Hogyan csökkenthető az aflatoxin szennyeződés a tejelő tehén takarmányokban?

Hirdetés

Határérték feletti aflatoxin szennyeződés esetén a tej emberi fogyasztásra veszélyes anyaggá válik. A biztonságos, határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termelésének feltétele a helyes takarmányozás, a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok használata, a szemes kukorica rostálása és a toxinkötők alkalmazása. Összefoglaltuk a tejelő tehén takarmányok aflatoxin-szennyezettségének csökkentési lehetőségeit.

Mi lehet a szennyezés forrása?

Az aflatoxin-szennyezés lehetséges hazai forrásai a szemes kukorica, a kukorica feldolgozás melléktermékei (CGF, DDGS), az ezekből készült takarmánykeverékek (tápok) és kisebbebb mértékben a tömegtakarmányok (széna, szilázs). A tej aflatoxin szennyezettség megelőzésének legjobb módja a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok felhasználása. A takarmányok toxintartalmának ismeretében lehetséges a tehenek takarmányadagját úgy összeállítani, hogy a bevitt aflatoxin-szennyezés minimális legyen. A szemes kukorica toxinszennyezettségének csökkentésére javasolt a többszöri, betároláskori és felhasználást megelőző magtisztítás (rostálás), amikor a sérült, fertőzött szemek eltávolításával mérsékelhető az aflatoxin-szennyezés. A témát a NÉBIH oldala járta körül.

Veszélyes a tejben az aflatoxin szennyeződés

Hogyan kerülhető el az aflatoxin szennyeződés?

A biztonságos, határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termelésének feltételei:

a helyes takarmányozás;
a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok használata;
a szemes kukorica rostálása;
és a toxinkötők alkalmazása.

Mi kedvez az aflatoxinnak?

A 2012-es év szélsőségesen meleg és aszályos időjárása és egyes növényvédelmi problémák (pl. rovarfertőzés) együttes hatására a hazai termesztésű kukoricában megjelent a penészgombák által termelt aflatoxin. A szennyezett takarmány etetésével a tejben 1 napon belül megjelenik az aflatoxin, de a szennyezett takarmány elhagyásával 2-3 napon belül eltűnik. A takarmány és az alapanyagok esetében az aflatoxin B1-re megengedett határérték 20 mikrogramm/kg, a tejelő tehén takarmánykeverékek határértéke viszont csak 5 mikrogramm/kg. Az 50 nanogramm/kg feletti mennyiségben aflatoxin M1-el szennyezett tej nem kerülhet a fogyasztókhoz.

Mire kell különösen odafigyelni?

Nagyon fontos az állatok megfelelő bendőemésztésének fenntartása, ami ugyancsak a helyes takarmányozási gyakorlat alkalmazását feltételezi. Tartós bendőacidózis esetén a toxinok bendőből való felszívódásának ideje a sokszorosára nőhet, ami a tejben alacsony takarmányszennyezettség esetén is határérték felett aflatoxin szintet eredményez. Ha a fenti alapelvek betartása ellenére a tejben határérték feletti az aflatoxin mennyisége, a legelső szükséges intézkedés a takarmányok (különösen a szemes takarmányok) azonnali lecserélése, bevizsgált, határérték alatti toxintartalmúra. A takarmányokban található mikotoxin szennyezés csökkentésére használhatunk ún. toxinkötőket is, ilyen készítmények több adalékanyag forgalmazó kínálatában szerepelnek. Az aflatoxint az ásványi eredetű toxinkötők kötik a legjobban. A takarmány szennyezettségétől függően ezen toxinkötők alkalmazása akár 20-30 százalékkal is csökkentheti a tejben levő szennyezést. Azonban a toxinkötők alkalmazása önmagában nem jelent megoldást, csak hatékonyan támogatja az aflatoxin elleni védekezést.

Csak az akkreditált laborokban végezhető a toxin meghatározása

A tejben gyorsteszttel kimutatott aflatoxin M1 szennyezés tájékoztató jellegű, pontos értékének meghatározását az erre akkreditált laboratóriumok tudják elvégezni, a mintavétel módjáról pedig részletes uniós előírás rendelkezik. Az afltatoxin szennyezettségének pontos meghatározása szintén az erre akkreditált laboratóriumok vizsgálataival lehetséges. Mivel az aflatoxin-szennyezés gócszerűen jelentkezik a kukoricában, ezért a mintavételkor a lehető legtöbb helyről kell mintát venni, ezeket össze kell keverni és az összekevert ún. elegymintát vizsgáltatni. A takarmánnyal bevitt aflatoxin-szennyezés mértékéből számítható a tej várható aflatoxin-szennyezése. Tehenenként naponta összesen bevitt 40-50 mikrogramm aflatoxin B1 szennyezés eredményezhet 50 nanogramm/ kg tejben levő aflatoxin M1 szennyezést, amely érték a tejre vonatkozó határérték.

Például 5 kg 4 mikrogramm/kg aflatoxin B1 tartalmú tejelő táp és 15 kg 2 mikrogramm/kg aflatoxin B1 szennyezettségű szilázs, összesen 50 mikrogramm/kg napi szennyezést jelent. Ez már kiváltja a tejben a határérték felett aflatoxin M1 tartalmat. Az EFSA egy regressziós egyenletet javasol a „carryover” (átvivő) hatás kiszámítására, amellyel a napi takarmányadag aflatoxin B1 tartalma és a tej aflatoxin M1 tartalma között összefüggés leírható. 10,95 + 0,787 x mikrogramm B1/napi adag takarmány = M1 nanogramm/kg tej.

Mire figyeljünk takarmánybeszerzéskor?

A takarmányok kereskedelme során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az eladó és a termék vásárlója között olyan írásbeli megállapodás készüljön, amely tartalmazza a közös mintavételekre vonatkozó leírást, és ezt a vállalkozások az önellenőrzési rendszerükben rögzítsék és alkalmazzák is. Ennek hiányában a vevő és az eladó között, vitás kártérítési esetekben, a bírósági ügyekben csak nagyon nehezen érvényesíthetők a vevő érdekei. Törekedni kell arra, hogy az eladó által kiadott minőségi tanúsítványok az adott tételre vonatkozó aflatoxin-szennyezettségre vonatkozó vizsgálati eredményeket is tartalmazzák. További részletek a tejelő tehén takarmányok aflatoxin-szennyezettségének csökkentési lehetőségeiről ide kattintva olvashatók.

Témák a cikkben

aflatoxin tejelő tehén tejtermelés