Durva előrejelzések Magyarország klímaváltozásáról: kétszeres hőmérséklet-növekedés és forróságrekordok várhatók

A jövőben a mostanihoz hasonló hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni – közölte az MCC Klímapolitikai Intézet pénteken. Kiemelték, hogy soha nem tapasztaltak még ilyen magas hőmérsékleteket az év első felében Magyarországon, és a globális kibocsátások növekedésével az Alföldön egyre gyakoribbak lehetnek a 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletek az évszázad második felében. Ezen túlmenően a Belügyminisztérium július 18-ig meghosszabbította a szociális ellátásra vonatkozó vörös kódot a kánikula miatt.

A június átlaghőmérséklete Magyarországon 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 Celsius-fokkal magasabb az 1991–2020-as klímaátlagnál. Ez volt az ötödik legmelegebb június 1901 óta. A globális átlaghőmérséklet júniusban átlagosan 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kezdete óta mért értékeket, és már 13 hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok.

A jelenlegi jelentés szerint a második intenzív hőhullám érte el Közép- és Kelet-Európát, valamint Dél-Európát is. Az éghajlatváltozás jelei egyre nyilvánvalóbbak a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése révén.

A globális felmelegedés folytatódni fog a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek alapján is, és Európában és Magyarországon várhatóan a globális mérték 2-2,5-szerese lesz a következő évtizedekben. Az emberi tevékenység fő okaként tartós hőhullámok növekedését prognosztizálják Európában és Magyarországon.

Az elkövetkező években tovább növekedhet a tartós hőhullámos napok száma, különösen az Alföldön, és az éves 40 Celsius-fokos maximumok rendszerességére kell számítani az évszázad második felében. Emellett az extrém forró években az ország legmelegebb területein akár 45-46 Celsius-fok feletti hőmérsékletek sem kizártak.

A változó időjárási minták között azonban csökkenhet a csapadékos napok száma, és növekedhetnek a hosszú száraz időszakok. Az extrém mennyiségű csapadék egy időszakban való lehullása szintén gyakoribb lehet. Ennek hatására mind a lakosság, mind a gazdaság számára növekedhetnek az extrém időjárási eseményekből adódó költségek a jövőben.

Az adaptáció rövid és középtávon, míg a mitigáció hosszú távon a megfelelő stratégia a klímaváltozás elleni védekezésben. Az MTI beszámolója alapján az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása kiemelt fontosságú a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

A Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára bejelentette, hogy meghosszabbították a szociális ellátásra vonatkozó vörös kódot július 18-ig, mivel a kánikula továbbra is tart és komoly veszélyt jelent az emberek egészségére, különösen a legveszélyeztetettebb csoportok számára. A vörös kód azért fontos, mert lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy fokozott figyelmet és intézkedéseket hozzanak a szélsőséges hőhullámok idején a lakosság védelme érdekében.

Az embereknek is fontos a megfelelő óvintézkedéseket meghozni a kánikula ellen, például sok folyadékot inni, hűvös helyeken tartózkodni, a legmelegebb órákban a nap közepén kerülni a szabadban tartózkodást, és figyelni az időjárás-jelentéseket és az adatakat a hatóságoktól a legfrissebb információkért és tanácsokért.

A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak világszerte, és az ilyen extrém időjárási eseményekre való felkészülés és az azokra való reagálás kulcsfontosságú a lakosság és a társadalom védelme érdekében. A megfelelő intézkedések és a klímaváltozás elleni küzdelem támogatása mindenki felelőssége a jövő generációi és a bolygó jövője érdekében.