint a magánfőzésnek maximum 20 literes üstökön szabadna folyni, ha ezt így szabályozták volna (vagy a közeljövőben így korlátozzák), akkor a kereskedelmi főzdék most nem aggódnának. Ezek a "maximum 20 literes üstöcskék" tökéletesen kiszolgálják a lakosság hobbi célú pálinkafőzési igényét (indokok: pont abból a különleges gyümölcsből készült pálinka nincs a piacon és a család csak azt issza; mert a család szeret ezzel foglalatoskodni, és ami már megtermett, azt ne hagyjuk elveszni). Az ennél nagyobb üstben, ipari méretekben, alig-alig adózva előállított pálinka joggal okoz felháborodást a szakmában. Egy ilyen "maximum 20 literes üstöcske" hadrendbe fogása nem okozna nagyobb kárt, és nem igényelne nagyobb állami felügyeletet sem, amit ugye a közösből fizetünk.

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás