Daniel 80 ezer kecskét és juhot ölt meg, majd lazán továbbállt

Görögország még küzd a Daniel vihar pusztító hatásával, ami az egyik legismertebb exportcikkére, a feta sajtra különösen jelentős negatív hatást gyakorolt.

Az ország lágysajtjainak mintegy 40 százaléka Thesszália központi régiójában termelt juh- és kecsketejből készül, amelyet a múlt hónapban - több földközi-tengeri országhoz hasonlóan - árvíz pusztított. Becslések szerint 80 000 kecskét és juhot veszítettek el a katasztrófa során - a túlélő állatok életben tartása pedig nehézkes a magas vízállás és a takarmányhiány közepette.

Miközben a görög gazdák a megélhetésük ellehetetlenülésétől szenvednek, az áradások következményei a régió iparára is hatással vannak. "A legnagyobb csapás az, hogy sok tenyésztő a térségben azt mondja, hogy az árvíz után nem akar visszatérni a szakmájához" - mondta Krisztosz Aposztolopulosz, a Görög Tejipari Szövetség elnöke.

A gazdák több millió eurós károkkal kalkulálnak a Daniel vihar miatt, amely az elmúlt közel egy évszázad legsúlyosabb vihara volt az országban. Szeptember 7-én 12 óra alatt hektáronként több mint 700 tonna eső esett, ami majdnem kétszerese annak a mennyiségnek, ami Athénban egy év alatt lehull - írta meg a Financial Times.

Görögországban 16 ember halt meg az áradásokban. Thesszáliában a mezőgazdasági és ipari termelésre használt földek mintegy negyedét elöntötte a víz - és valószínűleg évekig nem lesz termékeny -, valamint épületek százait, számos hidat és az ország vasúti és közúti hálózatának egy részét tönkretette. Elemzők a vihar gazdaságra gyakorolt hosszú távú hatásától tartanak.

"Mindenki az áradások költségeiről beszél … néhány hónap múlva láncreakciók indulnak be, amelyek különösen a kisvállalkozások összeomlásához vezetnek" - mondta Jannisz Karasztergiosz, egy mezőgazdasági tanácsadó a térségben. Az elvesztett állatállományon kívül, sok raktárat nem lehetett megjavítani, és a gazdák több tonna takarmányt is veszítettek. Éveken át tartó kemény munka ment tönkre két nap alatt és nem könnyű újjáépíteni a raktárakat és a semmiből felállítani egy állományt.

Görögország évente 140 000 tonna fetát állít elő, amelynek 65 százalékát exportálja.

A termelők hamarosan dilemma elé kerülnek, mivel kevesebb tejtermelésük lesz; választaniuk kell, hová küldjék termékeiket. A várakozások szerint a fetakészítők az exportpiacokra fognak összpontosítani, és a hiány Görögországban jobban fog jelentkezni.

Görögország legnagyobb fetagyára a Hellenic Dairies, amelynek székhelye az északnyugat-tesszaliai Trikalában található. Két hétre le kellett állnia, mert a víz és az iszap elborította a gépeket, és a becslések szerint 25 millió euró kár keletkezett. A gyár azóta újra megnyitotta kapuit.

Szteliosz Szarantisz, a Hellenic Diaries kereskedelmi igazgatója elismerte, hogy a veszteségek egy részét az olyan nagyvállalatoknak kell viselniük, mint az övé. "Minden évben támogatjuk az állattenyésztőket" - mondta. "Ezúttal nagyobb lesz az összeg, amit adunk, nincs más választásunk". A feta ára az elmúlt két évben az infláció miatt már mintegy 40 százalékkal megugrott, ami a helyi kereslet 10 százalékos visszaeséséhez vezetett. Szarantisz számára ez a csökkenés elég lesz ahhoz, hogy elkerüljék a hiányt. "Kevesebb lesz a feta, de nem hiszem, hogy hiány lesz belőle".

Egy másik fetakészítő, Nikolaosz Biziosz, a Biziosz Dairy Industry-től azt mondta, hogy a sajt ára még jobban megugorhat, ha az állati takarmány költségei emelkednek. "Ez egy nehéz egyenlet, amit meg kell oldani, mivel a terményeket és az állati takarmányt előállító gyárakat elárasztották" - mondta.

Amíg a vihar okozta károk összköltségéről pontosabb képet kapunk, az Európai Bizottság szerint Athén akár 2,25 milliárd eurós gyorssegélyt is igénybe vehet, Kyriakosz Mitszotakisz görög miniszterelnök pedig azt mondta, hogy az ország erős gazdasága segíteni fog "az újjáépítés költségeinek viselésében".

A támogatás ígérete azonban kevés vigaszt nyújt a mezőgazdasági vállalkozásoknak, amelyek egyre kevésbé bíznak a hatóságok természeti csapások kezelésében.

Görögország 200 millió eurót különített el a regionális újjáépítésre és árvízmegelőzésre olyan régiókban, mint Thesszália, amikor 2020-ban enyhébb vihar sújtotta.

A tehetetlenség érzése az egész régióban visszhangzik.