Díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások – tíz év alatt tízszeresére nőtt az állomány

A díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások népszerűségét jól jellemzi, hogy tíz évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíjuk, tavaly pedig már jóval tizenöt milliárd fölé nőtt. Különösen népszerű a díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosítás. 2012 óta a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzi az állam.

A gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – háromféle konstrukció (A, B és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak – tudta meg a  magyarmezogazdasag.hu Lambert Gábortól, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetőjétől.

Nyitás az összetettebb biztosítási módozatok felé

Az „A” típusú, úgynevezett csomagbiztosítás esetén 8 meghatározott kárnemre együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény- és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.

A díjtámogatás rendszerének hatása az újonnan biztosítást kötők körének bővülésén, illetve a termelők összetettebb („A” csomagbiztosítás) biztosítási módozatok felé történő nyitásán érezhető.

Többen kötnek-e biztosítást az egyre szélsőségesebbé váló időjárás hatására? – kérdezte a portál munkatársa a szakértőt. Ő úgy vélekedett: nem lehet eldönteni, hogy ennek vagy a biztosítási díjak támogatásának van-e nagyobb hatása a biztosítási állomány növekedésében.

Az agrártárca tavalyi értékelése szerint az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer.

Kiegészíti a díjtámogatott növénybiztosításokat

A tíz éve megújult agrárkárenyhítés és növénybiztosítási díjtámogatás mellett 2018 óta üzemel az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklés, a tavalyi évtől pedig elérhető a mezőgazdasági krízisbiztosítás is. Ez a rendszer a biztosítók által értékesített termékektől függetlenül működik, és a tárca értékelése szerint nem helyettesíti, hanem kiegészíti a piaci biztosítók által forgalmazott, a minisztériummal közösen kifejlesztett díjtámogatott növénybiztosításokat.

A mezőgazdasági krízisbiztosítás a termelők bármilyen okból – például piacvesztés, inputanyag költségnövekedése, állatleölés, kedvezőtlen időjárás, új koronavírus miatti gazdasági nehézségek – bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó jövedelemkieséseit kompenzálja.

Ezek mellett létezik még a tisztán piaci alapú növény-, illetve állatbiztosítás. A díjtámogatott növénybiztosítások esetében pedig a gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként kaphatják vissza.

Az egységes kárenyhítő alapból csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel. Ezt díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetik.

Akik a kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak

Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

Azok a termelők, akik agrárbiztosítást szeretnének kötni, három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak.

A Mabisz szakemberétől azt is megkérdezték: miért nem ismerik el a hazai biztosítók a jégkármérséklő rendszer hatását a jégkárbiztosítás díjaiban?

Mint mondta, árazással, díjazásokkal kapcsolatos ügyekben társasága nem tud nyilatkozni, nincs és nem is lehet rálátása tagjainak üzletpolitikájára. Az viszont az adatokból következő tény, hogy a biztosító társaságok tavaly október végéig mintegy tízmilliárd forintot fizettek ki növénykárokra, döntően a jégverések miatt.

A Mabisz nyilvános évkönyvéből az is kiderül, hogy 2020-ban jelentősen nőttek a mezőgazdasági biztosítások díjbevételei, összegük közel 2,4 milliárd forinttal volt magasabb a megelőző évhez képest.

A növény-, állat- és mezőgazdasági vagyonbiztosítások díja együttesen 18,4 milliárd forintot tett ki.

A mezőgazdasági ágazat gerincét alkotó növénybiztosítások díjbevétele is jelentősen, közel 16,7 százalékkal emelkedett, a 16 milliárd forintból a díjtámogatottak díjbevétele 13,1 forint volt.

Tovább nőtt a díjtámogatott szerződések aránya

A növénybiztosításokon belül a díjtámogatott szerződések aránya tovább nőtt (2019-ben még csak 11,6 milliárd forintot tett ki). A díjtámogatott növénybiztosítás keretösszege 5-ről 7 milliárd forintra nőtt, de ennek ellenére ismét túligénylés jelentkezett. Emiatt a növénybiztosítási módozatok támogatási intenzitásai a maximálisan adható 70 százalékhoz képest az „A” csomagban 64, a „B” és „C” csomagban pedig 40 százalékot értek el.

2020-ban többszöri tavaszi fagy csökkentette jelentősen az ültetvények termésátlagait, majd ezt a sokéves átlagnál hidegebb május követte jelentős csapadékkal. A károk döntő többsége továbbra is a jégesőkből származott, de a vihar és felhőszakadás is jelentős károkat okozott. Összességében a kifizetett kárösszeg szempontjából kedvezőbb volt 2020 az előző évhez képest, hiszen 11 százalékkal kevesebb kár került kifizetésre, összesen 5,9 milliárd forint.

A növénybiztosítási ágazat kárhányada 36,7 százalékot tett ki az előző évi 48,2 százalékhoz képest.

Az állatbiztosítások díjbevétele 2020-ra közel 19,5 százalékot nőtt a korábbi évekhez képest, 646 millió forint volt az előző évi 533 millióhoz képest. Ehhez 159 millió forint kárkifizetés társult, ami 36 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben.

Az állatbiztosítási módozatok közül jellemzően 2020-ban is az alapnak mondható természeti és elemikár-biztosítást kötötték meg a gazdák. A mezőgazdasági vagyonbiztosítások díjbevétele 2020-ban közel 23 százalékos növekedéssel 1,808 milliárd forint volt, ehhez 605 millió forint kárkifizetés társult.