Növényvédelem és élelmiszerbiztonság, a globális klímaváltozás ökológiai hatásai és a károsítók földrajzi elterjedésének összefüggései – egyebek mellett ezekről a témákról volt szó a 28. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézetének rendezvényére közel 120 szakember érkezett és 30 előadás hangzott el. A Tiszántúli Növényvédelmi Fórum tíz éve nemzetközi szimpózium is egyben. 

A konferencia online szekciójában az ausztrál kontinens kivételével valamennyi földrész képviseltette magát - írta a Debreceni Egyetem weboldala. A tudományos előadásokra Indiából, Sri Lankáról, Szerbiából, Romániából, Tunéziából, Jordániából és Tanzániából is érkeztek szakemberek Debrecenbe.

Debrecenben mutatták be a digitális, fenntartható növényvédelem és az élelmiszertermelés jó gyakorlatait - a konferencia megnyitóján Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) tudományos dékánhelyettese is beszélt ezek jelentőségéről - Fotó: Unideb.hu

“A növényvédelem mindig releváns kutatási terület volt és lesz, a klímaváltozás pedig fokozta szerepét. A globális időjárás-változással ugyanis olyan abiotikus hatások érik a növényeket, amelyek előbb-utóbb befolyásolják egészségi állapotukat. Így egyre több feladat hárul a növényvédelmi szakemberekre. A tudományos szimpózium sokrétű programja is tükrözi, hogy milyen szerteágazó munkát kell végezniük a növényorvosoknak” – mondta a konferencia megnyitóján Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) tudományos dékánhelyettese.

Digitalizáció a növényvédelemben

Nagy Antal, a DE MÉK Növényvédelmi Intézetének vezetője szerint a növényvédelemben is egyre nagyobb szerepet kap a precíziós és a digitális technológia.

“Az éghajlat változásával az újonnan megjelenő károsítók mellett a már jelen lévő kártevők rajzási ideje, nemzedékszáma, valamint a kórokozók és a gyomok fejlődési dinamikája is változik. Éppen ezért egyre nehezebb meghatározni a növényvédelmi kezelések optimális időpontját, amikor azok a leghatékonyabban végezhetők. Így kiemelten fontossá vált számunkra a károkozók megjelenésének, illetve jelenlétének pontos nyomon követése és előrejelzése, amelyhez már automatizált eszközök és fejlett informatikai háttér is rendelkezésre áll. A növényorvosok az integrált növényvédelmen belül is egyre inkább a biológiai növényvédelem felé fordulnak a növényvédő szerek okozta környezeti- és humánegészségügyi hatások, továbbá a szermaradékok miatt, ehhez azonban a legfrissebb tudományos eredményekre van szükségük – fejtette ki Nagy Antal.

A modern növényvédelem része a drónos megfigyelés is - Fotó: Magro.hu, CSZS, Siófok, illusztráció

Biztonságos élelmiszer a cél

A növényvédelem területén az elsődleges cél az élelmiszerbiztonság megőrzése, hiszen minden élelmiszer alapanyaga növényi termény – hangzott el a szakmai konferencián.

“Csakis egészséges alapanyagból lehet egészséges élelmiszert gyártani. A feldolgozást követően az előállított termékeknek nem csak károsítóktól és növényvédő szerektől kell mentesnek lenniük, hanem olyan természetes anyagoktól is, mint az egyes kórokozók által termelt mikotoxinok. Célunk, hogy minél kevesebb kockázatos kémiai anyag kerüljön az élelmiszerekbe. Ám sok esetben nem lehet elkerülni a kémiai szerek használatát – hangsúlyozta Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar vármegyei szervezetének elnöke, a DE Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa.

Tarcali Gábor kiemelte: a kémiai növényvédő szerek alkalmazása csakis a legvégső esetben és okkal történhet, továbbá a legminimálisabb mennyiségre kell csökkenteni.

“Ma a szakma feladata a fenntartható növényvédelem megalapozása és olyan alternatív módszerek feltárása, amelyek az ökológiai- és biogazdaságok mellett az integrált növényvédelemben is használhatók. Ezért is fontos, hogy bemutassuk a legfontosabb eredményeinket ezen a tudást megalapozó fórumon, amelyet jelentős nemzetközi érdeklődés is követ” – tette hozzá a szakmai szervezet vármegyei elnöke.

A konferencián idén is átadták a Gulyás Antal Emlékérem a Növényvédelemért kitüntetést, az elismerést ezúttal Kövics György, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professor emeritusa, a Növényvédelmi Intézet egykori vezetője kapta - írták.

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás